Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Munkája elismeréseként értelmezte az OLAF jelentését a magyar ügyészség

Access to the comments Kommentek
Írta: Andrea Hajagos
Polt Péter legfőbb ügyész beszédet mond a Legfőbb Ügyészségen 2021. június 11-én
Polt Péter legfőbb ügyész beszédet mond a Legfőbb Ügyészségen 2021. június 11-én   -   Szerzői jogok  MTI/Bruzák Noémi

Továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség – így értelmezi a szerdán nyilvánosságra hozott OLAF-jelentést a Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya. Az Európai Csalás Elleni Hivatal szerint valóban élmezőnyben van Magyarország, csak éppen az uniós források szabálytalan felhasználása miatt.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a mostani jelentésből az derül ki, hogy a magyar ügyészség az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán.

 Azt írják: „az OLAF június 08-án nyilvánosságra hozott, 2021-és éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot (35%) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 %-ában emelt vádat 2017 és 2021 között. Évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon. Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.”

Az is szerepel a közleményben, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – Dr. Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentéséből azonban az derül ki, hogy a 2017 és 2021 közötti időszakban az OLAF vizsgálatai alapján 18 esetben kérték a magyar hatóságokat eljárás lefolytatására. Ebből 12 esetben a magyar hatóságok semmilyen lépést nem tettek, hat esetben indult meg a vizsgálat, ebből kettőt ejtettek, négy esetben jutott el az ügy a vádemelésig.

Az OLAF jelentései alapján az uniós források szabálytalan felhasználása a korábbi évekhez hasonlóan most is többszöröse volt az uniós átlagnak.