Mindkét technológia költséges, a járművek drágák, az alapanyagok pedig korlátozottak. Ázsia mégis a hidrogénhajtásra szavaz, míg Európa az elektromos akkumulátort preferálja.
HIRDETÉSMinden korábbinál több elektromos autót adtak el Európában az elmúlt hónapokban. Az évente kiadott Global Electric Vehicle Outlook szerint 2022-ben egy hét alatt több elektromos kocsit adtak el, mint 2012-ben egész évben. A gyorsan növekvő kereslet ellenére azonban az elektromos autók akkumulátorához szükséges, kulcsfontosságú anyagok kifogyóban vannak - ilyenek a lítium, a nikkel és a kobalt, melyeknek utánpótlása jelenleg nem biztosított. Elképzelhető, hogy itt az idő a hidrogénhajtású autókra való átállásra?
Európával ellentétben, ahol alig tucatnyi hidrogénhajtású autót adnak el és ahol az egész kontinensen van összesen 228 töltőállomás, Ázsiában úgy tűnik, egyre inkább a hidrogénre tesznek fel mindent.
A japán kormány 800 ezer hidrogénhajtású jármű üzembe állítását tervezi 2030-ra, míg Kína az ambiciózus egymilliós irányszámot tűzte ki magának 2035-re. Ezek a tervek minden valószínűség szerint csökkentik majd az előállítási költségeket, növelik a kínálatot és fejlesztik az utánpótlási láncot.
Maguk az autógyártók is megosztottak a kérdésben, mi lesz a jövő útja. A Toyota és a Hyundai kivételével csak kevesen fektetnek a hidrogénhajtású járművek fejlesztésébe. Nemrég a német BMW kezdett alaposabb fejlesztésbe, miután úgy nyilatkozott: az elektromos és hidrogénautók jól megférnek egymás mellett.
"A hidrogén sokoldalú energiaforrás, ami kulcsszerepet játszik a klímaváltozás hatásainak semlegesítésében" - mondta Oliver Zipse, a BMW igazgatótanácsának elnöke. Terveik szerint idén év végétől egyelőre csak kisszámú iX5 Hydrogen-típusú autót árusítanak, elsősorban tesztautónak szánva őket.
A Stellantis csoport szintén belevágott a kereskedelmi célra szánt hidrogénes kamionok egyelőre limitált gyártásába. De nem ért mindenki egyet velük: a Mercedes és az Audi például úgy döntöttek, inkább félreteszik hidrogénhajtású járműveik fejlesztését és az elektromos autókra koncentrálnak.
Mi a különbség egy elektromos és egy hidrogénhajtású autó között?
Nagyon leegyszerűsítve a kérdést: az elektromos akkumulátor hajtotta autót elektromos árammal töltik, melyet az elektromos hálózatból nyernek, az autó pedig az akkumulátorában tárolja azt.
A hidrogén hajtotta autó saját maga termeli meg azt az elektromosságot, amire a működéséhez szüksége van. Ehhez csupán a hidrogéncellás akkumulátorában végbemenő kémiai reakcióra van szüksége. Az így megtermelt áram indítja be aztán a motort, az egyetlen anyag, amit működés közben kibocsát, a vízpára.
A hidrogénautók szépsége abban rejlik, hogy az elektromos akkumulátorral működő autóval ellentétben annyi idő alatt lehet megtankolni, mint egy benzines vagy dízeles autót és nagyjából ugyanazt a távolságot is lehet vele megtenni - ám eközben nem bocsát ki semmilyen káros anyagot.
De akkor miért akarnak olyan kevesen a hidrogénhajtású járművekbe fektetni?
Alacsony megtérülés, magas költségek
A hidrogénnel több probléma is akad: egyrészt alacsony a megtérülése és magasak az előállítási költségei. A legtisztább módja a hidrogén előállításának az elektrolízis, vagyis az az eljárás, amikor a vízmolekulákat (H2O) hidrogénre és oxigénre bontják elektromosság segítségével. Ehhez azonban sok energia kell, a módszer hatékonysága pedig bőven 100 százalék alatt van.
A hidrogéncellás autókat emellett csak speciális töltőállomásokon lehet "megtankolni". Ám mire az előállított hidrogént a töltőállomásra viszik, csökken a mennyisége, vagyis veszteség keletkezik - de még ha a szállítást sikerül is megúszni veszteség nélkül, akkor is ott a tárolás, ami szintén nagyon drága. Becslések szerint mire valaki valóban felhasználja a hidrogént vezetésre, addigra már csak az eredeti elektromos mennyiség 38 százaléka hasznosul.
Kiépítetlen infrastruktúra
A kulcs a hidrogénhajtású járművek kelendőbbé tételében az, hogy sokkal gyorsabban tölthetőek elektromos társaiknál. Ám van itt egy jelentős probléma: annak ellenére, hogy a hidrogén a legnagyobb mennyiségben megtalálható kémiai elem a Földön, mégis, ha valaki tölteni akarja vele az autóját, az nehézségekbe ütközik.
A töltőállomások kiépítéséhez szükséges befektetés ugyanis jóval nagyobb annál, minthogy egyetlen cég magára tudná vállalni. Ahhoz, hogy a töltőállomások kiépítése megtörténjen, olyan szintű előzetes szervezésre és koordinációra van szükség, mely összeköti a kormányokat, az ipart és a befektetőket.
Ebben rejlik a hidrogén tyúk és tojás problémájánál: ki fogja megvenni a hidrogénhajtású autót, ha nincs elég töltőállomás? És ki fog befektetni a töltőállomásokba, ha az autók nem hozzáférhetők?
Egy másik probléma: a hidrogén nagyon gyúlékony
A hidrogén ráadásul nagyon könnyen lángra lobban, ami a tárolásnál ugyanúgy kockázatot jelent, mint egy közúti baleset esetén. Az autógyártó Toyota azonban állítja: a hidrogéncellás autók legalább olyan biztonságosak, mint hagyományos társaik.
A japán autógyártó azt mondja, éveket töltött azzal, hogy extrém körülmények és hőmérsékletek között tesztelte hidrogénhajtású autóit, hogy biztos legyen benne: a kocsikat biztonságosan és megbízható módon lehet használni.
Milyen hidrogénhajtású autót lehet vásárolni?
Miközben az elektromos autók egyre újabb és újabb típusai kerülnek piacra, addig hidrogénhajtású járműből jelenleg csupán két típust lehet kapni Európában: a Hyundai Nexo SUVot és a Toyota Mirait.
HIRDETÉSA hidrogén hajtotta autók ugyanis nem csak drágák, de a töltésük is költséges. Bár az igaz, hogy országról országra is változik, hogy mennyivel kerül többe egy töltés, vagy hogy mennyivel költségesebb, mint az elektromos feltöltés.
Mit hoz a jövő?
Azt egyelőre nem tudni, lesz-e igény mindkét technológiára a jövőben, tudnak-e egymással párhuzamosan működni. Az elektromos autók ugyanis szintén nem hiba nélküliek: drágák és sok időbe telik a feltöltésük.
Mindehhez hozzájön, hogy az elektromos autók ugyan nem bocsátanak ki semmilyen káros anyagot működés közben, de az akkumulátoruk előállításakor keletkező kibocsátás, az elöregedett akkumulátorok tárolásának, kezelésének megoldatlansága, elemeiknek újrahasznosíthatósága és a jármű előállítása során keletkező károsanyag-kibocsátás mind hozzájárulnak a klímaválsághoz. Nem beszélve a bányászatról, mely az akkumulátorhoz szükséges anyagok miatt nélkülözhetetlen és mind etikai, mind környezetvédelmi problémákat felvet.
De a hidrogéntöltőállomások hiánya, az infrastruktúra kiépítetlensége, a kihívások a szállítás és tárolás során, és az a tény, hogy sokkal több energiára van szükség az autó beindításához, mint egy elektromos autó esetében, abba az irányba mutat, hogy a mérleg nyelve egyelőre inkább az elektromos autók felé billen.