Ukrajna: a zaporizzsjai atomerőmű az oroszok kezén marad

Access to the comments Kommentek
Írta: FT
A zaporizzsjai atomerőmű
A zaporizzsjai atomerőmű   -  Szerzői jogok  Fotó: AP

Helyzetkép az orosz-ukrán háborúról, melyben az ukrán felet precíziós bombákkal segítheti az Egyesült Államok

Ukrán tisztviselők: további orosz rakétatámadások várhatók

Vasárnap esti videóbeszédében Volodomir Zelenszkij ukrán elnök közölte: a következő hét ugyanolyan nehéz lehet, mint a múlt hét. Az elnök arra utalt, hogy az Ukrajnát ért rakétacsapások az ország energetikai infrastruktúráját célozták, ami országszerte tömeges víz- és áramkimaradásokat okozott. Zelenszkij leszögezte: a védelmi erők készen állnak, nyugati partnereikkel együtt kidolgozták a szükséges forgatókönyveket, és hozzátette: kéri a lakosságot, hogy figyeljenek a légvédelmi riadókra, és cselekedjenek a protokoll szerint. 

Az Ukrenergo villamosenergia-elosztó vállalat szerint a háztartások mintegy 27 százaléka küzd még mindig áramhiánnyal, rendkívüli áramszünetekre pedig a továbbiakban is számítani kell.

A lehetséges támadásokkal kapcsolatban megjegyezték: az ukrán hadsereg észlelt egy nyolc rakétát szállító orosz hadihajót a Fekete-tengeren. Natalia Gumenyuk, az ukrán hadsereg déli parancsnokságának szóvivője a hadihajóval kapcsolatban azt mondta, hogy az oroszok nagy valószínűséggel most készítik elő a hét elején esedékes támadást. 

A múlt hét során a Kreml közölte, hogy az ukrán villamosenergia-hálózat elleni támadásai nem a civilek ellen irányulnak, és hozzátették: Kijev „véget vethet a lakosság szenvedésének", ha teljesíti Oroszország követeléseit a konfliktus megoldására.

Kijevben közben 430 melegedőt nyitottak, ahol a lakosság meghúzhatja magát, illetve teát, gyógyszert, és élelmiszert osztanak.

Moszkva állítja: a zaporizzsjai atomerőmű továbbra is orosz ellenőrzés alatt marad

Hétvégén az ukrán állami atomenergetikai vállalat vezetője utalt rá, hogy egyes jelek szerint az orosz erők készülnek elhagyni a zaporizzsjai atomerőművet, melyet még márciusban, alig két héttel azután foglalt el Oroszország, hogy megtámadta Ukrajnát. 

Az erőmű vezetése a Telegramon jelentette, hogy álhír, miszerint elhagynák a létesítményt, és a TASZSZ szerint ugyanezt mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is. 

A zaporizzsjai atomerőmű a háború kezdete óta szerepel a hírekben. Az ukránok szerint Oroszország fegyvereket tart a területén, és onnan indít támadásokat, Oroszország szerint pedig az ukrán erők lövik az erőművet. 

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség többször is kérte az orosz és az ukrán haderőt is, hogy fejezzék be a harcokat a környéken, és súlyos nukleáris katasztrófára figyelmeztetett, ha sérülés éri a létesítményt – hasonlóan vélekedik az orosz tulajdonú Roszatom is

Zaporizzsja egyike annak a négy ukrajnai régiónak, melyeket Moszkva szeptemberben annektált. Az annexió a Nyugat szerint törvénytelen. 

Folytatódnak az intenzív harcok Kelet-Ukrajnában

A kelet-ukrajnai Donyeck régiót Zaporizzsjával együtt annektálta Oroszország, az utóbbi időben pedig az orosz-ukrán háború egyik legfontosabb hadszínterének számít. Miután Oroszország kivonta erőit a déli Herszon városából, katonákat vezényelt a régióba. 

Az ukrán haderő vezérkara hétfőn azt állította, hogy seregük visszaverte az orosz támadásokat Bakhmutban és Avdijivkában is. Azt is hozzátették, hogy Enerhodar közelében hat egységnyi orosz haditechnikai eszközt semmisítettek meg, és mintegy harminc katonát megsebesítettek.

Elemzők szerint a közelgő tél egyre jobban befolyásolhatja a háború irányát. 

Az USA precíziós bombákat küldhet Ukrajnának

Az Egyesült Államok állítólag fontolóra veszi a Boeing ajánlatát, miszerint olcsó, precíziós bombákat szállít  Ukrajnának, melyeket a bőségesen rendelkezésre álló rakétákra szerelnének.

A bombákkal így lehetővé válna az orosz védelmi vonalak mögötti légicsapások végrehajtása. A Reuters megkereste a Pentagon és a Boeing szóvivőit is, de nem kívánták kommentálni az értesülést.

Ami biztos: a háború előrehaladtával Ukrajnának egyre nagyobb szüksége volna fegyverekre, miközben az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek katonai beszállítói nem tudnak lépést tartani az egyre növekvő kereslettel. A Boeing által javasolt, földi indítású kis átmérőjű rakéták használata egy azok közül a tervek közül, melyekkel orvosolni lehetne az egyre súlyosabb fegyverhiányt.

A Reutershez eljuttatott dokumentumok szerint a viszonylag könnyen beszerezhető alapanyagok miatt a fentebb említett egységeket már 2023 kora tavasszal tudnák szállítani, és ezt erősítette meg három, az ügyre rálátó forrás is.

Mindeközben kiderült: a kelet- és közép-európai fegyveripar a hidegháború óta nem látott ütemben gyárt fegyvereket, lőszereket és egyéb katonai felszereléseket. Az egykori Varsói Szerződés egyes tagállamai regionális biztonsági kérdésként tekintenek Ukrajna megsegítésére.

Csökkent az ukrán gabonaexport

„Kevesebb mint 3 millió tonna gabona hagyja el Ukrajnát novemberben” – közölte vasárnap késő este Olekszandr Kubrakov, az ukrán Infrastrukturális Minisztérium vezetője.

A mennyiségi kiesés oka, hogy Oroszország belengette, hogy kiszáll a nyár elején megkötött gabonaegyezményből, de végül négy hónappal mégis meghosszabbították a globális élelmiszerhiány enyhítését célzó, török és ENSZ-közreműködéssel létrejött megállapodást. 

A megállapodás lehetővé teszi az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitját három fekete-tengeri kikötőből. 

Kubrakov azt is elmondta, hogy októberben 4,2 millió tonna gabona hagyta el Ukrajnát, azaz 1,2 millió tonnával több, mint novemberben.