Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Wagner csoport: bomba a plüssmackón

Access to the comments Kommentek
Írta: Beatrix Asboth  & The Guardian
Orosz zsoldosok Maliban
Orosz zsoldosok Maliban   -   Szerzői jogok  AP/AP

Egy friss ENSZ nyomozás szerint az orosz zsoldosokból álló Wagner csoport tagjai számtalanszor megszegték a nemzetközi törvényeket Líbiában, még polgári területeken sem jelölték meg hova tesznek aknákat és meg sem próbálták eltávolítani vagy hatástalanítani a gyilkos robbanóeszközöket, miután távoztak - értesült a brit The Guardian.

Egy egyelőre bizalmas ENSZ jelentés a Wagner csoport nevű orosz magánhadsereg líbiai rémtetteire világít rá. A The Guardian birtokába jutott dokumentum részleteit néhány héten belül hozhatják nyilvánosságra. A brit lap szerint a nyomozás kiderítette, hogy a Wagner csoport zsoldosai Líbiában például robbanó csapdákat rejtettek páncéltörő fegyverekbe, amelyek két aknamentesítést végző ember halálát okozták.

Tripoli egyik lakónegyedében egy aknavető gránátból és plasztik robbanóanyagból készült szerkezetet találtak egy plüssmackóra erősíve. A bomba és a módszer a Wagner harcosaira jellemző.

Az ENSZ-jelentést egy szakértőkből álló csoport írta, a feladatuk az volt, hogy ellenőrizzék a Líbia ellen hozott szankciók és a fegyverembargó betartását. A nyomozók várhatóan megerősítik a nyugati aggodalmakat, hogy a Kremlhez köthető Wagner csoport, amit sokan Vlagyimir Putyin magánhadseregének tartanak, egyre nagyobb befolyásra tesz szert Afrikában.

A Wagner csoport zsoldosaihoz köthető számos kivégzés és az emberi jogok megsértése több afrikai országban, például Maliban és a Közép-afrikai Köztárságban. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég elismerte, hogy a Wagner csoport üzlet okokból jelen volt Líbiában, de Moszkvának semmi köze a szervezethez. A téma szakértői úgy vélik, körülbelül 2000 orosz zsoldos tartózkodhat most Líbiában, két éve, a leghevesebb harcok idején számuk meghaladhatta a háromezret.

AP/AP
Orosz zsoldosok MalibanAP/AP

Az orosz zsoldosok Halifa Haftár tábornok csapatainak előrenyomulását támogatták. Az ország keleti részét uraló tábornok vezette támadás 2020 elején megreked a líbiai fővárosnál, a Wagner-katonák feltehetően ekkor rejtettek el aknákat a külvárosban, hogy így védjék megszerzett pozíciójukat.

A harcosok egyetlen egy nemzetközi törvényt vagy megállapodást sem tartottak be, nem figyelmeztették a polgári lakosságot az aknák telepítéséről, majd mikor levonultak, nem szedték fel azokat. Ez a Genfi egyezmény értelmében háborús bűnnek számít. Ain Zarában legalább 35 aknát rejtettek el civil övezetekben, amik visszavonulásuk után két aknamentesítő halálát okozták. A bombákat nem jelölték, sőt ártalmatlannak tűnő tárgyakhoz erősítették egy lakóházban.

A bizonyítékok egy részét egy tableten találták az ENSZ nyomozói, amit egy Wagner harcos hagyhatott hátra. A tableten volt egy 10 oldalas dokumentum 2020 januárjából, ami részletezte milyen fegyverekre és felszerelésre van szüksége az egyik Wagner-egységnek Líbiában.

Az ENSZ nyomozói szerint a Biztonság Tanács által bevezetett fegyverembargó teljességgel hasztalan. A jelentés legalább 175 orosz katonai teherszállító repülőgép indulását listázza 2021 májusa és 2022 márciusa között, amelyek csaknem 10 ezer tonna rakományt szállítottak Líbiába. Moszkva szerint humanitárius segélyt és koronavírus elleni vakcinát küldtek az észak-afrikai országba. Az ENSZ szervezetei viszont soha nem láttak vagy hallottak ilyen nagy humanitárius segélyszállítmányról, amit Oroszország küldött és meg is érkezett Kelet-Líbiába.

A hírhedt Wagner csoport feltehetően Ukrajnában is tevékenykedett a háború kitörése óta. Őket gyanúsítják a bucsai mészárlással, a kivégzési módszerek ugyanis az orosz zsoldosokra vallanak.