Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Világnézetük felvállalására biztatja a nem hívőket a Magyar Ateista Társaság a népszámlálás előtt

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Tanács
euronews_icons_loading
A 250 éve felszentelt és nemrég felújított Szent István Király Plébániatemplom Makón, az ünnepi szentmise napján, 2022. augusztus 20-án
A 250 éve felszentelt és nemrég felújított Szent István Király Plébániatemplom Makón, az ünnepi szentmise napján, 2022. augusztus 20-án   -   Szerzői jogok  Rosta Tibor/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Pár nap alatt több mint egymillió forintnyi adomány gyűlt össze a Magyar Ateista Társaság kampányára, amelyben arra kívánja bátorítani a nem vallásos magyarokat, hogy hivatalosan is vállalják fel világnézetüket a tízévente megrendezett, októberben esedékes népszámláláson.

- Mi azt szeretnénk, hogy aki egyébként is ateista, az felvállalja az ateizmusát, aki agnosztikus, vagyis kétkedő, az felvállalja azt hogy ő agnosztikus, illetve aki esetleg meg van keresztelve, de nem érzi úgy mégse, hogy ő egy felekezethez tartozik, az ezt is fel merje vállalni - mondta az Euronewsnak Békés Gáspár, a Magyar Ateista Társaság titkára. 

A 12 éve kormányzó FIDESZ fontos hivatkozási pontja a politikában a magyarok keresztény hite és vallásossága. A 2011-es népszámláláson a magyarok 54%-a vallotta magát keresztény vallásúnak, ugyanakkor a templomlátogatási szokások ezt messze nem támasztják alá. A Medián adatai alapján csak nagyjából 12% jár templomba legalább havi rendszerességgel, és további 15% évente néhányszor.

A személyi jövedelemadó csak egyházaknak adható 1 százalékáról mindössze egymillió magyar rendelkezik.

Miközben 10% éli meg a saját vallásosságát egy szervezett egyház tanításai szerint, ugyanakkor 49% vallja magát "a maga módján" vallásosnak.

A kétévente elkészülő Európai Társadalmi Felmérés 48%-ra méri a vallásos emberek arányát Magyarországon.

A Magyar Ateista Társaság szerint a2011-es magyar népszámlálás kérdésfeltevése sugalmazó volt.

 - Azt tekinti alapértelmezettnek, hogy valaki tartozik valamilyen felekezethez, és amúgy lehet, hogy nincs felekezete vagy vallása - mondta Békés Gáspár. - Azt sugallja, hogy az alapértelmezett a vallásosság, és vannak akik ettől deviálnak.

A Magyar Ateista Társaság ezért azt szeretné, hogy a népszámláláson először a vallásosságra vonatkozó kérdést tegyenek fel, majd azon belül a vallásos és a nem vallásos válaszolók is megjelölhessenek felekezetet (katolikus, református, evangélikus stb.), illetve világnézetet (ateista, agnosztikus, humanista, stb.)  A népszámláláson a polgárok több mint negyede nem válaszolt a világnézeti kérdésre - a közvéleménykutatásokban ez az arány alacsonyabb.

- Kétségtelen, hogy a mi felméréseinkben, tehát a Medián Közvéleménykutatásaiban sokkal kevesebben zárkóznak el ennek a kérdésnek a megválaszolásától, mint a népszámlálásban, mert ott van egy olyan kategória, hogy nem akarok válaszolni - mondta az Euronews-nak Hann Endre, a Medián Közvéleménykutató vezetője. - Ez érthető, úgy mondanám hogy az egy hivatalosabb dolog, és talán sokan úgy érzik, hogy annyira bizalmas, személyes dolog, hogy ezt nem kívánják megosztani.

A Magyar Ateista Társaság a támogatóitól kért összegből utcai plakátos és közösségi médiás kampányt folytatna, valamint felvette a kapcsolatot a KSH-val is a kérdésfeltevés módjával kapcsolatban.