A legtöbbször eddig Törökország kérte a NATO segítségét, amikor veszélyben érezte területi integritását vagy állampolgárai életét – és rendre meg is kapta. Ugyanaz a Törökország, amely most Magyarországgal együtt halogatja Svédország és Finnország csatlakozási kérelmének jóváhagyását.
HIRDETÉSHáború idején egy meggondolatlan lépés felmérhetetlen következményekkel jár. A Kelet-Lengyelországban landolt rakétáról kezdetben csak annyit közöltek: orosz, de azt akkor még senki sem tudta, hogy orosz gyártmányú vagy Oroszországból érkezett. Ez utóbbi esetben Oroszország gyakorlatilag egy NATO-tagországot támadott volna meg, amit a védelmi szövetség minden tagja elleni támadásnak tekintett volna. Szerencsére már másnap kiderült, hogy az évtizedekkel ezelőtt, a szovjet korszakban kifejlesztett, elavult föld-levegő rakéta ukrán területről érkezett, és vélhetően véletlenül csapódott be egy lengyel mezőgazdasági birtok területére – alig hat kilométerre a határtól. Két vétlen ember életét oltotta ki. Ha a támadás Oroszországból indult volna, Varsó valószínűleg alkalmazta volna az észak-atlanti szövetség 4. és 5. cikkelyét. A negyedik alapján konzultációt és NATO-segítséget a leggyakrabban az a Törökország kért és kapott, amely most Magyarországgal együtt halogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmének jóváhagyását.
Húsz perccel délután négy előtt – szinte már sötétedett – egy detonáció rázta meg a levegőt. Bogdan Ważny atya, a przewodówi plébános a templomában épp egy könyvet böngészett. Másokhoz hasonlóan ő is először azt hitte: gázrobbanást hallott. Röviddel később, a másodikra azonban már felkapta a fejét.
Nem hitte, hogy Oroszország ukrajnai háborúja átterjedt Lengyelországra – mondta utólag.
„A határ mentálisan is elválaszt minket a vérontástól” – reménykedik a pap.
A rokonai képtelenek voltak megjegyezni annak a falunak a nevét, ahol szolgál. Gyanítja, hogy most már sosem fogják elfelejteni – mondta Ważny a mise után, amelyen a Przewodówban elhunyt két áldozat lelki üdvösségéért imádkoztak.
A Szent Albert Chmielowski-templomban csupán négy helybeli sírdogált csendesen az istentiszteleten. A négy hívő hétköznap egy teljesen megszokott, átlagos szám Ważny szerint, de kiemelte: az egész falu gyászol.
„Két ember halála tragikus esemény, kivált egy ilyen kis közösség számára, ahol mindenki ismeri egymást” – idézte fel a Washington Post szerint, és hozzátette: mindketten segítettek a templom felújításában.
Az ukrán határtól csupán hat kilométerre fekvő, szinte álomba szunnyadt mezőgazdasági falu, Przewodów lakói már megszokták, hogy egy háborúban álló ország peremén élnek. Arra azonban nem számítottak, hogy a háború pusztítása otthonuk küszöbét is eléri.
Alig 430 lakosa van a falunak, ahol november 15-én egy rakéta ütközött a helyi gabonasilóba. A hangja alapján, kezdetben, gázrobbanásnak vélték a becsapódást.
Az egyik vétlen áldozat a 62 éves Bogusław Wos volt. A felesége, aki a helyi iskolában dolgozik, kétségbeesve rohant a tragédia helyszínére.
„Mindenkitől azt kérdezte, hol a férje” – idézte fel a szörnyű pillanatokat Renata. Az iskola 58 éves gondnoka ezek után inkább az iskolában töltötte az éjszakát. Ha hazament volna, nem tudta volna abbahagyni a sírást – mondta.
A másik áldozat, a 60 éves Bogdan Ciupek a szomszédos faluban élt.
A rakéta becsapódásának a híre csak órákkal később, estefelé, közép-európai idő szerint nem sokkal nyolc előtt terjedt el a nagyvilágban, de akkor döbbenetet okozott.
Orosz rakéta csapódott be lengyel területen – erősítette meg a lengyel kormány a kezdeti óvatos nyilatkozatok után, de ebből nem derült ki, hogy orosz területről érkezett vagy orosz gyártmányú volt. Varsó haladéktalanul berendelte az orosz nagykövetet.
Az EU- és NATO-tag Lengyelország válaszul fokozott készültségbe helyezte fegyveres erőinek egy részét az Ukrajnával határos régióban. Ez más egyenruhás szolgálatokra is vonatkozik – közölte egy kormányszóvivő. A lengyel vezetés két válságtanácskozást is tartott.
Moszkva hivatalosan azonnal cáfolta, hogy bármilyen köze lenne a kilőtt rakétához. „Szándékos provokációnak” nevezte az esetet. Varsó mellett egyébként addig csak az ukrán elnöke állította határozottan, hogy orosz rakéta csapódott be lengyel területre. Volodimir Zelenszkij szerint ez „nagyon jelentős” háborús eszkalációt jelent Oroszország részéről.
Ez lett volna az első eset, hogy az ukrajnai megszállás kezdete óta egy NATO-tagországot érjen közvetlen támadás Oroszország részéről.
Ha ez tényleg bekövetkezett volna, belegondolni is hátborzongató, mivé fajult volna a két férfi halálát okozó incidens.
HIRDETÉSLégvédelmi rakéta volt – ilyennel nem indítanak támadást
A 73 éve, 1949-ben létrehozott észak-atlanti védelmi szövetség már alapításakor szerződésbe foglalta, hogy tagjai bármelyikét ért támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak fognak tekinteni, és közösen védik meg egymást. A przewodówi rakétabecsapódás – amennyiben Oroszországból érkezett volna – kétségtelenül egy NATO-tagország elleni támadásnak minősült volna.
A rakéta történetesen az egyetlen mezőgazdasági épületet találta el egy nyílt mezőn, és azonnal megölte a két férfit – emlékezett vissza utóbb Przewodów polgármestere. Grzegorz Drewnik a mentőkkel együtt sietett a helyszínre.
A helyiek számára visszatért az Ukrajna elleni orosz invázió első napjainak szorongása – mondta Drewnik. „A háború kezdete óta stresszes helyzetben éltünk, sőt eleinte rengeteg menekültet láttunk el” – mondta. Szerinte hozzászoktak a helyzethez – egészen november közepéig.
A háború kiszélesedésétől való félelem csak másnap enyhült azok után, hogy Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egyaránt azt mondta: a találat véletlen volt. Egy, az ukrán légvédelem által kilőtt, eltévedt rakéta csapódott be a határmenti lengyel faluba.
Szinte egész Ukrajna területét ezen a napon heves orosz rakétatámadás érte, amely nagyjából akkor kezdődött, amikor a Szergej Lavrov orosz külügyminisztert szállító repülő felszállt a G20-ak csúcstalálkozójának helyt adó Bali szigetéről.
HIRDETÉSÓrákkal korábban az ukrán elnök videóbeszédben fordult a világ legfejlettebb országainak vezetőihez, de ő megszólításában – Oroszország mellőzésével – G19-re zsugorította az informális testület nevét.
Ezek után indult a pusztító orosz támadás. Zelenszkij szerint november 15-én 85 rakétát lőtt ki Oroszország ukrán, köztük polgári célpontokra, sőt a Przewodówtól légvonalban alig 70 kilométerre levő, nyugat-ukrajnai Lvivre is. Elsősorban az energiahálózatot célozták, de Kijevben három lakóházba csapódott be rakéta, amelynek halálos áldozatai is voltak.
Az ukrán légvédelem erejéhez képest óvta a légteret. Ennek során vetették be a ma már szinte elavultnak számító, még a nyolcvanas Szovjetuniójában kifejlesztett SZ-300-as légvédelmi rakétarendszert, amit az orosz és az ukrán erők egyaránt mind a mai napig használnak.
A przewodówi becsapódás után a lengyel rendőrség lezárta a robbanás helyszínét. A helyi média által közzétett fotókon a földbe vájt kráterben gerendák, egy traktor és egy felborult pótkocsi látható. A rajta szállított gabona szétszóródott. Kesztyűt és fehér védőruhát viselő nyomozók gyűjtötték a bizonyítékokat.
A képeken azonban a becsapódott rakéta maradványai is fellelhetők, amelyeket a lengyel elnök orosz gyártmányú SZ-300-as föld-levegő rakétaként azonosított. Andrzej Duda szerint semmi sem bizonyítja, hogy a rakétát Oroszország területéről lőtték volna ki. Ráadásul, ha valaki egy másik országot vesz célba, vélhetően nem légvédelmi rakétával indítja a támadást, miközben persze az is igaz, hogy kezdetben senki sem tudta, mi volt a lövedék küldetése.
HIRDETÉSA NATO egy, a lengyel légtér felett pásztázó gépe egyébként nyomon követte az ország keleti részén landoló rakétát. A radarfelvételt tartalmazó információkat a szövetség és Lengyelország rendelkezésére bocsátották.
A nemzetközi közösség azon fáradozik, hogy tisztázza a tényeket – idézte a brit védelmi minisztert a Guardian. Nyilvánvaló, hogy a légvédelmi rakéták azért repkedtek, mert Oroszország átfogó rakétatámadást indított Ukrajna ellen – mondta Ben Wallace.
Nézetét sokan osztják, és egyértelműen Oroszországot okolják az incidensért annak ellenére, hogy szinte bizonyos: nem onnan indult útjára a két ember életét követelő rakéta.
– ezt jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter két nappal a becsapódás után a kormányinfón.
Lengyelországnak régóta feszült a viszonya Moszkvával, Oroszország, illetve a néhai Szovjetunió fővárosával. A náci Németország és a Szovjetunió 1939-ben titkos megállapodásban osztotta fel egymás között, majd megszállta Lengyelországot. Przewodów akkor a szovjetek által elfoglalt terület része volt.
HIRDETÉSA NATO és az Európai Unió tagjaként Lengyelország olyan biztosítékokhoz jutott hozzá, amelyek megtámadása esetén lehetővé teszik számára, hogy segítséget kérjen a világ legerősebb katonai hatalmaitól, köztük az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától és Franciaországtól. Ezek mindegyike támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Varsót a rakétabecsapódás utáni első feszült órákban.
A lengyel vezetés kezdetben fontolóra vette a NATO-szerződés 4. cikkelyének alkalmazását, de győzött a józan ész, és végül egyelőre nem éltek a lehetőséggel.
Véleménycsere, mindenekelőtt
„A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti” – így szól a védelmi szövetség a megfontolt döntésre késztető 4. cikkelye. A szerződés a Felek alatt a NATO-tagállamokat érti.
Először Törökország hivatkozott rá még 2003-ban, az iraki háború idején. Ankara kérésére a szövetség fokozott biztonsági intézkedéseket foganatosított Törökország és Irak határán. A döntés meghozatala nem a kérelem, hanem amiatt volt nehéz, mert egyes tagországok eleve ellenezték az iraki katonai akciót. A NATO végül AWACS felderítő gépeket küldött a térségbe, és Patriot-üteget, rakétavédelmi rendszereket telepített Törökország területén.
Kilenc évvel később, 2012 júniusában újra Törökország kérte ki szövetségesei véleményét a 4. cikkelyre hivatkozva, miután Szíria területéről lelőttek egy, a nemzetközi légtérben repülő török vadászgépet. Húsz kilométerre volt a szír határtól – mondta a török külügyminiszter. Ahmet Davutoğlu szerint a repülő fegyvertelen volt, és azzal a küldetéssel szállt fel, hogy a török radarrendszert tesztelje. A szövetségesek elítélték indokolatlan lelövését, amit az akkori brit külügyminiszter „felháborító cselekedetnek” minősített.
HIRDETÉSAlig néhány hónappal később, 2012 októberében ismét Törökország konzultált a 4. cikkelyre hivatkozva a szövetségesekkel, miután három török állampolgárt öltek meg Szíriában a polgárháború közepette. Ankara ezúttal is Patriotok telepítését kérte, amit a szövetség jóváhagyott.
A Krím elleni orosz támadás után, 2014 márciusában Lengyelország szorgalmazott egy NATO-tanácskozást. A megbeszélés eredményeként Románia, Bulgária és Törökország haditengerészeti és légvédelmi egységeket helyezett készenlétbe a Fekete-tengeren. Oroszország katonai beavatkozását elítélték, az emiatt bevezetett enyhe szankciókat támogatták. A NATO Ukrajnát egészségügyi felszerelésekkel segítette.
Törökország 2015 júliusában az Iszlám Állam terrortámadásai nyomán területi épségét érezte veszélyben, és a 4. cikkely alapján szövetségeseihez fordult segítségért.
Tegnap este beszéltem Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel a szíriai helyzetről. Ő kérte a konzultációkat a szíriai, idlíbi bombázás után, amelyben török katonák is meghaltak – tudatta 2020 februárjának utolsó napján a NATO főtitkár. Jens Stoltenberg a szövetség nevében felszólította a polgárháború dúlta országban harcoló feleket, hogy tartsák tiszteletben a 2018-ban elfogadott tűzszünetet. Ankara kérésére a NATO továbbra is számos intézkedéssel támogatta Törökországot, egyebek között légvédelmének megerősítésével.
Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia az Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított általános támadás elindítása után kért azonnali NATO-konzultációt a 4. cikkely alapján.
HIRDETÉS„A leghatékonyabb válasz Oroszország agressziójára az egység” – jelentette ki Kaja Kallas észt miniszterelnök, jóllehet országa biztonságát nem veszélyeztette közvetlen katonai fenyegetés.
Feltűnő, hogy az indítványozó országok, az egykori szovjet csatlósok közül Magyarország kimaradt, holott 1991-ben alapító tagja volt az Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsnak, amelyet a NATO a volt ellenfelekkel való kapcsolatalakítás és biztonságpolitikai kérdésekről szóló rendszeres konzultáció fórumaként hozott létre.
Oroszország kiterjedt agressziója az egész világot és az összes NATO-országot fenyegeti. NATO-konzultációt kell kezdeményezni a szövetségesek biztonságának fokozásáról, és az ehhez intézkedésekről – mondta az invázió kezdetén az észt kormányfő.
Nem hagyunk magadra
Erről szól az 5. cikkely. Szó szerint így hangzik:
„A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat.”
HIRDETÉSNagyon leegyszerűsítve azt jelenti: ha a NATO bármely tagországát a jelenlegi harminc közül támadás éri, arra úgy tekintenek, mintha az egész szövetséget megtámadták volna, így együttesen fogják védelmezni a megtámadott tagországot – köztük Magyarországot, amely Lengyelországgal és Csehországgal együtt 1999. március 12-én csatlakozott a szövetséghez.
A hadüzenettel felérő 5. cikkelyt eddig egyetlen alkalommal aktiválták: az Egyesült Államok hivatkozott rá válaszul a 2001. szeptember 11-i, New York és Washington ellen elkövetett gépeltérítéses terrortámadásokra.
Mivel Ukrajna nem tagja a NATO-nak, Oroszország február 24-én elindított támadása nem élesítette az 5. cikkelyt.
A közös védelmet és a katonai válaszlépést belengető 5. cikkely előzménye a közös tanácskozást lehetővé tevő 4. cikkely. Arra viszont eddig hét alkalommal hivatkoztak. A legtöbbször, öt esetben az a Törökország, amely szövetségeseitől rendre megkapta a kért segítséget, és amely Magyarországgal együtt a többszöri felszólítások ellenére halogatja Svédország és Finnország csatlakozási kérelmének jóváhagyását.