Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Már csak Törökországon áll vagy bukik a finn és a svéd csatlakozás a NATO-hoz

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
euronews_icons_loading
Pekka Haavisto finn külügyminiszter, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ann Linde svéd külügyminiszter
Pekka Haavisto finn külügyminiszter, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ann Linde svéd külügyminiszter   -   Szerzői jogok  Olivier Matthys/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Történelmi pillanat: aláírta a NATO-csatlakozási protokollt Finnország és Svédország külügyminisztere kedden, ezzel már csak a 30 NATO-tagállam nemzeti parlamentjének kell ratifikálnia ezt ahhoz, hogy a két ország a szövetség tagja lehessen. Ez azonban megbukhat a török parlamenten, a török külügyminiszter már hétfőn arról beszél, hogy nem fogják ratifikálni a két ország csatlakozását amíg nem tartják be a terrorizmus elleni küzdelemre és a gyanúsítottak kiadatására tett ígéreteiket.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ünnepélyes aláírási ceremónia után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy azt kérte az összes tagállamtól, hogy gyorsan reagáljanak és ratifikálják a két ország csatlakozását.

Mostantól a meghívott tagstátusz illeti meg Finnországot és Svédországot. Megmutattuk, hogy a NATO ajtaja nyitva áll - jelentette ki Stoltenberg.

A legtöbb kérdőjel a török parlament ratifikációja körül van, a keddi közös sajtótájékoztatón erről kapta a legtöbb kérdést Stoltenberg és a két külügyminiszter.

Mind a svéd- mind a finn külügyminiszter hangsúlyozta, hogy tiszteletben fogják tartani a múlt héten elfogadott memorandumot. Ann Linde svéd külügyminiszter azt mondta, hogy ezért nem tart attól, hogy a török parlament nem támogatja csatlakozásukat.

Azonban azt is kiemelték, hogy ebben a terrorizmus elleni harcban való jobb együttműködésről volt szó, listáról, vagy emberek számáról nem. Ann Linde svéd külügyminiszter hozzátette, hogy "tudomása szerint nincs semmilyen lista". Haavasto finn külügyminiszter pedig leszögezte, hogy "nincsenek rejtett dokumentumok, minden, amiről megállapodtunk, benne van a memorandumban.

Az 1949-ben Washingtonban megalapított NATO a Ráktérítőtől északra politikai és katonai eszközökkel támogatja a demokratikus rendszerek biztonságát. A szervezet az összes döntést konszenzusos alapon hozza meg.

Mikortól illeti meg a teljes védelem a jelentkezőket?

Az egyezmény leggyakrabban emlegetett rendelkezése az okmány 5. cikkelye, amely szerint ha a szervezet bármely tagját külső támadás éri, akkor azt az összes többi tag elleni agressziónak kell tekinteni, és a tagok mindegyikének segítenie kell a megtámadott partnert. A teljes védelem az új partnert akkor illeti meg, ha a csatlakozási folyamat lezárult, és ahhoz az összes tagország hozzájárult (ratifikáció). A mai bejelentéssel tehát Svédország és Finnország még nem szerezte meg a teljes védettséget, de a maga részéről megtette a döntő lépést ebbe az irányba és megszerzi a meghívotti státuszt, ami feljogosítja a szervezet ülésein való részvételre.

A tagság jelentkezők csatlakozását segíti elő a Tagsági Akcióterv (MAP), ami a NATO tanácsadási, segítségnyújtási és gyakorlati támogatási programja, igazítva az egyes belépni kívánó országok egyéni szükségleteihez. Ez nem jelenti a tagság elnyerését, de nagyban megkönnyíti a majdani belépést és annak folyamatos végrehajtását. Magyarország, Lengyelország és Csehország 1997-es csatlakozása óta valamennyi új jelentkező belépését nagyban segítette ez a közbenső folyamat, amit 'kvázi tagságnak' tekintenek.

A két északi állam május 18-án jelentette be csatlakozási szándékát, és felvételük a szervezetbe a valaha volt leggyorsabb döntési folyamat lenne, amit az ukrajnai háború által kiváltott különleges biztonsági és stratégiai helyzet indokol. A bővítés drámai módon változtatja meg Európa stratégiai földrajzát – a NATO javára.

A teljes tagság elnyerése elvileg formaság, mivel az összes tag (köztük a magyar kormány is) már kinyilvánította támogató szándékát, de a folyamatnak még végig kell mennie a véglegesítés szakaszán, aminek időtartama a tervek szerint rövid lesz. Ennek viszont előfeltétele, hogy egyik tag se gördítsen újabb akadályt a folyamat elé.

Mi állhat még a csatlakozás útjában?

Ebben a tekintetben aggályos a legújabb török nyilatkozat, amely azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza Svédország és Finnország NATO-tagságát, még akkor is, ha a katonai szövetség hivatalosan már előkészítette az utat a két ország csatlakozásához. Törökország addig nem ratifikálja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagságát a kérelmezők számára, amíg nem tartják be a terrorizmus elleni küzdelemre és a gyanúsítottak kiadatására tett ígéreteiket a múlt heti madridi szövetségi csúcstalálkozón megkötött egyetértési megállapodás értelmében - mondta hétfőn Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter. Ez azt is jelenheti, hogy Ankara addig nem adja áldását a bővítésre, amíg a két jelentkező nem mutat fel konkrét intézkedéseket a török követelések komolyan vételére. Az újrafogalmazott török igény elnyújthatja a végleges tagsági döntést.

Ankara elsődleges igénye több tucat kurd aktivista kiadatása lenne, akiket a török kormány terroristának tekint, szám szerint 73 személyt. Erdogan török elnök állítása szerint Svédország erre ígéretet is tett Madridban, de konkrét intézkedés egyelőre nem ismert.

„Fontos, hogy a terrorizmus ellen dolgozzunk, de nyilvánvalóan a svéd törvények és a nemzetközi egyezmények szerint tesszük ezt” – mondta újságíróknak Magdalena Andersson miniszterelnök a hétvégén Gotland szigetén. "Ha valaki nem vesz részt a terrorizmusban, akkor nincs oka aggodalomra." Andersson nem kívánt nyilatkozni a kiadatási kérelmek konkrét számáról, de hangsúlyozta, hogy svéd állampolgárok nem adhatók ki.

A Törökország által követelt személyek közül többnek az ügyét már tárgyalta a svéd Legfelsőbb Bíróság, amely elutasította a kiadatási kérelmeket. Ezért a csatlakozási folyamatban még kell számolni gátló tényezőkkel.