Az amerikai diplomaták azért lobbiznak, mert féltik Donald Trump ukrajnai béketervét.
Az amerikai tisztviselők azzal érveltek a tagállamok előtt, hogy az eszközökre szükség van a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás biztosításához, és nem szabad azokat a háború elhúzására felhasználni – mondták a Bloombergnek névtelenséget kérő diplomaták.
Az EU arra tett javaslatot, hogy a lefoglalt orosz eszközöket egy 90 milliárd eurós hitel fedezésére használják fel, amely Ukrajna következő két évi gazdasági és katonai szükségleteit fedezné. Az Unió területén körülbelül 210 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyon található, és ebből többet is fel lehetne használni 2028-tól kezdődően.
Apadnak az amerikai segélyek Ukrajnának
Ukrajna a jövő év elején kifogyhat a pénzből, Donald Trump elnök kormánya pedig leállította az amerikai segélyek nagy részét, Európára hárítva át a finanszírozás felelősségét és súlyát.
Washington béketárgyalása azt sugallta, hogy a forrásokat inkább a háború utáni beruházások finanszírozására lehetne felhasználni. Az Egyesült Államok 28 pontos béketerve azóta módosult, hogy de az eszközök kérdése továbbra is az egyik fő vitapont. Az európai vezetők határozottan állítják, hogy a vagyon felhasználása nem amerikai, hanem európai ügy, mivel a befagyasztott pénzeszközök nagy részét az Unióban tartják.
Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese odáig ment, hogy az esetleges lépést a háborús oknak (casus belli) minősítette.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy "bármilyen illegális, a vagyonainkat érintő lépés nem marad válasz nélkül. Az ellenintézkedések csomagjának előkészítése már folyamatban van, arra az esetre, ha ténylegesen ellopnák és lefoglalnák az Oroszországi Föderáció vagyonait".
A német kormány nagyon határozott
„Nincs lehetőség arra, hogy az általunk mozgósított pénzt az Egyesült Államok döntésére hagyjuk” – mondta Friedrich Merz német kancellár csütörtökön. „Az amerikai kormány tudja ezt, és ez a német kormány tárgyalási álláspontja is. Ez európai szintű konszenzus. Ennek a pénznek Ukrajnába kell áramlania – segítenie kell Ukrajnát.”
Ugyanakkor a vagyon felhasználásának terve belső uniós ellenállásba ütközik, különösen Belgium részéről, ahol az alapok nagy részét tartják.
Merz pénteken Brüsszelbe utazik, hogy tárgyaljon Bart De Wever belga miniszterelnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, hogy megpróbálja elhárítani a belga ellenállást az EU tervével szemben.
Merz nagyon komolyan veszi a belga miniszterelnök aggályait, és megpróbálja azokat a pénteki találkozón megválaszolni.
„Nem rábeszélni akarom, hanem inkább meggyőzni” – mondta csütörtök este Berlinben tartott sajtótájékoztatóján, miután német regionális vezetőkkel tárgyalt. „Ha ezt az utat választjuk, akkor Ukrajna megsegítésére fogjuk használni, esetleg a következő két-három évben.”
Belgium azzal érvel, hogy még mindig nem kapott elegendő garanciát arra vonatkozóan, hogy nem kell egyedül fizetnie a jövőbeni számlákat, amennyiben Moszkva a jövőben bármilyen jogi követelést nyer a vagyon visszaszerzésére. Azt is állítja, hogy a befagyasztott pénzeszközök felhasználása megnyitná Európát és vállalatait az orosz megtorlás előtt.
Belgium nemzeti költségvetése több százmillió euró adóbevételhez jutott a lefoglalt alapokból, bár azt állítja, hogy a pénzt Ukrajna megsegítésére használják. A belga kormány elutasítása továbbra is a fő akadálya a javaslat jóváhagyásának, az EU hónap végén esedékes csúcstalálkozója előtt, ahol a blokk célja a kezdeményezés szentesítése.
A Bizottság azt javasolta, hogy a kölcsönt a blokk költségvetéséből vagy a tagállamok kétoldalú garanciáival fedezzék. A vagyon továbbra is befagyasztva maradna, és Kijevnek csak akkor kellene visszafizetnie a kölcsönt, ha Oroszország beleegyezik az ország újjáépítésének finanszírozásába és a háború okozta károk megtérítésébe.
Belgium mellett Magyarország is ellenzi a terveket, Szlovákia pedig kijelentette, hogy nem fogja támogatni azokat a javaslatokat, amelyek katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. A jóváhagyáshoz viszont csak a tagállamok minősített többsége lenne szükséges.
A Bizottság felvetette a közös adósság kibocsátásának lehetőségét is arra az esetre, ha nem tudnak megegyezni a lefoglalt eszközök felhasználásáról. A tagállamok, köztük Németország is, elutasítják ezt az elképzelést, amihez már egyhangú szavazásra van szükség, ami valószínűtlenné teszi a megvalósulást.