Az orosz elnök nem a rendes repülési útvonalon érkezik Moszkvából Budapestre, hogy találkozzon a Donald Trumppal. A szankciós korlátokat többezer kilométeres kerülővel kell kicselezni, de ilyen körülmények között mi lesz az utazás logisztikája, és mit tud az elnöki gép?
Hosszabb út, több kockázat és nagyobb operatív kitettség
HIRDETÉS
Attól a pillanattól, hogy Putyin elhagyja a Kremlt - minden köztes időtényezőt figyelembe véve - legkorábban 8 óra elteltével ülhet a tárgyalóasztalhoz Budapesten.
A kockázatvállalás önmagában is jelzi, hogy a budapesti találkozó Putyin számára nagyon fontos. Ezt erősít a tárgyalási feltételek gyors és feltételek nélküli elfogadása is, ami orosz részről szokatlan. Hogy ez a „Tomahawk-aggodalom” jele vagy más okok, az csak a tárgyalások után derülhet ki.
A kijelölt útvonal rendkívül komplex, ezért menet közben is szükség lehet operatív módosításokra - újabb kitérővel, magasságváltásokkal, vagy az esetleges GPS-zavarás elhárításával.
A több mint 3,500 kilométeres keleti ív azt sugallja, hogy a tervezők - elvi szinten - számoltak az ukrán légvédelmi kockázattal is. Ennek politikai valószínűsége csekély, de a maximális biztonság megtervezésekor ezt az eshetőséget sem lehet figyelmen kívül hagyni. Így a keleti-déli útvonal még a Krímtől is 350-400 kilométeres távolságot tart, kívül maradva a környék légtérszektorain.
Ha a politikától független tényeket nézzük: a Moszkva–Budapest közvetlen légvonal hossza 1.560 km. Ahhoz, hogy Putyin gépe elkerülje a korlátozott zónákat, az útvonal akár 5,000 km-ig is terjedhet, azaz legalább kétszerese a valós távolságnak. A ténylegesen megteendő távba belejátszhatnak időjárási, légikorlátozási vagy menet közben felmerülő újabb megfontolások is. Rövidebb nem tud lenni, mert a kijelölt szűk folyosón kívül nincs más megközelítési lehetőség.
Az orosz elnök utolsó zavartalan európai útján - a 2021-es genfi csúcstalálkozóra tartva Joe Biden amerikai elnökkel - a távolság nagyjából 2,400 kilométerre volt Moszkvától, azaz fele akkora, mint az a kerülő, amit most meg kell tenni Budapest felé.
„A Repülő Kreml” – milyen, melyik és hány géppel érkezik Putyin?
Az elnöki Iljusin 1996-ban, Borisz Jelcin idején lépett szolgálatba. A modernizált típust 2012 óta használja Vlagyimir Putyin. és az új változatból már négy darab is elkészült, azonos konfigurációban. A gépek alapbázisa a Moszkva-Vnukovo repülőtér.
Az elnöki különgépeket az Orosz Légierő különleges egységeüzemelteti, amely kifejezetten a Kreml hivatalos repüléseiért felel, de nem a vezérkar, hanem az elnöki adminisztráció alárendeltségében. A gép elnöki lakosztállyal, tárgyalótermekkel, személyzeti és biztonsági szállással, és mobil parancsnoki központtal rendelkezik. Az éppen szolgálatban lévő Iljusin hívójele First Plane no. 1.
A gép legutóbbi piaci értéke 50 millió dollár volt, de a rá- és beleépített speciális felszerelésekkel és luxus kényelmi berendezésekkel jelenleg legalább a tízszeresét éri.
Az utóbbi években Putyin ezzel a típussal utazott a 2018-as helsinki találkozóra Donald Trumppal, a 2022-es Peking-i Téli Olimpiára, a 2019-es vlagyivosztoki Kim Dzsongun találkozóra, valamint a 2023-ban Teheránba.
A múltbeli mozgások azt mutatják, hogy mindig készenlétben tartanak egy azonnal bevethető fő gépet, és mellé egy „forró tartalékot” (hot spare). Sőt, az augusztusi alaszkai út során az elnöki csoport három gépe is leszállt az USA-ban, és mellettük még egy Bombardier Global Express XRS üzleti jet is érkezett. Az még nem ismert, hogy Budapestre milyen összetételű és számú légi csoport érkezik majd. Az egyes gépeket a hívójelük szerint azonosítják, de a sajtó jobban kedveli a „Repülő Kreml” elnevezést.
Azt, hogy mikor melyik gépet rendelik ki, nem Putyin, hanem a Szövetségi Őrszolgálat (FSO) és a Rosszija Különleges Repülési Osztag közösen határozza meg, mivel ez a két szervezet felel az elnöki biztonságért és a technikai-protokolláris feltételekért.
Az utazás előtt az FSO kockázatelemzést végez el az adott útvonalra, célországra és időpontra nézve. A felmérés kulcseleme a meteorológiai prognózis, azaz a nagy-skálájú légköri helyzetek, frontok, ciklonok, zivatarzónák, vulkáni hamu, és jelen esetben a Fekete-tenger feletti szél- és felhőzeti viszonyok vizsgálata. Ezek alapján dönthetnek útvonal-módosításról, időablakok eltolásáról vagy extra üzemanyag betervezéséről.
Itt megjegyzendő hogy az amerikai elnök különgépével (Air Force One) szemben az orosz elnöki repülő nem rendelkezik légi utántöltő képességgel.
Az útvonal annyira komplex, hogy adott esetben szükség lehet menet közbeni operatív módosításokra vagy beavatkozásokra is. Ezzel párhuzamosan kijelölik az esetleges kitérő repülőtereket, és diplomáciai szempontból is mérlegelik, hogy váratlan szükség esetén mely légterek használhatók kerülőútvonalra vagy – legrosszabb esetben – kényszerleszállásra.
Rendkívül összetett és kényes folyamatról van szó, amelynek végén a Rosszija Különleges Repülési Osztag dönti el, hogy a négy azonos Iljusin közül melyik van a legmegfelelőbb műszaki és kommunikációs készenlétben.
A végső jóváhagyást az elnöki adminisztráció vezetője adja ki, az elnök pedig csak a repülés előtti eligazításon tudja meg, hogy melyik gép és milyen összetételű fedélzeti személyzet várja őt. Ezt a kulcspozíciót 2016 óta Anton Vajno tölti be – a Kreml rendszerének tipikus háttérembere -, aki ritkán szólal meg nyilvánosa, de a kormányzat egyik legbefolyásosabb technokratájának számít. A repülések, delegációk és utazási jóváhagyások mind az ő hivatali láncán futnak át.
Az elnöki gép védelme és biztonsága
A gépen komplex védelmi rendszer működik, így hőcsapda-vetők (rakéta-elterelő lövedékek), infravörös elhárító rendszer, radar-zavarók és rádió-elektronikai ellenintézkedések védik egy irányított rakéta ellen.
A törzsben páncélozott szekciók is találhatók, a kommunikációs modulok pedig katonai szintű titkosítással működnek. A gép alkalmas elnöki parancsnoki központként is funkcionálni repülés közben.
Ami pedig a visszautat illeti, a fogadó ország repülőterén történik a tankolás, speciális biztonsági protokoll mellett. A budapest Liszt Ferenc repülőtér előre egyeztetett mennyiségű és minőségű üzemanyagot biztosít, de szükség vagy igény esetén egy orosz kísérő tanker is tartalékban állhat a közelben.
Az eleve polgári célra épített gép nem hordoz gépágyúkat vagy forgószárnyas lövegrendszereket a törzsén, viszont a szövetségi testőrök viselnek szabványos kézifegyvereket, így szolgálati pisztolyt, rövid karabélyt, és fel vannak szerelve személyi védelemmel is (testpáncél, golyóálló sisak).
A földi érkezéskor a delegáció mozgását páncélozott járművek és zárt kommunikációs lánc biztosítja. A csapatban vannak speciális szerepkörök is, így közelvédelmi raj, tűzszerészek és robbanás-elhárítók, egészségügyi egység. Ez az összetett csoport végzi a repülőtéri és útvonal-biztonsági ellenőrzéseket, valamint az esetleges incidenskezelést.
A fegyverzet, az eljárások részletei és a csoport létszáma nem nyilvános, de a protokoll célja nem is az erődemonstráció, hanem a gyors evakuáció és kockázatcsökkentés, a fenyegetések elkerülése, elterelése, illetve a védett személy biztonságos kivonása.
Kik Putyin különgépének utasai?
Ilyen alkalmakkor az elnökkel utazik a külügy és/vagy a védelmi miniszter, a politikai tanácsadók, biztonsági- és katonai delegáció, tolmácsok, média-kíséret, személyi biztosítás, és a gépet működtető repülő- és technikai-logisztikai személyzet. Feltételezhető, hogy a témák súlya miatt a budapesti delegációban Szergej Lavrov külügyminiszter, Andrej Belouszov védelmi miniszter és Jurij Usakov elnöki külpolitikai tanácsadó is jelen lehet, de a részletekről csak később várható hivatalos bejelentés.
Az utasok létszáma általában 150-200 fő között van, de szükség esetén lehet több is. Ez tartalmazza az elnöki stábot és a diplomatákat (20–40), a közelvédelmi és taktikai egységeket (50–100), az orvosi, a protokoll és kommunikációs személyzetet. A műszaki stáb 15–30 főt számlál.
Mindezekhez kapcsolódnak az újságírók és a kormányzati fotósok. (Az amerikai oldalon ezek szokásos létszáma 10-15 fő.)
A helyszínre előreküldött „advance” (előkészítő) csapat több tucat munkatársból áll, így a csúcsesemény kezdetekor a teljes delegáció meghaladhatja a 300 főt is