Újabb két tanulmány erősíti meg, hogy a szankciók működnek

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Szentpétervári utcakép
Szentpétervári utcakép   -   Szerzői jogok  AP Photo/Dmitri Lovetsky

Német gazdaságkutatók és egy európai biztonságpolitikai intézet tanulmánya is egyértelműen kimondja, hogy van értelmük az Oroszország és Irán elleni nyugati büntető intézkedéseknek.

Két német gazdasági kutatóintézet közös tanulmánya szerint meglett a hatásuk az Irán elleni 2012-es és az Oroszország elleni 2014-es szankcióknak. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) és a kieli Világgazdasági Intézet (IfW) arra a következtetésre jutott, hogy az orosz export tartósan 36 százalékkal, az import pedig több mint 30 százalékkal csökkent. 

Ez a jólét 1,5 százalékos, vagyis az ország kereskedelmi nyereségének 10 százalékos csökkenéséhez vezetett. Irán esetében a visszaesés még jelentősebb volt: az export 41 százalékát és az import 83 százalékát tette ki. Az ország 1,7 százalékos tartós jóléti veszteséget szenvedett el, ami a kereskedelmi nyereség 12 százalékának felel meg.

"Az Oroszországgal szemben idén bevezetett szankciókat tekintve lényeges, hogy a szankciókkal sújtott ország számára még akkor is jelentős jóléti veszteségek keletkeznek, ha nem minden gazdaságilag jelentős ország követi a példát világszerte" - mondta Julian Hinz, az IfW jelentésének társszerzője. A kutatók szerint a szankciók hatása annak ellenére megmutatkozott, hogy nem volt egységes kiállás a büntetőintézkedések mellett. 

Hasonló következtetésekre jut a European Union Institute for Security Studies (EUISS) uniós intézet elemzése is, amely szerint a szankciók hatásai az eredetileg vártnál később jelentkeztek, hosszú távon azonban súlyosak lesznek. Ez Oroszország gazdasági és technológiai potenciáljának tartós károsodását jelentheti.

A szankciók következményeként a lakosság életszínvonala hosszú távon csökkenni fog, az ország elitjének pedig el kell fogadnia gazdasági erőforrásainak korlátozását. Különösen az ipari ágazat szenved súlyos visszaesést a szankciók hatályba lépése óta - írja az EUISS elemzáse.

Az Oroszországgal szembeni uniós szintű intézkedések között számos import- és exportkorlátozás szerepel. Például bizonyos, az olajfinomításhoz szükséges árukat nem lehet az EU-ból Oroszországba exportálni. A hatodik szankciócsomag megtiltja továbbá a nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból a tagállamokba történő behozatalát vagy továbbszállítását.

Az Oroszország elleni, ebben a hónapban elfogadott nyolcadik szankciócsomaggal az EU-tagállamok ráadásul megalapozzák, hogy Oroszországnak a jövőben a jelenleginél jóval alacsonyabb áron kelljen olajat értékesítenie a nagy vevőknek, például Indiának. Ennek célja, hogy csökkentse Moszkva bevételeit, amelyekből az Ukrajna elleni háborút is finanszírozzák.