Februárban mentik a Nemzetközi Űrállomás legénységét

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
A legénység 2022 szeptemberében, az űrmisszió előtt
A legénység 2022 szeptemberében, az űrmisszió előtt   -   Szerzői jogok  AP Photo/Dmitri Lovetsky

Egy pilóta nélküli Szojuz MSz-23-as űrhajót küldenek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) február 20-án, hogy visszahozza a Földre az ISS-en tartózkodó két orosz és egy amerikai űrhajóst (képünkön)

A legénység a NASA közlése szerint nincs közvetlen veszélyben a tervezett mentésig, de a szivárgás miatt hosszú távon kockázatos lenne az űrállomáson maradni. 

A Roszkoszmosz két űrhajósa, az orosz Szergej Prokopjev és a NASA amerikai kozmonautája, Dimitrij Petyelin azzal a teherszállító Szojuz MSz-23-assal érkezik vissza a Földre, amivel már a mentés előtt terveztek rakományt vinni az űrállomásra. A jármű így az oda- és a visszaúton is kihasznált lesz.

AP Photo/Dmitri Lovetsky
A Szojuz legutóbbi indítása a kilövés pillanatábanAP Photo/Dmitri Lovetsky

A Szojuz indítását a mentés miatt előrehozták. Az űrhajó felbocsátását eredetileg március 16-ra tervezték három új űrhajóssal, az orosz Oleg Kononyenkóval, Nyikolaj Csubbal és az amerikai Loral O'Harával. 

A Nemzetközi Űrűlloműson kialakult szivárgás miatt azonban módosították a tervet, és újabb embert nem küldenek az előrehozott fellövéskor.

A kis részecske becsapódása miatt kialakult szivárgást egy rutinjellegű űrséta előkészítése közben észlelték, a hűtőfolyadék-szivárgása tapasztalható.

Egyelőre nem tudni, hogy űrszemét vagy aszteroida ütközött az űrállomással, a külső hűtőradiátoron keletkezett sérülés mindkettőtől lehet.

AP/Roscosmos State Space Corporation
International Space Station (ISS)AP/Roscosmos State Space Corporation

A világűrből folyamatosan érkeznek változó nagyságú égitestek bolygónk felé, ezek az atmoszférában elégnek, a légkör részecskéivel történő súrlódás elégeti a meteorok többségét. Ritkán a nagyobb darabok maradványai (meteoritok) elérik a felszínt. A földkörüli pályára állított űreszközökre veszélyesek, mert azokkal ütközve kárt okozhatnak bennük.

Ugyanilyen veszélyes az emberi tevékenység miatt keletkezett űrszemét. A bolygónk körül keringő műholdakról, a fellőtt rakétákról és modulokról változó méretű darabok váltak le, és keringenek a Föld körül nagy számban.

Dmitri Lovetsky/AP2022
Egy Szojuz repülésének útja hosszú expozíciós idővel fotózvaDmitri Lovetsky/AP2022

A felszínhez közeli pályákat már teljesen elszennyezte űrszeméttel az ember, a kisebb-nagyobb darabok  mozgását számítógépes rendszerrel követik a kutatók, mert ahogy a mostani eset is bizonyítja, az űrmissziókat veszélyezteti a törmelékekkel való ütközés.

Az ISS 1998 óta működik, a Földtől 400 kilométeres távolságra. A fedélzetén dolgozó űrhajósok tudományos kísérleteket és kutatásokat végeznek, amelyek elősegítik a későbbi űrmissziók sikerét. Egy-egy aszteroida érkezése vagy űrszemét mozgása miatt olykor módosítani kell az űrállomás pályáját, hogy időben elkerüljék az ütközést, de a jelenlegi sérülést okozó darab olyan kicsi volt, hogy közeledését nem észlelték a műszerek.