Levéltári adatok szerint a KGB aktív tisztje volt az orosz egyház tehetős vezetője, aki nem ismeri el Ukrajna létét, az ukránokat pedig „szent oroszoknak” tartja. Ugyanakkor Kirill szerint Putyin egyenesen „Isten csodája”.
HIRDETÉSSzinte szent háborúként legitimálta Ukrajna lerohanását az orosz ortodox egyház feje, akinek az intézményét gyakorlatilag a Kreml egyik hatalmi ágának tartják. Kirill pátriárka és Putyin elnök régi szövetségesek, kapcsolatuk pedig azután erősödött meg, hogy Kirillt egyházfőnek választották meg. A pátriárka egyenesen „Isten csodájának” tartotta Putyin uralkodásának első tizenkét évét. Ugyanabban a városban, Leningrádban születtek. A kommunista múltját nem megtagadó elnök szerint a főpap édesapja keresztelte meg titokban még születése évében. Mára a Kreml és az orosz ortodox egyház partnerként tekint egymásra. A két vezető, Putyin és Kirill gyakran szerepel együtt a nyilvánosság előtt húsvéti istentiszteleteken, kolostorlátogatásokon vagy kegyhelyeket látogatva. Az egyházi méltóság az ukrajnai háború lelkes szószólója. Brüsszel szankciós listára tette volna Kirillt, de a magyar kormányfő meghiúsította a tervet.
Oroszország Ukrajnában a fasizmus ellen harcol, ugyanúgy, mint a második világháborúban – ezt kivételesen nem Putyin mondta, hanem egyházi szócsöve, Kirill pátriárka március elején, a bűnbocsánat napján, nem sokkal az Ukrajna elleni invázió kezdete után. Az egyházi főméltóság indokoltnak tartotta Oroszország Ukrajna elleni támadását. Azt mondta: a Donbász mellé kellett állni, ahol szerinte nyolc éve folyik Ukrajna által elkövetett „népirtás”, mert Kijev a helyi lakosságra akarja rákényszeríteni a meleg büszkeség rendezvényeit.
Egy hónappal későbbi prédikációjában a keleti keresztény hagyományban nagy tiszteletet élvező Létrás Szent János munkájának, a Mennyekbe vezető létra lépéseinek felidézésével kezdte, amely mintegy útmutatója a keresztény életnek. Ebből kiindulva emlékeztette hallgatóságát, hogy „a legnagyobb és legszentebb érzés, amit Isten adott az embernek, a szeretet érzése”. Aztán – egy váratlan fordulattal – elismerte: egy olyan katedrálisban áll, amit nem annyira Isten dicsőségére, mint inkább az orosz katonai hatalom dicsőségére építettek. A liturgiát ugyanis az orosz fegyveres erők Moszkva mellett két éve megnyitott „legfőbb templomában” tartották.
Ezek után a pátriárka, akinek a hivatala néhány évszázaddal korábban még nem Moszkvában, hanem Kijevben volt, egyszerűen eltörölte Ukrajnát a térképről. Kirill „különböző erőket”, azaz kívülállókat, a Nyugatot kárhoztatta Oroszország és Ukrajna középkorban kialakult, szerinte hamis megosztottságért. Az ukrán nemzetet sem ismerte el, helyette a térségben élőket kivétel nélkül „szent oroszoknak” nevezte.
„Ők mind a Szent Oroszország népei” – jelentette ki. „A testvéreink.”
Kirill pátriárka tényeket mellőző prédikációja veszélyes eszkalációt jelentett az egyház – és ezzel vélhetően az orosz állam retorikájában. Szentbeszédében nem volt hajlandó elismerni az orosz és az ukrán kultúra és identitás közötti különbséget. Tagadta Ukrajna szuverén nemzetként való létezési jogát a történelmi múltban és a jelenben egyaránt. Ráadásul az erőszakot szükségesként, sőt szinte „szent háborúként” legitimálta. Kirill pátriárka Moszkva ukrajnai ellenfeleire „gonosz erőként” utalt, és kijelentette: „nem szabad megengednünk, hogy sötét és ellenséges külső erők nevessenek rajtunk” – jelentette az orosz Interfax hírügynökség.
Az egyházfő korábban a háborút bástyának nyilvánította a nyugati, dekadens liberális társadalommal szemben.
Később egyenesen Lenint tette felelőssé a posztszovjet államok létrejöttéért. Május végi prédikációjában Kirill kijelentette: az első szovjet vezető „tragikus módon” különböző államokra szabdalta „a történelmi Oroszországot”. A megsemmisítő rendelet szörnyű döntés volt, amelynek következményei ma is tapinthatók.
Egy pátriárka nem lehet Putyin ministránsa
Ferenc pápát a háború kezdete óta többször kérték arra, hogy Ukrajnába utazzon, ő azonban ezt elutasította.
„Előbb Moszkvába kell mennem. Elsősorban Putyinnal akarok találkozni” – érvelt a pápa, aki 2019-ben a Vatikánban fogadta a szokásához híven egy órát késő orosz elnököt. Hozzátette: ő csak egy pap, aki akkor látogathatja meg az orosz elnököt, ha ajtót nyitnak előtte.
Talán Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje meggyőzheti Putyint, hogy nyisson ajtót? A Szentatya megrázta a fejét a Corriere della Sera újságírójának kérdésére:
„Negyven percig beszéltem Kirillel a Zoomon. Az első húsz percben egy kezében tartott papírlapról felolvasta az orosz invázió indokait. Meghallgattam, majd így válaszoltam: Nem értek ebből semmit. Testvér, mi nem állami papok vagyunk, nem a politika nyelvén kellene beszélgetnünk, hanem Jézus nyelvén.”
Isten egyazon szent nyájának vagyunk a pásztorai – érvelt a pápa, aki szerint a békéhez vezető utat kell keresnie mindkettőjüknek, és abba kellene hagyniuk a harcot.
Ferenc pápa és Kirill pátriárka június 14-én találkozott volna másodszor személyesen Jeruzsálemben. A találkozót azonban végül lemondták abban az egyetértésben, hogy rossz üzenetet közvetíthet.
A pátriárka egyébként nyolc évvel korábban, a Krím orosz annektálása után az eretnekkel felérő skizmatikus kifejezéssel illette a görögkatolikusokat és az önállósuló ukrán ortodox autokefálokat, akiknek célja szerinte az ortodoxia kiirtása, ezért indokolt az ellenük indított terrorellenes művelet.
Hetekkel korábban – szintén 2014-ben – Kirill azt állította: Oroszország senkire sem jelent katonai veszélyt, holott Putyin azzal fenyegetőzött, az oroszokkal szembeni ellenállás esetén atomfegyvereket vet be.
Évtizedes szövetség
„Axios!” – skandálták háromszor görögül egymás után az egyházi elöljárók, majd a „méltó, méltó, méltó” elzengése után 2009. február 1-jén a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban trónra ültették a becslések szerint 90 millió orosz hívőt maga mögött tudó ortodox egyház demokratikusan megválasztott új vezetőjét.
Kirill, a szmolenszki és kalinyingrádi metropolita lett az egyház 16. vezetője, az egy hónappal korábban elhunyt II. Alekszij pátriárka utóda. Az egyházi tanács szavazásán a lehetséges 702-ből 508 szavazatot kapott.
HIRDETÉSAz akkor még liberálisnak tartott Kirill pátriárka már akkor belengette, hogy az ortodox egyház nagyobb szerepet játszhatna Oroszországban.
A szertartáson a több ezer hívő között ott volt Dmitrij Medvegyev, akkori orosz elnök és Vlagyimir Putyin miniszterelnök.
Negyed órán át zúgtak a székesegyház harangjai, mire egy fekete limuzinban megérkezett az újonnan megválasztott pátriárka. A bejáratnál két főpap és egy laikus várta – az orosz hagyományokkal összhangban – kenyérrel és sóval.
A szovjet levéltárakból származó iratok szerint Kirill elődjéhez, II. Alekszijhez hasonlóan a KGB ügynöke volt – írta trónra lépése után a Forbes. A lap szerint több volt egy egyszerű besúgónál, akikből több millió volt a Szovjetunióban. A két főpap aktív tisztje volt az állambiztonsági szolgálatnak. Sem Kirill, sem II. Alekszij soha nem ismerte el, és nem kért bocsánatot a biztonsági szervekkel való kapcsolatáért.
Kirill egyébként megválasztásakor már jól ismert arc volt Oroszországban, mivel néhány évvel korábban vallási műsorokat vezet az állami televízióban, így tisztában volt a médiamegjelenésben rejlő lehetőségekkel. Egyesek modernizálónak tartották, holott például az abortusz és a homoszexualitás kérdésében határozottan konzervatív nézeteket vallott.
HIRDETÉSKirill pátriárka és Putyin elnök régóta szoros szövetségesek. Az egyházfő már 2012-ben „Isten csodájának” nevezte Putyin uralkodásának első tizenkét évét.
Putyin azt mondta, hogy őt magát Kirill Leningrádban papként tevékenykedő apja keresztelte meg titokban még születése évében, 1952-ben.
Az orosz egyházi hagyományokat követve az elnök az utóbbi években vízkeresztkor hagyományosan megmártózik a jéghideg vízben. Tavaly januárban mínusz 14 fokot mértek, amikor irhabundáját levetve, csupán egy fürdőnadrágban háromszor vetett keresztet, és bukott le a víz alá.
Az ortodox hívők minden évben vízkereszt napján folyóba vagy tóba merülnek, hogy megemlékezzenek Jézus Krisztusnak a Jordán folyóban történt megkeresztelkedéséről.
Ugyanakkor Vlagyimir Putyin 2016-ban elárulta, hogy őrzi a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagsági igazolványát, és még mindig rajong a szocialista eszmékért.
HIRDETÉS„Nem dobtam ki a párttagságit, és nem égettem el” – mondta Putyin, aki korábban Kelet-Németországban volt a KGB ügynöke.
„Nem kényszerűségből voltam párttag. Nem mondhatom, hogy ideológiai kommunista voltam, de nagy becsben tartottam az igazolványt” – mondta Putyin, aki elismerte, hogy csaknem húsz évig szolgált a „párt fegyveres szárnyában”.
Amikor 1961-ben Jurij Gagarin szovjet űrhajós elsőként repült a világűrbe, majd visszatért a Földre, az akkor hivatalosan ateista Kreml Isten nem létezésének „bizonyítékaként” dicsőítette történelmi útját.
Mára a Kreml és az orosz ortodox egyház partnerként tekint egymásra, a két vezető, Putyin és Kirill pedig gyakran szerepel együtt a nyilvánosság előtt húsvéti istentiszteleteken, kolostorlátogatásokon vagy kegyhelyeket látogatva.
Az apja, sőt nagyapja is pap volt
Mindketten ugyanabban a városban, Leningrádban, a mai Szentpéterváron születtek, bár Vlagyimir Mihailovics Gungyajev – ez a pátriárka polgári neve – majdnem hat évvel idősebb Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnál.
HIRDETÉSA Putyint megkeresztelő apja, Mihail Gungyejev tiszteletes 1974-ben, édesanyja, Raisza Gungyajeva német nyelvtanárnő pedig 1984-ben halt meg. Az egyház szolgálata családi hagyomány: a pátriárka nagyapját, Vaszilij Gungyejevet egyházi tevékenysége miatt bebörtönözték és száműzték.
Vlagyimir tavaly decemberben elhunyt bátyja, Nyikolaj Gungyajev a Leningrádi Teológiai Akadémia egykori professzora és a szentpétervári Szent Átváltozás székesegyház tiszteletbeli rektora volt.
Vlagyimir Gungyajev az általános iskola elvégzése után a Leningrádi Földtani Expedícióban térképészként dolgozott, és párhuzamosan befejezte a középiskolát. Ezt követően iratkozott be a Leningrádi Teológiai Akadémiára, ahol 1970-ben cum laude, dicsérettel végzett. Egy évvel korábban Nikodémusz metropolita – Szent Cirill filozófus után – után Kirillként áldotta meg. A fiatal teológus kezdetben az érsek személyes titkáraként szolgált.
Kirill ettől kezdve megállíthatatlanul menetelt az egyházi ranglétrán, aminek csúcsát 2009-ben Moszkva, és ezzel az orosz ortodox egyház pátriárkájának történő megválasztásával érte el.
A dohánymetropolita
Haszonszerzéssel és a kiváltságával való visszaéléssel vádolta a Kommerszant és a Moszkovszkij Komszomolec Kirillt még a kilencvenes évek közepén, amikor az általa vezetett Külső Egyházi Kapcsolatok Osztálya az importcigaretták legnagyobb oroszországi beszállítójaként működött.
HIRDETÉS„Dohánymetropolita” – így hívták a lapokban Kirillt.
A cigarettabehozatalból származó nyereséget 1,5 milliárd dollárra becsülte egy szociológus, a Moscow News pedig már 4 milliárdra.
A cigaretta vámmentes importja 1997-ben szűnt meg. Kirill metropolita politikai kampánynak nevezte a nyerészkedéséről szóló vádakat, utóbb pedig egy miniszter is védelmébe vette azt állítva, hogy Kirillnek nem volt köze a jogsértésekhez.
Ettől függetlenül „dohánymetropolitának” és „másodosztályú KGB-ügynöknek” nevezte a pátriárkát Valerij Szimeonov, bolgár miniszterelnök-helyettes, aki szerint Kirill „nem szent”.
Haragját az váltotta ki, hogy Kirill 2018-ban tett bulgáriai látogatása során bírálta Rumen Radev államfőt, aki az Oszmán Birodalom alóli felszabadulás 140. évfordulóján köszönetet mondott az oroszoknak, románoknak, finneknek, ukránoknak, fehéroroszoknak, lengyeleknek, litvánoknak, szerbeknek és montenegróiaknak, akik Bulgária függetlenségéért ragadtak fegyvert az orosz sereg tagjaiként.
HIRDETÉSEzzel szemben Kirill szerint a bolgárok csak Oroszországnak tartoznak hálával, másnak nem. A pátriárka szerint nincs helye a „történelem hamis értelmezésének”, majd azt is hozzátette, hogy a bolgárok a szovjet korszak óta arról híresek, hogy rossz szónokként jegyzetek nélkül nem tudnak beszélni. Mondta ezt az az egyházfő, aki négy évvel később, ez év tavaszán húsz percen át traktálta Ferenc pápát jegyzetekből felolvasott indokaival, hogy miért kellett Oroszországnak lerohannia Ukrajnát.
Kirill pátriárka ugyanilyen igazságosnak nevezte 2015-ben Oroszország szíriai beavatkozását is.
„Kergesse el Putyint” – erre kérte Szűz Máriát a Pussy Riot 2012-ben. A polgárpukkasztó feminista trió a moszkvai Krisztus Megváltó székesegyházban adta elő dalát, ráadásul az oltár előtt, ahová laikusok be sem tehetik a lábukat.
„A sátán dolgát művelik” – jegyezte meg a botrány után Kirill pátriárka, aki a három nő megbüntetését követelte. A nemzetközi tiltakozás dacára két évre ítélték őket.
A méregdrága karóra
Kirill hivatala viszont mennyei csodákra volt képes. Miután orosz bloggerek kiszúrták, hogy a pátriárka az Alekszandr Konovaljov orosz igazságügyi miniszterrel 2009-ben folytatott tárgyalása során egy méregdrága, 30 ezer dolláros Breguet karórát viselt, egyszerűen retusálták a képet. Meghosszabbították a reverenda ujját, hogy kitakarják a luxuscikket, a képszerkesztő azonban arról már megfeledkezett, hogy az óra tükröződését is elrejtse a fényesre suvikszolt asztalról.
HIRDETÉSAz egyház utóbb bocsánatot kért a megtévesztésért, és visszaállította az eredeti fotót, de csak azután, hogy a pátriárka egy interjújában kitartott amellett: soha nem viselte az órát. Kirill ellentmondásos nyilatkozata szerint azokat a fotókat manipulálták, amelyen a Breguet látható a csuklóján.
A botrány csak szította az ellenérzést az egyház gyakran pazarló életvitelével szemben. Alekszej Navalnij, a korrupcióellenes harcos „szégyenletesnek” nevezte a történteket, a bloggerek pedig képmutatással gúnyolták az egyházat, amely az elmúlt évtizedben óriási hatalomra tett szert, és olyan közel került a Kremlhez, hogy sokszor a kormányzás egyik hatalmi ágának tűnik.
Kirill egyébként nem tagadta, hogy rajong az órákért, és a Breguet létezését sem kérdőjelezte meg. Először 2009-ben látták a pátriárka csuklóján egy ukrajnai látogatás alkalmával, ahol televíziós interjúban nyilatkozott a fokozott önmegtartóztatás fontosságáról.
Egy Breguet óra „gyakorlatilag az arisztokráciának, a burzsoáziának vagy egyszerűen csak a luxus és az elegancia életérzésének elengedhetetlen kelléke” – állítja a svájci gyártó, és megjegyezte, hogy termékeit viselte Marie Antoinette és I. Sándor cár, a Brequet óráról pedig Dumas és Hugo is írt műveiben.
Történetesen három nappal a botrány kirobbanása után Kirill interjút adott egy újságírónak. „Kíváncsiságból és rémületből kezdtem el keresni” az órát – nyilatkozta a magát az ország etikai iránytűjeként feltüntető pátriárka, aki az évek során kapott ajándékok között válogatva felfedezte, hogy valóban az övé a Breguet.
HIRDETÉSA pátriárka vagyona
Orosz bloggerek – bizonyítékok nélkül – sokáig rebesgették, hogy Kirill pátriárkának nagy vidéki háza és saját jachtja van, ráadásul előszeretettel síel Svájcban.
Különböző források százezer és négymilliárd dollár közötti összegre becsülték magánvagyonát, de ez is csak híresztelésnek bizonyult.
Végül az Oroszországban betiltott Medúza nevű tényfeltáró portál tette közzé 2020-ban a Proekt Földi királyság címmel megjelent oknyomozó beszámolójára hivatkozva, hogy az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka és két másodunokatestvére 225 millió rubel (1,3 milliárd forint) értékű ingatlant birtokol Moszkvában, a moszkvai régióban és Szentpéterváron.
A pátriárka polgári nevén, Vlagyimir Gungyajevként egy 145 és egy 38 négyzetméteres moszkvai, illetve egy 83 négyzetméteres szentpétervári lakás tulajdonosa, hat további ingatlan pedig két rokona nevén van.
Kirill pátriárka az autóipari, olaj-, ékszer- és halászati üzletekben is érdekelt – ezt állította 2019 decemberében a Novaja Gazeta. A lap meg nem erősített értesüléseket idézett, amelyek szerint a pátriárka becsült vagyona 4-8 milliárd dollár. Az összeg nem ellenőrizhető, mivel Kirill svájci, olasz és osztrák bankokban tartja megtakarításait – jegyezte meg a szerző, aki szerint a pátriárkának van egy nyaralónak beillő rönkháza Svájcban, Zürich közelében.
HIRDETÉSKirill pátriárka a felsoroltakon kívül több mint 20 rezidenciával rendelkezik, amelyek az orosz ortodox egyház alá tartozó különböző vallási szervezetek tulajdonában vannak – írta a Novaja Gazeta.
Megúszta a szankciókat
Magyarország nem támogatja vallási vezetők szankcionálását – mondta még május elején az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár azok után, hogy Brüsszel háborús uszításért fontolóra vette: szankciós listára helyezik az orosz ortodox egyházfőt.
Az orosz ortodox egyháznak világszerte 160 millió híve és 40 ezer papja van. „Az Európai Bizottság »eszement« elképzelése azonban még azt is tiltaná, hogy az ortodox egyházfő az unió területére lépjen, azaz elszigetelné az ott élő híveket vallási vezetőjüktől. Ez az ötlet káros, nem vezet megbékéléshez” - érvelt Azbej Tristan.
Arra is emlékeztetett: több egyházi vezető, például a szír ortodox pátriárka, az Örmény Apostoli Egyház külkapcsolati ügyekért felelős vezetője, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje kormányzó főpapjának tanácsadója fordult levélben Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a kereszténység és a józan ész „megmaradt hangjához” az Európai Unióban.
Orbán személyesen nem reagált, helyette sajtófőnöke ismertette a kormányfő nyilatkozatát, miszerint Magyarország álláspontja Kirill pátriárka uniós szankcionálásával kapcsolatosan régóta jól ismert. Az uniós csúcs első két napján senki nem emelt szót a magyar nézet ellen – üzente a magyar miniszterelnök.
HIRDETÉSKirill pátriárka neve végül magyar nyomásra kikerült a hatodik szankciós csomagból. Brüsszeli diplomaták szerint a magyar kormány egyre inkább elszigetelődik az unióban ezzel a lépéssel. Egy lengyel politikus szerint Orbán Viktornak Putyin pártjában lenne a helye.