Az orosz handsereg egyre nagyobb erőket vet be a Donyecki, a Luhanszki és a Zaporizzsjai Területen is, a leghevesebb ostrom Bahmutnál zajlik. Megfigyelők szerint ez máris az új orosz offenzíva
HIRDETÉSMiközben Ukrajna az ottani kormányszintű korrupciós botrány legújabb fejleményeivel került címlapra hétfőn, az orosz hadsereg jelentős hadműveleteket hajt végre a Donyecki és a Luhanszki Területen. Egyre több elemző valószínűsíti, hogy az új orosz offenzíva, amit a kijevi vezetés márciusra vár, máris zajlik.
Bahmut ostroma a legjelentősebb művelet a térségben. A legutóbbi hírek szerint az orosz csapatok folyamatosan lövik a városba bevezető két legfontosabb útvonalat. Az ukrán hadsereg egyelőre tartja a várost, és elemzők szerint nem is fogja feladni addig, amíg biztosítani tudja csapatainak a szükséges utánpótlást.
Vuhledarnál és Lymannál is heves harcok dúlnak, ugyanígy a luhanszki Kreminnánál.
Az orosz hadsereg dél felől, a Krím szárazföldi megközelíthetősége miatt szintén stratégiai jelentőségű Zaporizzsjai Területen is egyre nagyobb erőket vet be.
Eközben úgy nyilatkozott az elnökhöz közelálló forrás szerint leváltása előtt álló védelmi miniszter, hogy az ukrán hadseregnek megvannak a tartalékai ahhoz, hogy feltartóztassa az orosz előrenyomulást. Reznyikov azt állítja, hogy ez a nyugatról várt fegyverszállítmányoktól függetlenül igaz, vagyis akkor is tartani tudják a frontot, ha ezek a szállítmányok csak nagy sokára érkeznek meg.
Már megindulhatott az orosz offenzíva
A nyugati hírszerzés február végére, a kijevi vezetés márciusra vár egy újabb jelentős orosz offenzívát, de egyre több szakértő szerint ez máris zajlik, ha nem is abban a formában, amelyben korábban várható volt. A nagy hatótávolságú nyugati rakéták miatt ugyanis az orosz hadvezetésnek stratégiát kellett váltania.
Ezt alátámasztani látszik az is, hogy az orosz hadsereg azokon a frontokon vet be nagy erőket, ahol azt a nyugati katonai szakértők várták, csak pár héttel később. Bár inkább az ukránokkal szimpatizáló hadibloggerek állítják vagy sejtetik, hogy a most zajló hadműveletek az orosz offenzíva részei, ugyanakkor az ukrán vezetés hivatalosan azt mondja, hogy információik szerint nagyjából tíz nap múlva kezdődik az orosz támadás. Az viszont biztos, hog az orosz hadsereg már most jelentős nyomás alatt tartja a frontvonalat.
Dróngyár épül Oroszországban?
Amerikai sajtóhírre hivatkozva azt írja a The Guardian, hogy az iráni és az orosz kormány már több körben is tárgyalt egy Oroszországban felépülő dróngyárról. Egy iráni küldöttség állítólag már meg is látogatta a létesítmény lehetséges helyszínét. A gyárban iráni tervezésű drónok készülnének ezrével az ukrán frontra.
Az orosz hadsereg most az Irántól vásárolt drónokat veti be Ukrajnában. Azt, hogy a perzsa állam ad el ilyeneket Oroszországnak, kezdetben mindkét fél tagadta, különösen Irán, miután a nyugati államok újabb szankciókat helyeztek kilátásba emiatt.
A Krími hídon történt robbanás után indult megtorló támadásokban az orosz handsereg százával vetette be az ukrajnai infrastruktúra ellen ezeket a drónokat, és habár az ukrán hadvezetés jelentései szerint a légvédelem szinte az összeset leszedi minden alkalommal, pár hét alatt gyakorlatilag megbénult az ukrán energiahálózat.
A mostani, minusz 20 fokos fagyban ez súlyos humanitárius helyzetet teremt, de a dróntámadásoknak sem kedvez a nagy hideg, mert fagypont alatt nem megbízhatóak ezek az iráni szerkezetek.
Az orosz vezetés Afrika felé is nyit
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov Irak után Maliban a tárgyal védelmi és biztonságpolitikai kérdésekről a héten. A nyugat-afrikai ország kormánya a közelmúltban kérte távozásra az évek óta ott állomásozó, a szélsőséges iszlamista fegyveres csoportok és terrorszervezetek ellen folytatott helyi küzdelmet támogató francia csapatokat. A francia hadsereg alig két hete vonult ki Maliból, és ezzel egyidőben a francia kormány hazahívta az ottani francia nagykövetet is.