A vérből kinyerhető négy biomarker felhasználható a PTSD kockázatának felmérésére, a betegség diagnosztizálására és a kezelésekre adott válaszok nyomon követésére.
HIRDETÉSEgy egyszerű vérvizsgálat segítségével ki lehet szűrni a poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő betegeket - erre jutott egy, az Egyesült Államokban végzett átfogó kutatás. Azonosítottak ugyanis négy biomarkert - vagyis objektíven mérhető biológiai jelzőanyagot -, amelyek specifikus mintázatot mutatnak azoknál az embereknél, akik poszttraumás stressz zavarban szenvednek, vagy nagy náluk a betegség kialakulásának a kockázata.
A neurosciencenews.com értesülései szerint az eredmények azt sugallják, hogy ezeket a biomarkereket fel lehet használni a PTSD kialakulási kockázatának előrejelzésére, a betegség diagnosztizálására vagy akár annak nyomon követésére, hogy hogyan reagál a kezelésre a páciens.
A PTSD egy szorongásos zavar, amely olyan embereknél alakulhat ki, akik nagyon stresszes, ijesztő vagy nyomasztó eseményt éltek át - például fronton harcoló katonáknál. A PTSD-s betegek gyakran ún. falshbackek és rémálmok formájában élik át újra és újra a traumatikus eseményt. Emellett tartós alvási vagy koncentrációs problémáik, negatív gondolataik, emlékezetkiesésük, bűntudatuk is lehet, és gyakran ingerlékenyek is.
Az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság szerint a legutóbbi tanulmány, amely több mint ezer, aktív szolgálatot teljesítő amerikai katona bevonásával készült, a maga nemében a legnagyobb olyan vizsgálat, amely a PTSD biológiai markereit vizsgálja az idő múlásával.
"A PTSD szűrésének és előrejelzésének továbbfejlesztett módszerei jobb kezelési megközelítésekhez adhatnak információt azáltal, hogy általuk mélyebben megérthetőek a betegség mögöttes biológiai mechanizmusai" - magyarázta Stacy-Ann Miller, a marylandi Silver Springben található Walter Reed Army Institute of Research kutatója. "Mindez pedig a PTSD célzottabb és hatékonyabb kezelésének kifejlesztéséhez vezethet, illetve azonosíthatóvá válhatnak a betegség specifikus altípusai, amelyek eltérő módon reagálhatnak a különböző kezelésekre" - tette hozzá.
Vérminták mutathatnak ki mentális rendellenességeket
A kutatáshoz először tízhónapos bevetésük előtt, aztán három nappal a hazatérésük után, végül pedig három-hat hónappal a visszatérésük után vettek vérmintát szolgálatot teljesítő katonáktól. A klinikai diagnózis és a tünetek alapján az alanyokat PTSD-, küszöbérték alatti PTSD- illetve PTSD-mentes kategóriába sorolták.
Kategorizálták a mentális ellenálló képességüket is, mégpedig olyan tényezők alapján, mint a PTSD, a szorongás, az alvás minősége, az alkoholfogyasztási zavarok, a traumás agysérülés és az általános fizikai és mentális egészség.
A vérminták elemzésekor a kutatók négy biomarkerre összpontosítottak, amelyeket korábban már összefüggésbe hoztak a stresszel, a depresszióval, a szorongással és a mentális egészségi zavarokkal. Ezek a következők: a glikolitikus arány, amely azt méri, hogy a szervezet hogyan bontja le a cukrot az energiatermelés érdekében; az arginin, az immunrendszerben és a szív- és érrendszerben aktív aminosav; a szerotonin, amely segít a hangulat, az alvás és más funkciók szabályozásában; és a glutamát, amely a tanulásban és a memóriában játszik fontos szerepet.
A kutatók ezután összehasonlították a négy biomarkert a vizsgált személyek különböző csoportjai között. Arra jutottak, hogy a PTSD-ben vagy küszöbérték alatti PTSD-ben szenvedőknél jelentősen magasabb volt a glikolitikus arány és alacsonyabb az arginin, mint a magas mentális ellenálló képességűnek minősített katonák szervezetében.
A poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő embereknél a szerotonin szintje is jelentősen alacsonyabb, a glutamáté pedig magasabb volt, mint a magas rezilienciával rendelkezőknél. A szakemberek szerint ezeket az összefüggéseket nem magyarázták más tényezők, mint például a nem, az életkor, a testtömegindex, a dohányzás, illetve a koffein- és energiaital-fogyasztás.
Ugyanakkor hangsúlyozták: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy biztonsággal lehessen állítani: ezek a biomarkerek a valós körülmények között hasznosak lehetnek.
A kutatást a PTSD Systems Biology Consortiummal, egy kormányzati és egyetemi laboratóriumokból álló hálózattal együttműködésben végezték. Részt vett benne Aarti Gautam, Ruoting Yang, Seid Muhie, Marti Jett és Rasha Hammamieh a Walter Reed Army Institute of Research-től; Inyoul Lee, Kai Wang és Leroy Hood a Rendszerbiológiai Intézetből; Charles Marmar a New York University Langone Medical Center-ből; Rachel Yehuda és Janine Florey az Icahn School of Medicine at Mount Sinai-tól; Synthia H. Mellon és Owen M. Wolkowitz a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemről; Kerry Ressler és Francis J. Doyle III a Harvard Egyetemről; valamint Bernie Daigle a Memphisi Egyetemről.
Forrás: neurosciencenews.com, asbmb.org