Reneszánsza lehet a sortűz általi kivégzéseknek az Egyesült Államokban

A 2010-es utahi kivégzésnél használt szék a homokzsákokkal
A 2010-es utahi kivégzésnél használt szék a homokzsákokkal Szerzői jogok Trent Nelson/AP
Írta: Kristof MolnarAP
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Többek szerint humánusabb kivégzési mód, mint a méreginjekció.

HIRDETÉS

Az amerikai Idaho állam a héten elfogadott egy új törvényt, mely engedélyezi a halálbüntetések kivégzőosztag általi végrehajtását. Ezzel Mississippi, Utah, Oklahoma és Dél-Karolina után az ötödik amerikai állam lesz, ahol választható ez a kivégzési mód.

A kérdés azután lett ismét aktuális, hogy többen megkérdőjelezték a méreginjekcióval történő kivégzések hatékonyságát és humánusságát. Az Egyesült Államokban már legfelsőbb bírósági bíró is érvelt amellett, hogy a kivégzőosztag általi végrehajtás okozza a legkevesebb fájdalmat az elítélteknek.

A méreginjekció a 2000-es években vált az első számú kivégzési móddá. A gyógyszergyártó cégek azonban elkezdték korlátozni az injekcióhoz szükséges alapanyagok szállítását, mert azok szerintük életmentésre és nem halál okozására lettek kifejlesztve. 

A büntetésvégrehajtási intézeteknek ezért új típusú, könnyebben hozzáférhető kémiai anyagok után kellett nézniük, melyek azonban több kritikus szerint rendkívüli fájdalmat tudnak okozni az elítéltnek. Voltak olyan államok is, melyek emiatt a villamosszék és a gázkamra alkalmazásán is elgondolkoztak. Ekkor jöttek képbe a kivégzőosztagok is.

Az eddigi utolsó sortűzzel történő kivégzést 2010-ben hajtották végre Utah államban. Az elítéltet egy székbe ültették, melyet homokzsákokkal vettek körbe. Az ötfős kivégzőosztag nyolc méterről célzott a halálraítélt szívére. Egyikük fegyvere azonban vaktölténnyel volt töltve, hogy ne tudják biztosra, hogy ők ölték meg az elítéltet.

A kivégzőosztag mellett érvelők szerint a szívet ért lövések azonnal eszméletvesztést okoznak, majd rendkívül gyors halált. Az elítélt így nem érez fájdalmat. Így érvel Sonia Sotomayor amerikai legfelsőbb bíró is, aki 2017-ben támogatta volna egy alabamai halálraítélt kérelmét, aki ezt a kivégzési módot szerette volna. A Legfelsőbb Bíróság többsége azonban elutasította a kérelmét.

Azonban a módszerrel szemben ellenérvek is ismertek. A leggyakoribb közülük a kivégzési mód brutalitását hozza fel. A sortűz ugyanis nemcsak véres, hanem komoly traumát is tud okozni a szemtanúknak és a büntetésvégrehajtási dolgozóknak egyaránt. Emellett olyan orvosi szakvélemény is ismert, mely szerint az elítélt a lövések után akár 10 másodpercig is eszméleténél maradhat, halála előtt így pokoli fájdalmakat tapasztalhat.

Egy dologban azonban kétségkívül hatékonyabb a sortűz, mint bármelyik másik kivégzési mód. Ez pedig a sikeresség. A méreginjekcióknál a statisztikák szerint 7,1% az esélye, hogy valami rosszul sül el a végrehajtás közben, míg az akasztásoknál 3,1%, a villamosszék esetében pedig közel 2% ez az érték. Ezzel szemben sortüzek esetében egyetlen olyan példa volt csak, amikor probléma akadt a végrehajtásnál. 1879-ben Utah államban eltévesztette egy Wallace Wilkerson nevű férfi szívét a fegyveres, ezért 27 percig tartott, amíg meghalt az elítélt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az amerikai alkotmánybíróság másodszor is igent mondott a szövetségi kivégzésekre

Elhalasztják Texasban a milliók szerint ártatlan férfi kivégzését

Tizenkét éve az első kivégzést hajtották végre Arkansas államban