Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Veszélyben a kínai ingatlanpiac, az emberek nem fizetik a hitelüket

Access to the comments Kommentek
Írta: Hagyánek Andrea
Munkások lebontott házaknál Pekingben 2017. április 25-én
Munkások lebontott házaknál Pekingben 2017. április 25-én   -   Szerzői jogok  Andy Wong/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.

Komoly veszély fenyegeti a kínai ingatlanpiacot. Júniusban kezdtek tüntetni a lakásvásárlók, mert a kivitelező leállította az építkezéseket. A tüntetés után több százan hagyták abba a hitelük fizetését, ez Kínában rendkívül radikális lépésnek számít - írta meg a BBC.

Egy fiatal pár azt mondta a lapnak, hogy miután megkapták az előleget a banktól, a kivitelező leállította az építkezést. Egy fiatal egyedülálló nő pedig úgy fogalmazott, hogy akkor fizet újból, ha a projekt is újraindul.

A legtöbben tudnák törleszteni a részletüket, de nem hajlandóak, nem úgy mint 2007-ben az Egyesült Államokban, amikor az emberek akkor nem tudtak fizetni.

Nagyjából 320 vásárlót érint a probléma. Az S&P Global Ratings becslése szerint a bojkottált hitelek összértéke 145 milliárd dollár lehet. Más elemzők szerint ez az összeg még ennél is magasabb.

A lázadás felzaklatta a hatóságokat, úgy vélik, ez súlyos pénzhiányt mutat. Még aggasztóbb, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának egyik fő ágazatában elvesztik a bizalmukat az emberek.

„A jelzáloghitel bojkottja nagyon komoly fenyegetést jelent az ágazat pénzügyi helyzetére nézve” - írta az Oxford Economics kutatóintézet egy nemrégiben kiadott tanulmányában. 

Kína gazdasági teljesítményének egyharmadát az ingatlanszektor adja. Ez magában foglalja a házakat, a bérleti - és közvetítői díjakat, az építőanyagot és a háztartási gépeket. Kína gazdasága azonban lassul - az utolsó negyedévben mindössze 0,4 százalékkal növekedett az előző évhez képest.

Egy ekkora országban egy olyan kulcsfontosságú piacon, mint az ingatlanpiac bekövetkező zavarok a globális pénzügyi rendszerre is kihatnak. Szakértők szerint a bankok nem fognak hitelezni, ha úgy vélik, hogy az ágazat hanyatlik.

Ding Shuang, a Standard Chartered gazdasági kutatásainak vezetője szerint minden a politikától függ. Harminc cég nem fizeti a külföldi adósságait. Az Evergrande a legnagyobb áldozat, 300 milliárd dolláros tartozásuk van. Az S&P arra figyelmeztetett, hogy ha az eladások nem élénkülnek, több vállalattal is megtörténhet ez.

A lakások iránti kereslet azért sem nő, mert Kínában demográfiai változások vannak, lassul a népességnövekedés. Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics vezető kínai közgazdásza hangsúlyozta, hogy a kínai lakáspiac fordulóponthoz érkezett. Kínában a személyes vagyon mintegy 70 százalékát az ingatlanok teszik ki - és a lakásvásárlók gyakran előre fizetnek a befejezetlen projektekért.

Evans-Pritchard szerint ezek az előértékesítések teszik ki az új lakások mennyiségének 70-80 százalékát Kínában. Hozzátette, hogy a fejlesztőknek szükségük van a pénzre, mert egyszerre több projektet finanszíroznak.

Sokan azonban már nem fektetnek ingatlanba, valószínűleg a gyengülő gazdaság, a munkahelyek megszűnése és a csökkenő fizetések miatt. Továbbá most már attól is tartanak, hogy a fejlesztők nem fejezik be a projekteket.

Az ANZ bankcsoport szerint több mint 220 milliárd dollár értékű hitelek kötődhetnek befejezetlen projektekhez.

A kínai kormány 2020-ban bevezetett intézkedései szabályozzák, hogy a fejlesztők mennyi kölcsönt vehetnek fel. Idén azonban már az önkormányzatok segítségét kérték a politikusok. Ők adókedvezményeket és készpénz támogatásokat kínálnak a lakásvásárlóknak, valamint segélyalapot a fejlesztőknek. Ez azonban hosszútávon veszteséget okoz a hivataloknak.

A Standard Chartered gazdasági kutatásainak vezetője szerint itt az ideje, hogy a kormány és a hatóságok közbelépjenek, mivel az ágazat nagyon fontos a gazdaság számára. A Financial Times nemrégiben arról számolt be, hogy Kína 148 milliárd dollárnyi hitelt adott az ingatlanfejlesztőknek, a Bloomberg pedig arról, hogy a jelzáloghitelesek fizetési haladékot kaphatnak anélkül, hogy ez befolyásolná a besorolásukat.

Az Oxford Economics azonban nemrég azt írta, hogy az ingatlan- és infrastruktúra területén történő kormányzati beavatkozás rövid távon lendületet adhat, de nem ideális Kína hosszabb távú növekedése szempontjából, mivel a kormány és a pénzügyi szektor arra kényszerül, hogy segítsen fenntartani egy nem produktív területet.

Ding Shuang úgy véli, az ügy komoly társadalmi kérdéssé is válhat hamarosan. Ez pedig gondot jelenthet Hszi Csin-ping elnök számára az év végi döntő pártkongresszus előtt, ahol a harmadik mandátumára pályázik.

Elemzők szerint a bejelentett 148 milliárd dolláros mentőcsomag nem biztos, hogy elég lesz. A Capital Economics becslése alapján a vállalatoknak 444 milliárd dollárra van szükségük csak a leállított projektek befejezéséhez.

Az sem világos, hogy a bankok fel tudják-e vállalni a nem fizetett jelzáloghitelek költségeit. Még ha az építkezések újra is indulnak, sok fejlesztő nem biztos, hogy túléli. A China Real Estate Information Corp szerint Kína 100 vezető fejlesztőjének eladásai júliusban 39,7 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest.

Ez a válság az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy Kína gazdasága válaszúthoz érkezett. Evans-Pritchard úgy fogalmazott, a kormány mindent megtesz, hogy új forrásokat találjon, de ez kihívást jelent számukra, mivel a gazdaság az elmúlt három évtizedben nagymértékben az ingatlanokra, az infrastrukturális beruházásokra és az exportra támaszkodott. A nagyon gyors növekedés korszaka Kínában valószínűleg véget ért, és ez jelenleg az ingatlanszektorban a legszembetűnőbb.