Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hollandia a legnagyobb krízis közepén állítja le a gázkitermelést

Access to the comments Kommentek
Írta: Hans von der Brelie
Hollandia a legnagyobb krízis közepén állítja le a gázkitermelést
Szerzői jogok  euronews

Hollandia északi részén, Groningen tartományban fekszik Európa legnagyobb földgázmezője - egy 1000 milliárd eurós kincs. Azonban az ukrajnai háború és az ellátási hiányok ellenére a kutak bezárására készülnek. Újra fellángolt a vita: befejezni vagy folytatni a kitermelést?

Vlagyimir Putyin orosz elnök elzárja a gázcsapot, Európa energiaválsággal néz szembe. A Hollandiából származó földgáz segíthet, a kormány azonban úgy döntött, hogy leállítja a termelést. A Witness stábja utánajárt, mit gondolnak erről a helyiek.

A Groningeni régióban 10.000 ember retteg a földrengéstől. 27 000 házat vizsgálnak meg az esetleges repedések miatt. A gázkitermelés ugyanis földrengéseket okozhat. Van olyan ház, ahol akkora repedések vannak, hogy már az épület összeomlásától tartanak a benne élők. Készült egy látványos grafika a gázkitermelás által eddig okozott földrengések helyszíneiről és gyakoriságáról.

Érthető, hogy az itt élők dühösek, és nem kérnek a földgázból. De az ukrajnai háború kitörése óta a helyzet megváltozott. A közvélemény-kutatások szerint a többség hajlandó lenne elfogadni az elhúzódó gázkitermelés kockázatát.

Csakhogy minél többet termelnek ki, annál erősebbek a földrengések. Eddig közel 1200 földmozgást regisztráltak, több ezer ház súlyosan megrongálódott.

Overschild az egyik legsúlyosabban érintett falu. Az egész település építési terület most, a házak 80%-át ugyanis lebontják és újjáépítik, ezúttal földrengésbiztosan.

Jannie és Bert nemrég költözött egy új épületbe. Nem akarnak máshová költözni, kötődnek a környékhez. A műszaki szakértők azt mondták nekik, hogy a ház, amiben korábban laktak, egy ötös erejű földrengés esetén egész egyszerűen eldőlhet. Ezért is meglepő, amit stábunknak mondtak:

„Ha tényleg szükséges, mindketten úgy gondoljuk, hogy rendben van, ha továbbra is itt termeljük a gázt. Ha hideg telünk lesz, Németországban és máshol is szükség van gázra. Boldogan élnénk itt, tudva, hogy vannak emberek, akiknek gázra van szükségük, fáznak és éheznek? Nem.

Ezt a nézetet azonban nem mindenki osztja. Az állam évtizedeken át ignorálta az emberek problémáit. A Groninger Bodem Mozgalomban négyezer üzletember állt össze. A nagyhatalmú lobbi elérte, hogy a kormány a kitermelés leállításáról döntsön.

A holland üvegházakban 81 000 ember dolgozik. A gazdaságok felének súlyos pénzügyi gondokat okoznak a gázárak. A groningeni kitermelés meghosszabbítása enyhíthetné a helyzetet.

Van der Breggenék krizantémokat értékesítenek Skandináviába, Franciaországba és Németországba. Az egész éves működés sok gázt igényel:

a levegőt párátlanítják vele. A gázszámla miatt a családi vállalkozás mínuszban van, csökkenteniük kell a kiadásokat.

„Be kellett zárnunk egy termelőüzemet, és elbocsátottuk az alkalmazottaink 30%-át. A problémát a magas energiaköltségek jelentik, csökkentenünk kell az energiafogyasztást. Lehetőleg 30%-kal,” mondta a cégvezető.

Napokkal az ukrajnai háború kitörése után Hollandia úgy döntött, további cseppfolyósított földgáz-terminálokat épít. A Gasunie állami hálózatüzemeltető felsővezetője büszke rá, hogy ma, hat hónappal később, már jön a gáz.

„Sokat teszünk az orosz gáz kiváltásáért. Ezzel a terminállal és a rotterdami bővítéssel együtt 35 milliárd köbméter gázt exportálhatunk Hollandiából Európa északnyugati részére. Ez több, mint amennyit Hollandiában fogyasztunk. Ezért ezzel az infrastruktúrával több gázt tudunk exportálni Németországba, a Cseh Köztársaságba, Belgiumba és Franciaországba,” sorolta.

Hollandia ismét felpörgette széntüzelésű erőműveit is. Ez károsítja a klímát, sokkal jobban, mint a groningeni földgáz. A kormány azonban egyelőre kitart az elképzelései mellett, igaz, néhány gázkitermelőt csak ideiglenesen zárnak be. Vészhelyzetben a kormány vissza tudja kapcsolni a Groningenből származó gázt.