Jön az igazságügyi reform, bevezetik a halálbüntetést terroristák számára, erősödik a vallásos jobboldal szerepe az oktatásban.
HIRDETÉS51 nap telt el a Likud vezetőjének november 1-i választási győzelme óta, míg az utolsó pillanatban arról tudta értesíteni az izraeli államfőt, hogy létrehozta az új koalíciót. A hosszú és sokszor zavaros egyeztetéseken Netanjahu radikális jobboldali és ultraortodox partnerei megkérték a támogatás árát. A kérdés az, hogy ezt meg tudja-e majd adni nekik.
Mint arról beszámoltunk, hét héttel a választások után és percekkel a határidő lejárta előtt a Likud vezetője közölte Isaac Herzog elnökkel, hogy létrehozta a stabil többséget biztosító kormányát két radikális jobboldali partnerével, az Ocma Jehudittal, a Vallásos Cionizmus párttal és a Noammal, valamint a kisebb ultraortodox pártokkal, a Sasz-szal és az Egyesült Tóra Judaizmussal.
A volt-leendő kormányfő radikális szövetségesei a tárgyalások során a végsőkig feszítették a húrt, folyamatosan csikartak ki újabb engedményeket Netanjahutól, aki a megbeszélések alatt a The Jerusalem Post szerint kifejezetten "kábultnak" tűnt.
Komoly próbatétel jön
"Netanjahu első feladata az lesz, hogy kormányának beiktatása után visszaszerezze az irányítást és helyrehozza megtépázott imázsát. Meglátjuk, hogy radikális partnerei hagyják-e ezt, vagy az elmúlt hét hét gyarapodó fájdalmai csak előjelei voltak-e az előttük álló káosznak" - állapította meg az izraeli lap.
Fontos problémára világít rá az Új Kelet izraeli magyar lap, emlékeztetve arra, hogy bár a Likud frakciója a Knesszet legnagyobb pártja lesz, Netanjahu a "saját kormányában azonban nem rendelkezik többséggel a radikális jobboldali és haredi (ultraortodox - a szerk.) partnerekhez képest, ideológiailag pedig a liberális-jobboldali elveket valló Likud kifejezetten a balszárnyra fog szorulni", mivel nincs más belső ellensúlya a kormánynak.
Márpedig Netanjahu nagyon komoly próbatétel elé néz: főként két radikális partnere, a nem is olyan rég még Kahane-rajongó Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) és a korábban szintén szélsőséges megnyilvánulásairól elhíresült Bezalel Szmotrics (Vallásos Cionizmus) kapott olyan többletjogokat, amelyeket külön, névre szóló jogszabályokban kell még jóváhagyatni, és ami legalább ennyire fontos: amelyeket kontrollálnia kell.
Az Ocma például ki tudta harcolni a koalíciós tárgyalásokon, hogy elfogadnak egy olyan jogszabályt, amely megszünteti a rasszizmusra uszító képviselők Knesszetben való munkájának tilalmát. A radikális jobboldali párt nyomására eltörlik az Izrael "alkotmányának" tekintett alaptörvényben szereplő záradékot, amely eddig tiltotta rasszista képviselők parlamenti tevékenységét - írja a The Times of Israel.
Ugyancsak az Ocma érte el Netanjahunál, hogy bevezetik a terroristákra kiszabható halálbüntetés lehetőségét. Ez már régóta a jobboldali törvényhozók követelése, de idáig soha nem talált elegendő támogatásra ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen. Bár Izraelben elvben létezik a halálbüntetés, az államalapítás óta csak egyszer alkalmazták: a náci háborús bűnös, Adolf Eichmann esetében.
A Vallásos Cionizmus párt pedig abban tudott megállapodni az alapvetően nem annektáláspárti Likuddal, hogy lépéseket tesznek egyes ciszjordániai területek annektálása felé, mondván, a zsidó népnek "természetes joga van Izrael földje felett". Ez a kötelezettségvállalás azonban homályosan van megfogalmazva, ami lehetővé teszi Netanjahu számára, hogy ha akar, ne tegyen semmilyen lépést a kérdésben - állapítja meg a The Times of Israel.
A politika maga alá gyűri a bíróságokat?
A koalíciós megállapodás legérzékenyebb pontja azonban az igazságügyi reform, amelynél sokan attól félnek, hogy az nem jelent mást, mint az igazságszolgáltatás feletti politikai kontroll bevezetését.
Az új jobboldali kormányzat ennek keretében meglépi azt, amitől az eddig nagykoalícióban kormányzó liberális, jobboldali és baloldali pártok óva intettek: bevezetik az úgynevezett "felülbírálati záradékot", amely lehetővé tenné a Knesszet számára, hogy megkerülje vagy hatályon kívül helyezze a jogszabályokkal és kormányzati döntésekkel szemben hozott bírósági határozatokat.
Az eddig nyilvánosságra hozott részletekből ugyanakkor nem derül ki, hogy hány képviselőre lenne szükség a legfelsőbb bíróság döntéseinek semmissé tételéhez és a nem demokratikusnak ítélt törvények újbóli törvénybe iktatásához.
Az izraeli jobboldal régóta törekszik a bírói és a politikai hatalmi ágak közötti fékek és ellensúlyok felborítására, az igazságszolgáltatásnak a politikusoknak való alárendelésére, többek között a Legfelsőbb Bíróság gyengítésével és a politikusok befolyásának növelésével a bírói kinevezésekben - írja a lap, hozzátéve: a Vallásos Cionizmus párt üdvözölte a jogrendszer "jelentős és történelmi reformjának" előmozdítását.
A radikális jobboldal némely vezetője folyamatosan lebegteti az LMBT-közösséget negatívan érintő törvények elfogadását is, ezt azonban Netanjahu kezdettől fogva kizárta.