NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Miért hátráltatja Magyarország és Törökország a svéd és finn NATO-csatlakozást?

A török elnök és a magyar kormányfő Budapesti találkozóján 2019 novemberében
A török elnök és a magyar kormányfő Budapesti találkozóján 2019 novemberében Szerzői jogok Zsolt Szigetvary/MTI via AP
Írta: David Mac Dougall, Rita Palfi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A héten a Fidesz megakadályozta egy olyan indítvány beterjesztését, amely felgyorsította volna a NATO-csatlakozási folyamatról szóló szavazást.

HIRDETÉS

Az Euronews által megkérdezett szakértők szerint Budapest Ankarához csatlakozott e kérdésben, és uniós nyomásgyakorlásra használhatja a két északi állam NATO-tagságát.

Alig három hónap alatt a 30 tagállamból 28 már ratifikálta parlamentjeiben a szerződésmódosításokat, amelyek jóváhagynák Finnország és Svédország NATO-tagságát; 24 nemzet már letétbe is helyezte az erről szóló papírokat Washingtonban.

Magyarország és Törökország azonban mindeddig napirendre se vette a kérdést a törvényhozásban.

Magyar vonakodás

Szeptemberben a finn külügyminiszter közölte: magyar kollégája, Szijjártó Péter megígérte, hogy folytatják a ratifikációt, és biztosította a finneket, hogy semmilyen kifogásuk nincs Finnország és Svédország csatlakozása ellen.

Néhány héttel korábban, augusztus végén Navracsics Tibor, Magyarország regionális fejlesztési minisztere, volt uniós biztos Helsinkibe látogatott, és ő is azt mondta a finn képviselőknek, hogy országa haladéktalanul ratifikálni fogja NATO-tagsági kérelmüket.

"Magyarország támogatja Finnország NATO-tagságát, de a ratifikációs folyamat a magyar parlamentben még folyamatban van" - jegyezte meg akkor a finn kormány sajtóközleménye.

E héten azonban a Fidesz politikusai megakadályozták egy olyan indítvány parlamenti beterjesztését, amely felgyorsította volna a NATO-csatlakozási folyamatról szóló szavazást Finnország és Svédország esetében is, ami éles kritikát váltott ki az ellenzék részéről.

"Ez egy érthetetlen és indokolatlan döntés" - mondta Tóth Bertalan, az indítványt beterjeszteni próbáló MSZP-s frakcióvezető. "Finnország és Svédország elkötelezett partnerei a NATO-nak, 1994 óta részt vesznek a szövetség Partnerség a Békéért programjában, és aktív szerepet játszanak a NATO által vezetett békefenntartó műveletekben" - tette hozzá.

A csatlakozási folyamat tárgyalása elvileg még a magyar parlament napirendjén szerepel. Időpontot azonban még nem tűztek ki, ami azt jelenti, hogy egyelőre a téma nincs napirenden.

Politikai árukapcsolás?

"Finnország most nemigen tehet sokat ez ellen" - mondta az Euronewsnak Minna Ålander, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének kutatója.

"Lehetséges, hogy a Fidesz azt reméli, hogy Finnország és Svédország NATO-tagságát összekapcsolhatja a Bizottság közelmúltbeli javaslatával, miszerint a jogállamisági aggályok miatt befagyaszthatják a Magyarországnak szánt forrásokat" - mondta a kutató az Euronewsnak.

"Ebben az esetben azonban úgy tűnik, hogy Orbán csak a törökökhöz csatlakozik, amikor a finn és svéd NATO-tagságról van szó. Amíg Erdogan folyamatosan kijelenti, hogy továbbra is blokkolni fogja a csatlakozásukat, ahogyan azt néhány napja tette, addig Magyarország sem valószínű, hogy lépni fog" - véli Ålander.

"Három fő oka lehet a magyar lépésnek" - mondta az Euronews kérdésére Krekó Péter politikai elemző, a Political Capital ügyvezető igazgatója. "Egyrészt Magyarország a legtörökbarátabb EU-tagállam, számos ügyben kiálltak Erdogan mellett, a török EU-csatlakozás mellett, és hangsúlyozták, hogy a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében figyelni kell Törökország aggályaira is."

A másik fő ok az elemző szerint, hogy 

Magyarország elszigetelt helyzetben van az unióban, úgyhogy a vétójog az az eszköz, amivel érvényesíteni próbálja a befolyását.

"Semmit sem ad ingyen", érzékelteti, hogy van hatalma az unióban, akár egy NATO-val kapcsolatos döntést is kész összekapcsolni EU-s folyamatokba.

"A harmadik fő ok természetesen az, hogy az EU-ban a magyar a legoroszbarátabb kormány" - állítja Krekó Péter, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt időszakban vezető orosz politikusok többször is megdicsérték az Orbán-kormányt annak "önálló politikája" miatt. "Ha valakinek egyértelműen tetszik a svéd és finn NATO-csatlakozás elhalasztása, az egyértelműen Oroszország", az az ország, amelytől a kormány például az energia területén függő viszonyt alakított ki.

Törököt fognak

Magyarországénál már összetettebb kérdés, hogy miért odázza el Törökország a finnek és a svédek NATO-tagságának ratifikálását

A törökök eredetileg jelezték, hogy támogatják a NATO-pályázatokat: Erdogan és Niinistö elnök április elején folytatott telefonbeszélgetésében a finnek biztosítékot kaptak arra, hogy nem lesz semmi probléma.

HIRDETÉS

Alig egy hónappal később Törökország máris visszakozott, és előállt számos új érvvel, miért nem csatlakozhat a NATO-hoz a két északi ország: az egyik legfontosabb ok az Ankara által terrorista szervezeteknek tartott kurd szervezetek állítólagos támogatása volt. 

A június végi madridi NATO-csúcstalálkozón, intenzív zárt ajtók mögött folytatott tárgyalások után Ankara végül döntött a tagság támogatásáról - beleértve a háromoldalú tárgyalások megkezdését az esetleges vitás pontok elsimítása érdekében. Ezek a megbeszélések augusztusban el is kezdődtek, és várhatóan ősszel folytatódtak volna, de a hónap elején Erdogan ismét meghúzta a vészféket.

Az ankarai parlament október 1-jei nyitó ülésén az elnök azt mondta a törvényhozóknak, hogy ha Finnország és Svédország nem tartja be a Törökországnak tett, a biztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos ígéreteit, akkor blokkolni fogja tagsági kérelmüket.

Nem kizárt, hogy itt is más célok forognak kockán: Törökország továbbra is reméli, hogy zöld utat kap amerikai F-16-os vadászgépek megvásárlásához, és lehet, hogy a finn és svéd NATO-döntést arra akarja felhasználni, hogy nyomást gyakoroljon az amerikaiakra az üzlet jóváhagyása érdekében (egy magas rangú török katonai parancsnok nemrégiben kilátásba helyezte: ha nem jön létre az F-16-os üzlet, helyette Oroszországtól vesznek új harci gépeket).

Törökország stratégiai érdekei egyre inkább eltérnek a NATO szövetség többi részétől

- írta Toni Alaranta, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének Törökország-szakértője egy nemrégiben kiadott tájékoztatóban. A szakértő szerint az ország külpolitikai elitje igencsak kételkedik abban, hogy Törökországnak valóban érdekében áll-e a NATO bővítésének támogatása egy olyan időszakban, amikor az ország eltökélten próbálja folytatni a Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozó politikáját".

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Orbán Viktor: Magyarország mindent teljesített, amit vállalt

A svéd kormány most már tiszteli Magyarországot Németh Zsolt szerint

"Történelmi nap": ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását a magyar parlament