Az indítványt, amelyet a koalíció és az ellenzéki konzervatívok együtt nyújtottak be, nagy többséggel szavazta meg a Bundestag.
HIRDETÉSAz ukrán nép elleni népirtásnak minősítette a német törvényhozás alsóháza a Holodomort, a Sztálin által 1932/33-ban mesterségesen generált éhínséget. Az indítványt a balközép koalíciós pártok és a konzervatív ellenzék közösen nyújtotta be.
A Bundestag vitájában minden parlamenti frakció elítélte a Holodomort, de a radikális jobboldali AfD és a szélsőbaloldali Linke tartózkodott a szavazásnál.
Az előterjesztés hangsúlyozta: Oroszország ukrajnai háborúja idején kötelességünk megmutatni, hogy Európában nincs helye többé az elnyomásnak.
A Holodomor - ukránul "éhhalál" - a Szovjetunióban az 1930-as évek elején pusztító éhínség megnevezése. Csak 1932/33 telén három-három és fél millió ember halt éhen a központilag elrendelt intézkedések következtében; a becslések szerint az áldozatok száma négy-nyolcmillió között lehet.
A holodomor része volt a nagy szovjet éhínségnek, amelynek fő okozója nem természeti katasztrófa, hanem a kommunista diktátor, Sztálin vezette szovjet kormányzat tevékenysége volt. Minden parasztot, aki ellenállt, deportáltak, ami több fegyveres felkeléshez vezetett. Ezért a szovjet rezsim semmilyen élelmiszert nem juttatott az ukránoknak. Kommunisták szervezett csoportjai pedig kifosztották az otthonokat és elvettek mindent, ami ehető.
A német parlament nyilatkozatában sürgette azt is, hogy "hozzanak létre egy európai nyilvánosságot a Holodomor kérdésének kezelésére, hogy az európaiak jobban megismerjék a hátterét", a tragédia ugyanis még mindig sok ember számára ismeretlen.
Az ukrán parlament 2006. november 28-án hozott törvényt, amelyben népirtásnak minősítette a Holodomort, 2015. április 9-én pedig jogszabályban tiltotta be a bűnösnek minősített kommunista rezsim jelképeinek használatát, valamint a kommunista ideológia terjesztését.