Orbán Viktor évértékelő „béke és biztonság” mottóval

Orbán Viktor idén is a Várkert Bazárban tartotta az évértékelő beszédét, melynek jelmondata: béke és biztonság. A miniszterelnök 1999 óta honosította meg ezt a műfajt, így az idei a 24. Mint megszokott, a Fidesz mögött álló Polgári Magyarországért Alapítvány szervezte az eseményt.

„Közel két hete pusztító erejű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát, a baj hirtelen jön, nem kopogtat, egyszer csak ránk töri az ajtót” - kezdte évértékelőjét Orbán Viktor, aki megköszönte azoknak a magyarok „hősöknek” - néhányuknak a helyszínen - a segítségét, akik kimentek segíteni a mentésben.

Annyi minden történt az elmúlt évben: választás, háború, energiaválság, infláció, hogy akár hosszú órákig is tudna beszélni - mondta Orbán. De holnap, vasárnap ki lehet pihenni egy Atatürk- vagy Fidel Castro-hosszúságú beszédet is szerinte.

Orbán szerint az a legfontosabb kérdés, hogy az európai létben végbemenő változások – gazdasági, katonai stb. – vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét. A 23'-as év sikere azon múlik, hogy ezek felvillanyoznak vagy lelomboznak bennünket, mondta. „Anyám, én nem ilyen lovat akartam” - című sláger jut sokszor eszébe, de tudja, „ez nem kívánságműsor”. Pedig Orbán szerint minden olyan jól alakult már, például túljutottak a szocialista kormány ármányain, a beletörődő igénytelenségen, a rezsiválságon - írta a Telex.

Orbán sorolta a kormány eddigi eredményeit 2010 óta:

- egymillió ember állt munkába, 

- a gazdaság háromszorosára növekedett,

- a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták között,

- újjászerveztük a magyar államot,

- elővarázsoltunk egy keresztény Alaptörvényt.

„Izzadtunk is rendesen, térd, könyög lehorzsolva, de úgy érezzük megérte”

2022-ben negyedszer is kétharmaddal nyert a Fidesz, pedig a miniszterelnök szerint

- összeállt az egész baloldal,

- Brüsszelből is küzdöttek ellenünk,

- (Soros) Gyuri bácsiék begurítottak 4 milliárd forintot, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözniük ránk – folytatta. 

Orbán ezután felidézte kedvenc filmje, a Volt egyszer egy vadnyugat egy jelenetét a lovakkal és harmonikásokkal, mert szerinte pont ez történt 2022-ben Magyarországon. „A magyar Frank, a mi Ferink épp most próbálja meg összefogdosni a gazdátlanul maradt lovakat” – mondta. 

Újra kellett gondolni a gazdaságpolitikát, a honvédelmi politikát és a teljes külpolitikát. Újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amit 2010-ben kitűztünk magunk elé – mondta Orbán. A célt nem kell feladni, csak eszközt kell változtatni.

Orbán szerint azt akarják, hogy mindenki; kelet és nyugat, észak és dél érdekelt legyen a magyarok sikerében, blokkosodás helyett egyesítés legyen. Marad a rezsicsökkentés, 13. havi nyugdíj, ráadásul a cél, hogy médiaszektor és távközlési és információs szektor is magyar többségi kézbe kerüljön – utóbbival a Vodafone felvásárlására utalt. 

Marad a vidéknek tett ígéret is – mondta -, „soha nem látott fejlesztéseket indítanak be, és annyi pénzt biztosítunk, amennyit nem látott a vidék még a monarchia idején sem.

Feltámasztják a feldolgozóipart és az élelmiszeripart, „lesznek nemzeti bajnokaink az élelmiszeriparban, akik a világpiacon is helyt állnak”.

Megmarad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is, hídakat építünk a Dunán: a paksit hamarosan befejezzük, a mohácsi hamarosan épület. Debrecen, Nyíregyháza és Miskolcon is fejlesztik a gazdasági övezetet.

Erőműveket, és vezetékrendszereket fogunk építeni akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni.

Arról sem mond le a kormány, hogy minden évben legyenek újabb családsegítő intézkedések.

„Mikor azt hittük, végre kiegyenesedtünk, 2020 tavaszán beütött a COVID. Fájdalmas volt, pótolhatatlan vesztességekkel” – folytatta Orbán Viktor.

Amikor túljutottunk a járványon, a miniszterelnök azt gondolta, végre elfoglaljuk azt a polcot, amire a tehetségünk, történelmünk feljogosít bennünket. Remélte, a baloldal is megérti, hogy ez egy közös haza, és nincs nekünk másik.

Erre beütött a háború, ami úgy tűnik – fogalmazott Orbán – hogy több évig is eltarthat. A covid után nem a helyes útra tért vissza a világ, hanem jött a háborúk kora. 2022 volt a rendszerváltás utáni legnehezebb év a miniszterelnök szerint.

Ha '22 votl a legnehezebb, akkor '23 lesz a legveszélyesebb év értékelése szerint a rendszerváltás óta. Két új veszély van: az egyik a háború, a másik az infláció. Ha újra emelkedő pályát akarunk, akkor ezt a két veszélyt el kell hárítani, le kell győzni.

De hogyan győzzük le a háború veszélyét? – tette fel a kérdést. „Szívünk szerint azonnal véget vetnénk neki, de ehhez nincs elegendő erőnk”, így csak egyetlen választás maradt, ki kell maradni a háborúból. Ez azért nem lesz egyszerű NATO- és EU-tagként, mert „ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll”.

De lehet-e szuverénnek maradni ebben a helyzetben? – tette fel a kérdést Orbán. Lehet, mert a magyarok fölött csak Isten áll, más országok nem. Helyes, és egyedül csak az a helyes erkölcsileg, ha kimaradunk a háborúból - mondta.

Magyarország elismeri, hogy Ukrajna a saját területét védi, de Orbán szerint erkölcsi szempontból sem lenne helyes, hogy Ukrajna érdekeit a magyar érdekek elé tenné.

A baloldal Magyarországon is a háború pártján áll, fegyvert szállítana, Ukrajnát finnanszírozná és megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal. „Mi ezt nem tesszük” – jelentette ki Orbán Viktor. Nem szállít Magyarország fegyvert.

Ukrajna humanitárius segítése a miniszterelnök szerint nem jelenti az oroszokkal való kapcsolat feladását, mert az szembenne a nemzeti érdekeinkkel.

„Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és ezt javasoljuk szövetségeseinknek is”. "Nem gondolom, hogy Oroszország fenyegetné Magyarország biztonságát. Az ukrán háború azt mutatta meg, hogy Oroszországnak semmi esélye nem lenne a NATO-val szemben. Az egész világ láthatta, hogy az orosz haderő nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t."

Míg a magyarok békepárti és a többiek háborúpárti hozzáállása felhozza az ellentéteket a felszínre - folytatta -, stratégiailag ugyanazt akarja minden ország: legyen egy szuverén Ukrajna, Oroszország pedig ne jelentsen veszélyt a többi országra. De míg más országok ezt úgy akarják elérni, hogy folytatódjon a háború, Magyarország az azonnali tűzszünettel.

A NATO-tagság létfontosságú Magyarországnak. „A NATO védelmi szövetség, ezért léptünk be, ezért éreztem történelmi elégtételt, amikor 45 évnyi szovjet megszállás után aláírhattam a csatlakozási kérelmet”. De a NATO nem arra van, hogy közösen a tagállamok megtámadjanak egy harmadik országot, ha valaki háborús cselekményt akar véghezvinni, azt a NATO-n kívül kell megtenni."

Szerinte azok állnak a háború pártján, akik távol vannak Ukrajnától, de mi itt vagyunk a szomszédban. 

„Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták” - jelentette ki a miniszterelnök, utalva az ukrajnai magyar nemzetiségűekre.

"Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz, valójában már közvetett háborúban áll Orországgal", mert például fegyvert szállít, kiképzi az egyik harcoló fél katonáit. Orbán szerint "a belesodródás veszélye állandósult: sisakkal kezdődött, aztán jöttek az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök szállítása, aztán már a tankok, és már vadászrepülőkról is szó van.

Meg kell értenünk, hogy kerültünk ide. A lengyeleket és a balti államokat értjük - mondta, hiszen a történelmük sokat megmagyaráz. De a többi országot Orbán nem érti, történhetett volna másképp is. Adhattunk volna garanciát, hogy Ukrajna nem jön a NATO-ba, de az ellenkezőjét tettük. Követhettük volna a 2008-as másik megoldást, amikor Oroszország Grúziát támadta és Európa úgy döntött, hogy a francia Sárközy elnök segítségével a tűzszünetre törekedett. Lehetett volna a 2014-es megoldás, amikor Orbán szerint Angela Merkel vezetésével a Nyugat tárgyalásba kezdett.

Egy éve a Nyugat döntött: nem elszigetelte, hanem regionális szintre emelte a háborút. Ami történt, egy újabb erős érv a brüsszeli nagyállam ellen és a nemzetállam mellett – fogalmazott Orbán Viktor.

Arról beszélt, a németek eleinte határozotottan a háború ellen voltak, majd váltottak, és nem egyszerűen átálltak a háborúpártiak oldalára, hanem rögtön az élre álltak. A többi ország meg úgy gondolta, ha a németek se tudnak ellenállni ekkora külső nyomásnak, akkor nekik is át kell állniuk.

“Ketten maradtunk a béke pártján: Magyarország és a Vatikán. A társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekre kelll számítanunk” – fogalmazott.

“Őszintén szembe kell nézni, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz. Szerinte jó ha felkészülünk, hogy a velünk szembeni hangnem is egyre agresszívabb lesz.” 

"Ha az inflációt le akarjuk küzdeni, a megértéssel kell kezdeni" – tért át a gazdasági témákra. “A bajt Brüsszel szabadította ránk, a betegség neve: brüsszeli szankciók.”

“Oroszországot célozták meg, de Európát találták. Azt ígérték, a szankciókkal véget vetnek a háborúnak. Eltelt egy év, és nem látszik a háború vége. A szankciókat a korábbi ígéretekkel ellentétben kiterjesztették az energiahordozókra is, ami miatt drasztikusan megnőttek az energiaárak” a miniszterelnök szerint. A megugró energiaárak minden árat megemelnek – folytatta. Nem forrásokat vontunk el Oroszországtól, hanem több pénzt adtunk neki. Hetven százalékkal nőtt Oroszország energiabevétele.

A szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből, ennyivel többet költöttek a vállalatok, az állam és az emberek energiára. Az ember csak áll a brüsszeli üvegpaloták között, és nem akarja elhinni, hogy mi folyik ott – fogalmazott Orbán.

Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek. Rossz szándékkal nem adták oda az országnak járó forrásokat. „A magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletet tart az Európai Unió épületénél”. A miniszterelnök szerint valójában a tagállamoknak kellene ellenőriznie Brüsszelt, és nem fordítva. Abban bízik, hogy a 2024-es EP-választás után ez változni fog.

Orbán szerint most az a legfontosabb, hogy az inflációt „ne tekintsük kivédhetetlen istencsapásának, nem szabad tőle megijedni, cselekedni kell, és meg lesz az eredménye”. A kormány pedig arra jutott, be kell avatkozni a gazdaságba ebben a helyzetben, és maradni kell a különféle stopoknak, amiket bevezettek.

Következő a kedvezményes vármegyebérlet lesz: május 1-jétől ez 9450 forintba kerül majd, az országbérlet pedig 18 900 forintba.

Orbán szerint 2022 olyan év volt, ami kettétörhette volna a magyar gazdaság gerincét. “A hivatásos károgók – volt jegybankelnökök, átállt jobboldali közgazdászok – már javában temettek minket, és armageddont jósoltak.”

A fájdalmasan magas infláció ellenére a magyar gazdaság három rekordot döntött meg tavaly:

-soha ilyen sokan nem dolgoztak Magyarországon,

-soha ennyi befektetés nem volt, mint 2022-ben,

-soha ennyi kivitel nem volt az országból.

 A miniszterelnök azt kérte, bízzanak bennük, az év végéig letörik az inflációt, ami egyszámjegyű lesz.

„A háborúból kimaradunk, Magyarország a béke és biztonság szigete marad, letörjük a inflációt is, ez a kormány dolga, nem is lesz benne hiba” - mondta.

"De van itt egy másik veszély is, az egyik iskolánkban milyen gyalázatos dolog történt – ezzel arra az ügyre célzott, amiben egy pedagógiai asszisztens a TikTokon arról beszélt, milyen szexuális kapcsolata van egy 15 éves diákkal. „A pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen”, mondta Orbán, aki szerint ilyen helyzetekben nem elég a kormány, hanem kellenek a szülők és pedagógusok is. „A genderpropaganda nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyerekeinkre leselkedő veszély”, mondta.

Ezzel megköszönte a figyelmet és zárta beszédét.