Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Polipszerű drogbirodalma leválthatatlanná teszi a szíriai elnököt

Access to the comments Kommentek
Írta: SzéF
Sok százmillió pirula
Sok százmillió pirula   -   Szerzői jogok  AP Photo

Noha már legalább 10 éve szinte hetente megjósolják Bassár el-Aszad elnök bukását, megölését vagy száműzetését, a jelen állás szerint Szíria ura és klánja visszaerősödött. Bár országa romokban hever és a polgárháború sem ért véget, saját fejlesztésű droghálózata egyre terebélyesebb, és szívósan építi tovább. Ebben kezére játszik országa kivételesen kedvező földrajzi helyzete, ahonnan egy hatalmas térség kábítószerellátását képes felügyelni. A történet neve: Captagon, vagy 'a Kapitány'.

A gyilkos szert a polgárháborúk emelték magasra, de a Győzelem Tolvajai viszik tovább

A Captagon egy amfetamin-mix, amit már 60 éve kotyvasztottak, de csak a 80-as évektől kezdődött a felívelése, jórészt Libanonban. A szemben álló különféle milíciák fegyveresei között kezdték osztogatni, kihasználva  a szer szédületes hatásait a narkolepszia, a depresszió vagy a félelemérzet ellen. A tragikus emlékű 1982-es bejrúti Szabra-Shatila mészárlás előtt – melynek során mintegy háromezer palesztin menekültet gyilkoltak meg vadállati módon –, a falangista milicisták már ezt a hiperaktivitásra és gátlástalanságra sarkalló narkotikumot fogyasztották. 

A Kapitány sajnos igen népszerű az ifjúság körében is, mert hatása alatt akár napokig lehet bulizni, túrázni, de jól jön az egyetemi vizsgákra vagy szakdolgozatokra való felkészüléskor is. A szer nagyobb mennyiségű fogyasztásával egy katona a szokásosnál jóval magasabb teljesítményt képes produkálni fizikailag, kitartásban, menetelésben, őrszolgálatban vagy hosszabb autóvezetésben. Pusztító a szerepe a pszichés felpörgetettségben és a morális gátlások lerombolásában is. A veszély már olyan nagy, hogy május elejétől Irakban halállal büntethetik a Captagon forgalmazóit. Azért is, mert a csempészekkel vívott ütközetekben sorra halnak meg a kormánykatonák, miközben Szíria húzza belőle az eszméletlen hasznokat.

Ki húzza a legnagyobb hasznot? Célkeresztben a szír elnök

A 11 éve dúló szíriai háború viharában a bármi áron való túlélésre játszó Aszad elnök több milliárd dolláros drogpiacot épített ki, aminek – a kokain mellett – vezető terméke a Captagon. A súlyos függőséggel járó amfetamin szer az egész Közel-Keleten és a Földközi-tenger déli körzetében keresett, és hatalmas mennyiségekben dobják piacra. A művelet kalandos részleteit és szereplőit cikkünk második felében mutatjuk be.

A szír elnök – fivérével az oldalán – közvetlenül felügyeli az egyre terebélyesebb hálózatot. Értve a pirulákat gyártó 'laboratóriumokat', amik többnyire szutykos bádogbódék, a katonai bázisnak álcázott csomagolóüzemeket és raktárakat, valamint persze a teljes csempészhálózatot. A folyamat biztonságáról a Szíriai Hadsereg negyedik páncéloshadosztálya gondoskodik. Ez egy elit egység, afféle árnyék- vagy párhuzamos hadsereg, melynek parancsnoka maga Maher el-Aszad, az elnök öccse, egyben az ország második embere. 

A hadsereg többi egysége a 'Győzelem Tolvajainak' nevezi ezt az alakulatot, amely egyetlen ütközetet sem nyert meg a polgárháború során, és óvatosan kerüli az összecsapásokat. Az elnök öccse mégis rendre a hadosztályt dicsérte és tüntette ki a győzelmekért. Hasonlóan ahhoz, ahogy Pompeius Magnus szemérmetlenül lenyúlta magának a Spartacus feletti győzelem dicsőségét Marcus L. Crassustól, akinek ezt a megaláztatást le kellett nyelnie.  

A rendszer kidolgozásában a harmadik főszereplő az elnök sógora, Assef Shawkat védelmi miniszter volt, amíg 2012-ben a lázadó Szír Szabad Hadsereg bombamerénylete nem végzett vele. A tábornok elvesztése súlyos csapás volt az 'elnöki fiúkra' nézve, mert az ő kezében összpontosult a Hezbollahhal, a Hamásszal és az Iszlám Dzsiháddal való kapcsolattartás, és ő felügyelte az ország szövevényes titkosszolgálatait is. Helyét jelenleg Ali Abbas vezérőrnagy tölti be.

AP Photo
Az alapító klán Háfez al-Aszad elnök temetésén, 2000. június 13-án - (1) Bassar al-Aszad elnök, (2) Maher Aszad (3) Assef ShawkatAP Photo

A 'Takarítóként' is emlegetett Shawkat tábornok nem eszmei vagy politikai alapokon végezte a tisztogatásokat, hanem kizárólag az Aszad-klán titkos üzleti érdekei szerint, kiemelt figyelemmel a droghálózat zavartalan működtetésére. Nevéhez kötik Rafik Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolását (2005), aki fellépett az országát elöntő szíriai drogáradat ellen, ezért félre kellett tenni az útból. A tábornok ölette meg a Hezbollah második emberét is, aki a saját zsebére követelt részesedést a libanoni és iraki szállítmányokból. Ilyen likvidálás csakis Irán engedélyével történhetett, amit jelez, hogy később Ali Khamenei ajatollah és Ahmadinedzsad iráni elnök jelképes síremléket emeltetett Teheránban Shawkat tiszteletére. Ez erős üzenet volt azok felé, akik merészelték a drogjövedelem megcsapolásán törni a fejüket. 

A megelőző helyzet

A szíriai polgárháború pusztításai jószerivel az ország teljes iparát és mezőgazdaságát lerombolták, az elnök rendszere pedig széles nemzetközi bojkott alá került. (Magyarország 2012 végén mutatott ajtót Szíriának, és a kapcsolatok azóta sem álltak helyre.)

Legalább nyolcmillió ember visszatelepítése és munkába állítása lenne a feladat, miközben az ország gazdasági állapota ijesztő hanyatlást mutat, ami fenntartja a migrációs hajlamot. Az a veszély is fenyeget, hogy a jobban képzett szír szakemberek, szakmunkások és vállalkozók végleg Törökországot vagy az Uniót választják új hazájuknak, és nem fognak részt venni az ország újjáépítésében.

Továbbra is pokoli képet mutatnak a térség peremén koncentrált menekülttáborok, főleg a török és jordániai határsávokban, ahol a különféle becslések 7-13 millió közé teszik a tartósan ott rekedt szíriai állampolgárok számát. Ezeken a helyeken továbbra is fenyeget a terrorszervezetek utánpótlásának veszélye, ami ellen a damaszkuszi kormány nem sokat tesz, csupán igyekszik annyira izolálni a körzeteket, amennyire éppen képes. 

Manu Brabo/AP
Nincs enyhülés a menekültáradatbanManu Brabo/AP

A 2000 és 2012 között elismerést kivívott gazdasági növekedés a polgárháború évében megtorpant, majd súlyos hanyatlás állt be. A szíriai nemzeti jövedelem a 10 évvel ezelőtti szint harmadára süllyedt, és a damaszkuszi kormány nem képes visszaszerezni a felügyeletet ásványforrásainak többsége felett sem.

Miért nem bukott még meg, és meddig tarthat a patthelyzet?

Annak ellenére, hogy Aszad rezsimje háromszáznál is több alkalommal vetett be mérgesgázt saját népe ellen és százezernél több politikai foglyot őriz kegyetlen körülmények között – tartja pozícióit. Értve ezalatt, hogy jelenleg nem látható olyan ellenerő vagy szövetség, ami képes volna megdönteni. Ehhez pótolhatatlan segítséget kapott Oroszországtól és Irántól, akik továbbra is biztosítják katonai hátterét. 

Az országban továbbra is jelentős orosz erők állomásoznak, több repülőteret és kikötőt használnak saját belátásuk szerint. Ám azt mégsem lehet állítani, hogy a Kremlből kézivezérlik Aszadot. Az orosz vezetésnek többször is csalódnia kellett a damaszkuszi ígéretekben, annak ellenére, hogy Moszkva a 2015 szeptemberi beavatkozása éjfél előtt öt perccel mentette meg Aszad bőrét.

AP Photo
Putyin és Aszad 2020 januárban - Sojgu orosz védelmi miniszter a Hemeimeen légibázison - orosz hadianyag kipakolásaAP Photo

Mégis, az utána következő szakaszban Oroszországnak azt kellett tapasztalnia, hogy a szír elnök inkább Irán támogatásában bízik, aki zavartalanul telepíti be proxy-erőit, beleértve immár középhatósugarú ballisztikus rakétákat is. Szíria már ha akarná, akkor sem tudná egykönnyen kivonni magát abból a tengelyből, ami Teherántól Irakon át a gázai övezetig húzódik, és amibe kibogozhatatlanul belegabalyodott. Közben viszont Oroszország tartós berendezkedést szeretne elérni az országban, hogy jelen lehessen a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami számára geostratégiai létkérdés. (A Moszkva cirkáló pusztulása után megmaradt másik két  hasonló erejű egysége még mindig ebben a körzetben vesztegel.)

Zavartalan a Teherán-Damaszkusz tengely

A frontok bemerevedtek és nagyobb hadműveletek nem zajlanak, leszámítva Izrael és az USA alkalmi csapásait az Iránból betelepített depók és a Szíriában basáskodó terrorvezetők ellen. Viszont nemzetközi megegyezés az ország további sorsáról kínzóan hiányzik, és Ukrajna szélárnyékában erre nem is lehet egyhamar számítani. Közben Oroszország jelentős alakulatokat vont ki és irányított át az ukrajnai frontra. Ennek azonnali következménye, hogy a vákuumot iráni fegyveresek töltik fel.

Pedig az afganisztáni és csecsenföldi kudarcok után Oroszországnak nem csak stratégiailag, de érzelmileg is fontos volt a szíriai részvétel. Ezt ábrázolja a tavaly bemutatott háborús szuperfilm, „Az Ég", ami a törökök által lelőtt Oleg Peskov bombázótiszt drámai története. Nem kétséges, hogy a Szíriában élő jelentős számú orosz közösségnek is a megmenekülés élményét jelentette az anyaország beavatkozása a Mariupolra emlékeztető, közel négyéves aleppói csatában.

Részlet 'Az Ég' című orosz háborús filmből, 2021

Donald Trump sem talált igazi fogást Szírián. Elnökségének csapásai nem törték meg Aszadot, hanem még inkább Irán felé fordították. A Trump-kormány összekovácsolt egy erős nyomást, amiben amerikai csapatok, légitámadások és gazdasági büntetések egyaránt szerepeltek, és felvonultak a peremvidéken izraeli és török erők is. Mégis, Aszad szívós és a saját lakosságával szemben irgalmat nem ismerő védekezése patthelyzetet hozott létre 2018 végére, ami máig is kitart.

A First Lady is belekeveredett

A szír elnök eltökéltségét erősítette egy magánéleti esemény is, mivel 2018 augusztusában ért véget feleségének, a 'Jázminhercegnőnek' kemoterápiás emlőrák-kezelése, és Asma al-Aszad nem csak három gyermekéhez, de hivatali munkájához is visszatérhetett, mint a hadiárvák gondozásáért felelős kormánytag. A neves londoni King's College-ban diplomázott Első Asszony felépülése fontos pszichés támogatást jelentett férjének a sorsdöntő évben.

Azért is, mert az arab értelmiség körében Asma al-Aszad úgy szerepelt, mint a civilizáltság és az európai kultúra megszemélyesítője. Hasonlóan Rania jordán királynőhöz, aki a kairói amerikai egyetemen diplomázott, olyan világcégeknél dolgozott, mint a Citibank és az Apple, és erősítette az ország jó képét a Nyugat felé is.  

A polgárháborúval az idilli portré elhalványult. 2012-ben az Unió befagyasztotta a szír First Lady európai vagyontárgyait és eltiltotta a beutazástól. Asmát brit állampolgárságának elveszítése is fenyegeti, miután a londoni rendőrség nyomozást indított ellene háborús uszítás és a terrorizmus támogatásának gyanújával, amiért több beszédében és interjújában kiállt hitvese rendszere mellett. Az amerikai külügyminisztérium férje és sógora mellett rá is kiterjesztette a vizsgálatot vagyoni helyzetének feltárására. A nyilvános adatok 2 milliárd dollárt mutatnak, de a nagyobb vagyonelemek mélyen rejtve vannak az egész Közel-Keletre kiterjedő láncolatban.

AP
Az elnöki pár a gyógyulás utánAP

Amerika kezd belefáradni ebbe az egészbe

Az eredménytelenség láttán az USA katonai érdeklődése Szíria felé folyamatosan csappant, és teret engedett másféle elképzeléseknek. A Trump-mandátum második felében már előkerültek kompromisszumos lehetőségek is, melyek Vlagyimir Putyinnak is kedvére – lettek volna. Felmerült a szankciók enyhítése, az Aszad rezsim újraelismerése, az orosz katonai pozíciók szentesítése, és ezek fejében az iráni stratégiai fegyverzetek eltávolítása. 

A javaslatcsomag első látásra eléggé ízletesnek tűnt az orosz elnök számára ahhoz, hogy 2019 májusában Szocsiban fogadja Mike Pompeo amerikai külügyminisztert, de aztán mégsem volt vevő a megegyezésre. Akkor még úgy tervezte, hogy képes lesz direkt katonai sikerhez segíteni Aszadot egész Szíria felett, ami jelentős regionális szereplővé tette volna Moszkvát is. Ebben az elgondolásában bátorította Trump többszöri kijelentése, hogy tervezi az amerikai erők teljes kivonását az országból. 

Oroszország szívósan próbálta megosztani az Aszad-ellenes szövetséget (részben sikerrel, ha pedig nem, akkor lebombázta őket), közben sürgette a törököket, az izraelieket és az amerikaiak kurd szövetségeseit is, hogy kössenek különalkukat Damaszkusszal. Ez utóbbi csak részben sikerült. A kurdok nagyszámú alakulatai kerestek kényszermenedéket Aszad védőszárnyai alatt, mert az amerikai passzivitás teret nyitott halálos ellenségük, Erdoğan török elnök előtt. Más kurd erők viszont továbbra is kitartanak a peremvidékeken, és több területen működtetnek önkormányzatokat.

Az átmeneti nyugalomban Oroszország végre hazarendelhette egyetlen repülőgéphordozóját, a Kuznyecov admirálist, ami folyamatos veszélynek volt kitéve a szíriai partok közelében. Mégis, az azóta eltelt négy évben az Aszad teljes győzelméhez fűzött orosz remények alább hagytak. 

A trükközés és túlélés nagymestere - se kiköpni, se lenyelni nem tudják

Ha Aszad autóba ülne és Törökország lenne a célja, nem tudna eljutni a határra úgy, hogy ne ütközne valamilyen ellenséges fontvonalba. Az ország egyes északnyugati részeit az Al-Kaidáról levált dzsihadisták irányítják, akiknek legfőbb célja, hogy megakadályozzák a damaszkuszi rendszer kitörését a bezártságból. Ha pedig kerülővel menne, akkor kurd alakulatokba ütközne. A rendszer tehát nem szuverén, nincsenek saját forrásai, és csak országának egy részét tudja felügyelni.

Ahhoz, hogy újra államot alapíthassunk Szíriában, előbb fel kell mérni a megmaradt eszközöket és a nemzetközi kötelezettségeket. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy valamiféle antidemokratikus zárványba csöppentünk, és semmit nem tudunk a nemzetépítés forrásairól.
Kareem Sakka
a libanoni Raseef22 híraggregátor szerkesztője

Gyöngeségei ellenére Aszad most mégis úgy érezheti, hogy az elmúlt hónapok megint győzelmi esélyekkel kecsegtetik. Novemberben Libanon könyörgött nála segítségért az országot sújtó krónikus áramkimaradások enyhítésére. A dubaji nemzetközi kereskedelmi kiállításon Emirátus-beli kollégájával parolázott a szír gazdasági miniszter, miközben országa annak az Iránnak a fő partnere, akitől az Öböl-államok leginkább rettegnek.

Ezek a kormányok – főként Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – kezdetben a damaszkuszi rezsim ellen támadókat finanszírozták. Amikor ez nem vezetett sehova, tapogatózni kezdtek szíriai befektetési lehetőségek iránt, de ez a halovány próbálkozás is kútba esett, mert az Egyesült Államok szankciók alá vonta a Szíriának pénzt juttató államokat. Ráadásul közben befutottak az Ábrahám Egyezmények, melyek széles perspektívája több arab államot is inkább Izrael felé fordított, lassan feladva az Aszaddal való közösködés futó ötletét.

Merev, mint a koporsószög - retteg a megtorlástól

„Aszad eddig minden kompromisszumnak ellenállt, és valószínűleg most sem vág bele megegyezésekbe" –mondja Karam Shaar, a törökországi Operations and Policy Center kutatási igazgatója. „Ennek egyik fontos oka – amit a Nyugat sose fog megérteni –, a bosszútól való rettegés." Az elemző felidézi Adib Shishakli példáját, aki az ötvenes években csak fél évig volt Szíria vezetője, de oly sok vér tapadt a kezéhez, hogy Brazíliába kellett menekülnie. 12 évvel később felkutatta és meggyilkolta egy libanoni drúz ellenálló, aki szülei halálát torolta meg rajta. 

AP Photo
Adib Shishakli és utóda, Hashim al-AtassiAP Photo

A török kutató szerint Aszad azért sem engedhet tapodtat hatalmi pozícióiból, mert akkor szembe kell néznie egy akár végzetes megtorlással. „Jól tudja, hogy ha valaha is kiesik hivatalából, emberek ezrei fognak utána menni”. 

Ilyen közvetlen veszély egyelőre nem fenyegeti a szír elnököt. A Biden-kabinet színre lépésével Aszad az enyhülés szellőjét szippanthatta be az Egyesült Államok felől, akit érdekel az Irán-Irak-Szíria gázvezeték (Friendship Pipeline) tervének felélesztése. Az elképzelés már 10 éves, de elakadt a szankciók és a polgárháború buktatóin. Napi kapacitása egymillió köbméter lenne, hossza pedig 5 600 kilométer. Irán állítása szerint a vezeték másfél év alatt megépíthető. A dél-iráni forrásterületen található a Föld ismert természetes gázkészleteinek 8%-a, és ha a vezeték összekapcsolható lenne a Földközi-tengeri izraeli gázvagyonnal, akkor Görögország felől Európa hatalmas többletforráshoz juthatna az orosz függőség enyhítésére.

A terv illeszkedne a Biden-kormány elképzelésébe, ami Irán kiengedését jelentené a karanténból, cserébe a nukleáris katonai fejlesztések leállításáért. De jelenleg ez az alku is toporog. 

Szintén az ukrajnai háború miatt, Európa kényszerű energetikai óvintézkedései is újra felkelthetik az érdeklődést Szíria javára. Ennek még igen kicsi az esélye, mert a polgári lakosság ellen bevetett vegyi fegyverek bűnét nehéz lesz lemosni, de a válság kiszámíthatatlan következményei miatt egyes vörös vonalak távolabb tolódnak vagy rózsaszínűre válthatnak, miként az Kína, de Venezuela és Irán esetében is látható.

Fontos fejlemény, hogy a szír elnök 10 év után először beszélt telefonon II. Abdullah jordán királlyal, déli szomszédjával, akivel korábban súlyosan megromlottak a kapcsolatai. A hasemita uralkodó is a Nyugat-barát lázadókat támogatta korábban Aszaddal szemben, akit népirtónak nevezett és többször is felszólította, hogy szíveskedjék távozni a hatalomból. A Damaszkuszból érkező hívás szintén egy enyhülő korszak jele, ammani fogadása pedig az erre való készséget jelzi a Közel-Kelet forgalmi csomópontján.

Ami Izraelt illeti, bár gyakran lecsap a szíriai területeken csoportosuló síita csoportokra, jelenleg nem Damaszkuszt tartja első számú ellenségének, és nem venné rossz néven, ha sikerülne Aszadot lekapcsolni Iránról, vagy legalább semlegesíteni. A rendszer felborulása még súlyos biztonsági helyzetet hozhatna, és a jeruzsálemi kormány kezét köti az is, hogy Ukrajna miatt óvatosnak kell lennie a szíriai katonai akciókkal, nehogy újabb tengelyt akasszon Oroszországgal. Főként azután, hogy a moszkvai vezetés immár egyenesen összeköti az azovi szélsőségeseket a fronton harcoló izraeli önkéntesekkel, és akkor még nem is említettük Lavrov külügyminiszter eszmefuttatását Hitlerrel és a Holokauszttal kapcsolatban.

Legalább a kifejezésekben egyet tudtak érteni

Ez utóbbi kapcsán beszélgetés zajlott Putyin elnök és Bennett izraeli miniszterelnök között, melyen az orosz államfő bocsánatot kért külügyminisztere szóhasználatáért. 

A rezsimnek van pénze, mert drogbirodalma gyarapodik

Aszad elnök szervezetének mély történelmi gyökerei vannak, és nem a semmiből termett elő. A kábítószerek termelése és elosztása évszázados megbecsült tevékenység volt a Mesés Keleten és az Oszmán Birodalomban, fontos részeként a társadalom életmódjának és kultúrájának. 

70 évvel megírása után ismét megjelentek az egyiptomi brit rendőrség leghíresebb tisztjének, Sir Thomas Russellnek emlékiratai az arab világ korabeli bűnügyi viszonyairól, első helyen említve a kábítószerkereskedelmet és az ahhoz kapcsolódó bűnszervezeteket. A rendőrtiszt 45 éven át dolgozott a brit fennhatóságú területeken, és színesen írja le a parasztok és a felső-egyiptomiak társadalmi életét, az egyének és az állam viszonyát, amit sok tekintetben a narkotikumokat termelők és elosztók érdekei szabtak meg. Némiképp hasonlatosan ahhoz, amit Pablo Escobar fénykorában láttunk Kolumbiában. 

Russell az alexandriai parti őrségnél szolgált, aminek fő feladata az volt, hogy megakadályozza a szállítmányok szétterítését az egyiptomi falvakba és városokba. Nyomozásai kiterjedtek szerte a brit és francia mandátumterületekre, vagyis a mai Szíria, Irak, Jordánia, Libanon és Izrael (Palesztina) körzeteire. Ám csekély sikerrel. 

A drogtörténet a brit gyarmatosítás idejére nyúlik vissza

A csempészethez extrém erőszak, 3 óránkénti gyilkosságok, fegyverkereskedés, rablás, megvesztegetés, hamispénz-forgalom kapcsolódott, és a klánok az egész arab világra kiterjesztették csápjaikat. Fő mozgatójuk egy "félszudáni" szervezet volt, amit csak kegyetlen módszerekkel tudott valamelyest féken tartani a brit „Tevehadtest” és Russel nyomozói. A hosszú életút áttekinti azt a folyamatot is, ahogy a régi korok szelídebb kábítószerei egyre durvább fokozatokat értek el, a kannabisztól az ópiumon át a heroinig, és váltak a politikát alapvetően meghatározó tényezővé. 

Russel azt jósolta, hogy a kábítószerek legalább olyan fontos szerepet fognak játszani az arab rezsimek fennmaradásában, mint az olaj. Szerinte eleve naivitás volt feltételezni, hogy a népszövetségi mandátumok megszűnése (1947) és az új arab államok létrejötte után ezek a mély gyökerek felszakadnak vagy elsorvadnak. Éppen ellenkezőleg történt, és a kereskedésbe már maguk a kormányok is beszálltak. 

A libanoni Beqaa-völgy, amire Szíria történelmi alapon ma is igényt tart, évszázadok óta a Közel-Kelet egyik legnagyobb kannabisz és máktermelője volt. A nyolcvanas évek elején a jelenlegi szír elnök apja, Hafez al-Aszad szovjet gyártmányú légvédelmi rakétákat telepített a völgybe, amiket egy izraeli csapás hamarosan lerombolt. Az 1982 június 9-én tomboló kétórás légicsatában az izraeli erőket Ariel Sharon tábornok (későbbi miniszterelnök) irányította, elsöprő sikerrel. A szíriai légierő elveszítette az ütközetbe vetett összes vadászgépét, és a földi rakétaegységekből is csak egyetlen maradt meg. 

A csapás következtében a tradicionális levantei bűnbandák legtöbbje kénytelen volt Szíriába áttelepülni, és ezzel az Aszad-család uralma alá kerültek. A völgyben pedig a rá három évvel megalakult Hezbollah vette át az irányítást. Ezekre a bázisokra épült rá az elnöki utód mai birodalma, ami óriási tömegben képes szállítani a gazdag Öböl-államokba és már a Távol-Keletre is, főként Malajziába, a fő ázsiai elosztó helyre.

A Begin-Szadat kutatóközpont arra figyelmeztet, hogy az arab társadalmak törzsi rendszerei miatt egyelőre lehetetlen ezeknek az államoknak a szilárdságát piaci alapon fenntartani. Ez főként Libanonra és Jemenre, de Szíriára is vonatkozik. Ezért épülhetett zavartalan forgalmú híd a térségbeli terrorszervezetek és a dél-amerikai 'Három Határ" drogkörzet bárói között, akik az Argentína-Brazília-Paraguay övezetben működnek. A 2014-ben létrehozott kapcsolatrendszerbe a Hamász, az al-Kaida és más iszlamista csoportok is beléptek. 

Kezdetben a Hezbollah még csak a dél-amerikai piszkos pénzek átmosásában segédkezett, de a kapcsolat azóta magasabb szintre lépett. Egy Nasszer Abbasz Bahmad nevű Hezbollah-ügynök hozta létre azt a csempészhálózatot, ami egyetlen fuvarral 12 tonna kokain átszállítására képes európai és arab kikötők felé, például paraguayi brikettnek álcázott „fekete kokain” formájában. A célpont elsősorban a libanoni Bejrút és Tripoli, illetve a szíriai Tartúsz és Lakatia kikötői, de egyre sűrűbbek a légiszállítmányok is.

AP Photo
Bahmad útlevele és egy PCC bandavezér elfogása Rio de JaneiróbanAP Photo

Bahmad társai közt szerepel egy 'Dr. Armando' fedőnevű személy, aki a PCC nevű rettegett brazil bűnszervezetet választotta fő partneréül. Az extrém brutalitásáról ismert PCC már korábban kinyújtotta csápjait a nemzetközi drogpiac felé, de felismerte, hogy az USA irányába túl drága és kockázatos a behatolás, és számolnia kell a mexikói kartellek piacvédő ellenállásával is. Számukra ezért jött kapóra a szíriai kapcsolat a Közel-Kelet és Ázsia megcélzására.

A harmadik kulcsfigura egy azonosítatlan jordániai állampolgár, akit a 'bőröndök mestereként' emlegetnek, mivel ravasz módszerekkel tudja álcázni a légiszállítmányokat úgy, hogy a nyomkereső kutyák sem szimatolják ki. 

George Chaya argentin újságíró tavaly riportsorozatban tárta fel a dzsihadista narkókereskedők tevékenységét szerte Dél-Amerikában, főként a Hezbollah felvásárlási aktivitását. Nyomon követte a szállítmányok útját Európába is, és dokumentálta a Captagon tömeges előállításának pénzforrásait is. Chaya is arra a következtetésre jutott, hogy minden szál végső fokon az Aszad-klán felé mutat.

Mivel Szíria exportbevételei 2020-ban nem érték el az egymilliárd dollárt sem, ki lehet jelenteni, hogy a Captagon lett az ország, pontosabban a vezető klán fő bevételi forrása. Vagyis drogállam jött létre. Ha csak az elfogott és lefoglalt mennyiségeket nézzük (ami a narkó-iparágban ritkán haladja meg a 10%-ot), akkor képet kapunk a célba jutott pirulák mennyiségéről. A minimum-becslések szerint a naponta piacon forgó árutömeg utcai értéke 3,5-4 milliárd dollár fölött van. Az alacsonyabb tisztaságú pirulák már egy dollárért beszerezhetők a szíriai lebujokban, de a szaúd-arábiai vagy emirátusi gazdag elithez eljutó minőségi szerekért már 14-15 dollárt is felszámolnak – darabonként.

A jordán hatóságok beszámolói szerint az általuk lefoglalt összes amfetamin Szíriában vagy Libanonban készült. Az európai és közel-keleti vámrendészeti tisztviselők szerint a titkos laborok legtöbbje a szíriai Aleppóban és Homszban működik. 

Az olaszországi Salerno kikötőjében tavaly júniusban lefoglalt eddigi legnagyobb szállítmány 84 millió darab Captagon tabletta volt. Csak ennek a tételnek az utcai értéke 1,2 milliárd dollár. A foglaláskor Domenico Napolitano vámezredes kifejtette, hogy ekkora mennyiséget egészen biztosan nem csak Olaszországnak szántak. A Captagon már feltűnt Romániában, Németországban és Hollandiában is, de azt senki nem tudja megmondani, hogy vajon mely más államokba sikerült feltűnés nélkül becsempészni. A növekedés viharos ütemű, hiszen 2017-ben még csak 10 millió pirulát csíptek fülön, de a tavaly Malajziában elfogott szállítmány már 95 millió darabot számlált. 

Így készül a Kapitány

A régió kormányait még ennél is jobban aggasztja, hogy a Captagon csempészetére kiépített szíriai hálózat más veszélyes kábítószereket, például kristálymetet is elkezdett szállítani. A biztonsági tisztviselők szerint a küzdelem legfőbb akadálya az, hogy mindezt egy olyan állam támogatja, amelynek nem sok oka van a kereskedés leállítására, hanem éppen ellenkezőleg. 

„Az a gondolat, hogy a szíriai kormányhoz forduljunk, egyszerűen abszurd” – mondja Joel Rayburn, aki az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja volt a Trump-kormány idején. „Szó szerint a szíriai kormány exportálja a kábítószert. Nem csak félrenéznek, hogy a drogkartellek tehessék a dolgukat. Ők maguk a kartell.”