Trump szankciói nyomán a kínai állami olajipari óriáscégek szüneteltetik az orosz olajvásárlásokat. A Reuters iparági forrásai szerint az indiai finomítók, amelyek a tengeri úton szállított orosz olaj legnagyobb vásárlói, szintén jelentősen csökkenteni fogják importjukat.
Kínai állami olajipari óriáscégek felfüggesztették a tengeri úton szállított orosz olaj vásárlását, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Moszkva két legnagyobb olajipari vállalata, a Rosznyeft és a Lukoil ellen – közölte a Reuters. A két vállalat Oroszország olajtermelésének körülbelül felét, a globális nyersolajtermelés több mint 5%-át adja.
Ezzel párhuzamosan India, a tengeri úton szállított orosz olaj legnagyobb vásárlója, szintén jelentősen csökkenteni készül Moszkvából származó nyersolaj-importját, hogy megfeleljen az Egyesült Államok által a Kreml ukrajnai inváziója miatt bevezetett szankcióknak.
Az amerikai elnök azért jelentett be új szankciókat Oroszország két legnagyobb olajvállalata ellen, hogy nyomást gyakoroljon rá az ukrajnai békeegyezmény megkötése érdekében. A szankciók bejelentése egy nappal azután történt, hogy Trump közölte: a budapesti találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel határozatlan időre elhalasztják.
A kínai állami olajcégek, a PetroChina, a Sinopec, a CNOOC és a Zhenhua Oil a szankciók miatt minimum rövid távon tartózkodnak az orosz tengeri olaj kereskedelmétől – állítják a Reuters forrásai. Kína naponta körülbelül 1,4 millió hordó orosz olajat importál tengeri úton, amelynek nagy részét független finomítók vásárolják meg, köztük a "teáskannák" néven ismert kis üzemeltetők.
A kereskedők szerint a Rosznyeft és a Lukoil olajtermékeik nagy részét közvetítőkön keresztül értékesítik Kínának, ahelyett, hogy közvetlenül a vevőkkel tárgyalnának. Több kereskedő szerint a független finomítók valószínűleg felfüggesztik a vásárlást, hogy felmérjék a szankciók hatását, de továbbra is folytatni kívánják az orosz olaj vásárlását.
A hírügynökség szerint kereskedők úgy látják, India és Kína várhatóan más forrásokhoz fog fordulni, ami fel fogja hajtani a szankciók alá nem eső közel-keleti, afrikai és latin-amerikai olaj árait.
Washington Indiát is növekvő nyomás alá helyezi az ügyben, ezzel magyarázható, hogy az indiai finomítók, köztük a legnagyobb vásárló, a Reliance Industries, új tervet dolgoznak ki az orosz olajimport csökkentésére vagy leállítására. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint India 2025 első kilenc hónapjában napi 1,9 millió hordó olajat vásárolt, ami Oroszország teljes exportjának 40%-át teszi ki.
A szigorúbb szankciók valószínűleg arra kényszerítik Oroszországot, hogy nagyobb kedvezményeket kínáljon a vásárlóknak az export fenntartása érdekében. Az olaj- és gázbevételek Oroszország költségvetésének egynegyedét teszik ki, és a legfontosabb pénzforrások Moszkva negyedik éve tartó ukrajnai háborújához.
A Kreml a hónap elején visszautasította Trump figyelmeztetését, miszerint az orosz gazdaság összeomlik, és kijelentette, Oroszország jelentős tartalékokkal rendelkezik, és elég erős ahhoz, hogy Putyin elérje céljait.
Putyin az új szankciókat "barátságtalan cselekedetnek" minősítette, mondván, azok nem lesznek jelentős hatással az orosz gazdaságra, és hangsúlyozta Oroszország fontosságát a globális piacon. Figyelmeztetett, hogy a kínálat hirtelen csökkenése az árak emelkedéséhez vezetne, ami kellemetlen lenne olyan országok számára, mint az Egyesült Államok.
"Ez természetesen egy kísérlet arra, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra" – mondta Putyin. "De egyetlen önmagát becsülő ország és egyetlen önmagát becsülő nép sem hoz döntéseket nyomás alatt."
Csütörtökön kora délután több mint 5 százalékkal drágult a Brent olajfajta hordónkénti ára, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be vezető orosz olajtársaságok, a Rosznyefty és a Lukoil ellen.