Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Összevonja az önkormányzati és az EP-választást, vármegyére nevezi át a megyéket a kormány

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
Az ötödik Orbán-kormány megalakulása
Az ötödik Orbán-kormány megalakulása   -   Szerzői jogok  Koszticsák Szilárd/MTI

Visszatérnek a középkori elnevezések a magyar közigazgatásba, legalábbis akkor, ha a parlament megszavazza a kedden benyújtott fideszes javaslatokat. Az ellenzéknek valószínűleg ennél jobban fog fájni egy harmadik változtatás: korábban már pedzegették fideszes képviselők, hogy 2024-től egyszerre kellene tartani az önkormányzati és az EP-választást, és a parlament hamarosan szavazhat is arról, hogy ez így legyen.

A 24.hu vette észre, hogy a Fidesz-KDNP ismét Alaptörvény-módosításra készül. Az erről szóló javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be. Ha a parlament kétharmados többséggel elfogadja a benne foglaltakat, akkor két ponton fog változni az alkotmány: egyrészt a megyéket a jövőben vármegyéknek fogják hívni, másrészt pedig 2024-től együtt fogják megrendezni az európai parlamenti és a magyar önkormányzati választást.

Vissza a középkori elnevezésekhez

Az első módosítást „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel" javasolja Kocsis Máté, majd azzal folytatja, hogy „a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak", és „a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti."

Ehhez kapcsolódik a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló, szintén kedden benyújtott törvénytervezet egyik pontja is, mely szerint a jövőben a kormánymegbízottakat főispánoknak fogják hívni. Az indoklásban Varga Mihály pénzügyminiszter szintén a történelmi hagyományok tiszteletére és újjáélesztésére hivatkozott, és brit, valamint holland példát is említett arra, hogy más európai országoktól sem idegen a régi elnevezések használata.

Két választás egy napon

Az alkotmánymódosítás másik elemének az adott apropót, hogy 2024-ben néhány hónap különbséggel európai parlamenti és hazai önkormányzati választás is esedékes lesz Magyarországon. Fideszes politikusok az elmúlt időszakban többször is beszéltek arról, hogy felesleges pénzkidobás rövid időn belül két választást rendezni, érdemes lenne ezért előrehozni az önkormányzatit az EP-választás tavaszi időpontjára, még úgy is, hogy a polgármeseterek mandátuma csak ősszel jár le. Az Alaptörvény-módosítás ennek ágyaz meg azzal, hogy kimondja: a két választást egy napon kell tartani már a következő alkalommal is, meg azután is. A változtatást a Fidesz frakcióvezetője szintén a spórolással indokolja:

„A 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása és a 2022. évi országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása igazolta, hogy a választási eljárások egy időpontban történő lebonyolításajelentős költségmegtakarítást eredményez, amely a konkrét esetben több mint 10 milliárd forint volt" - áll a javaslatban.

Az összevont választás nehéz helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat, amelyek az idei országgyűlési választáson a közös indulással próbálkoztak. Ha ezt a stratégiát szeretnék folytatni, akkor a következő önkormányzati választásokon egy-egy közös jelölt mögé kellene beállniuk. Az EP-választással kapcsolatban azonban már bejelentették, hogy külön-külön fognak indulni.