Ruanda tagadja, hogy segítene az M23 felkelőcsoportnak, de az ENSZ szerint részt vesz a konflktusban.
HIRDETÉSDühödt tüntetők vonultak a francia és a brit konzulátushoz a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felén, a Ruanda határ közelében fekvő Gomában. A környék egy részét az M23 felkelőcsoport az uralma alá vonta, a kongóiak szerint a szomszédos országok aktív támogatásával.
Szerdán Angolában megegyezés született a tűzszünetről a kongói és a ruandai kormány képviselői között, a felkelők közül viszont senki nem volt ott a tárgyaláson.
„Nem értjük, hogy ha a magukat kongóinak nevező felkelők tárgyalni szeretnének, akkor miért Ruanda és Uganda képviseli őket. Az ő bűnrészességük miatt tüntetünk, és azért, mert a nemzetközi közösség a kelet-afrikai országokkal és az Afrikai Unióval együtt hallgat. Mindenki cinkos" - mondta egy tüntető.
„Követeljük a nemzetközi közösségtől, hogy szólítsák fel Ruanda és Uganda vezetőit a felkelő csapatok álcájába bújtatott harcosaik visszahívására, és vessenek ki szankciókat Ruandával és Ugandával szemben a Kongói Demokratikus Köztársaság elleni, több mint 25 éves agressziójuk miatt" - olvasott fel a konzuloknak címzett nyílt levélből az egyik szervező.
Bonyolult a helyzet
A szerdai tűzszünet értelmében péntek estig be kell fejezni az összecsapásokat, ezt követően pedig az M23-nak ki kell vonnia a csapatait a megszállt városokból. Az AFP-nek nyilatkozva azonban a felkelőcsoport szóvivője azt mondta, hogy mivel nem voltak ott a tárgyaláson, nem köti őket a megállapodás - így, ha a kormányerők nem támadják meg őket, szombat reggel ugyanúgy a jelenlegi állásaikban lesznek, mint most.
A helyzetet bonyolítja, hogy a kongói kormány nem hajlandó tárgyalni az általa terroristaszervezetnek tartott M23 képviselővel, legalábbis addig, amíg azok nem adják fel az uralmuk alá hajtott összes területet.
Egy augusztusban megjelent ENSZ-jelentés bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a ruandai hadseregnek van szerepe a felkelésben, az ország vezetése azonban tagadja a beavatkozást.