Több éves pangás után a Bassár el-Aszad-ellenes szíriai erők két nap alatt betörtek Aleppó városába. A kormányerők személyhívói és kommunikációs eszközei Szíriában is robbanni kezdtek, mint korábban Libanonban.
Frissítés:
HIRDETÉS
Szokatlan módon a Sabbath idején tartott rendkívüli ülést az izraeli biztonsági kabinet, hogy áttekintse a Szíriában viharosan kirobbant eseményeket. A fő téma vélhetően az új helyzet, amely gyökeresen átrajzolhatja a Közel-Kelet teljes jelenlegi stratégiai térképét. A konfliktusnak Izrael nem a résztvevője, de a kimenetel messzemenően érinti a Jeruzsálem további mozgásterét a szomszédságában.
A nap előzményei
„Ezt nem láttuk jönni” – kommentálta a váratlan támadáshullámot a szíriai kormány vezérkarának egyik tisztje, miközben megkezdték a menekülést Aleppóból, és az áttelepülést al-Szafira városba. Az orosz légierő elindította az első válaszcsapásokat a szakasz teljes hosszában, de Moszkva egyben fel is szólította a szíriai elnököt, hogy tegyen rendet a földi alakulatok között, ami a megállapodások szerint Damaszkusz feladata lenne. Oroszország ugyanis nem megszállóként, hanem saját pozícióinak biztosítására van jelen az országban, és most támaszpontjait is veszélyek kerülgetik.
Mint tegnap jeleztük, egy hirtelen hadművelettel több szíriai ellenzéki milícia is támadásba lendült Aleppó és Idlib városok ellen, amelyek a körzetében fontos orosz bázisok találhatók.
Ugyanakkor Richard Grenell - aki korábban az amerikai Nemzeti Hírszerzés megbízott igazgatója volt és most jelentős pozícióra pályázik Trump új kormányában - úgy tippeli, hogy Oroszország nem fogja kimenteni el-Aszadot az újabb egérfogóból. Azért sem, mert a 2022 óta jelentős erővek vont ki a szíriai bázisokról, mivel szükségük van ezekre a tapasztalt katonákra és tistekre az ukrán fronton.
A kormányerők morálját eközben tovább rontja , hogy a köztük kiosztott személyhívók és walkie-talkie-k is robbanni kezdtek, miként ősszel Libanonban a Hezbollah tagjainak körében.
A hirtelen műveletek összefüggenek a kedden tető alá hozott libanoni tűzszünettel, annak jeleként, hogy a régióban felgyűlt feszültségek ebbe az irányba törtek tovább. Ezek egyre élesebb Irán-ellenes fordulatokat vesznek, úgy, hogy az offenzívában Izrael nem játszik közvetlen szerepet. A damaszkuszi erőket pozícióit gyöngíti, hogy most már nem számíthatnak a Hezbollah segítségére, mint korábban.
A jelentések nem csak a támadás hevességéről, hanem korábban sosem látott gyorsaságáról is szólnak. A kormányerőket meglepte az offenzíva váratlansága is, mivel a körzetben 2020 óta tűzszünet volt érvényben, amit a felek nagyjából be is tartottak.
A török támogatást maguk mögött tudó szunnita lázadók a Hezbollahtól elkobzott mobil tüzérséggel is támadnak, és két nap alatt elfoglaltak ötvennél több kisebb települést. A laza csoportosulása fő ereje a Abu Muhammad al-Jolani vezette Tahrir al-Sham szervezet, amely a délután folyamán az aleppói állami egyetemet is birtokába vette, aminek során egy diák is életét vesztette.
Több helyről jelentették, hogy az elhagyott kormányzati védművek és bázisok környékén leszaggatott rangjelzéseket találtak, amit a pánik jeleként értelmeznek.
A háborús megfigyelők eddig 242 ember haláláról számolnak be, a civil áldozatok közül többen az orosz orosz légicsapásokban vesztek oda.
Egyelőre sem Moszkva, sem Teherán nem adott ki még összefoglaló nyilatkozatot a hirtelen támadt új válságról. Az Aszad-rezsimnek 8 év állt rendelkezésére, hogy újjáépítse katonai képességeit, miután Irán és Oroszország megmentette őket a polgárháborús vereségtől, de a damaszkuszi rezsim növekvő önelégültséggel és felbátorodva ült a babérjain, arra számítva, hogy a végtelenségig élvezi a két hatalom oltalmazását.
Az elnök magabiztosságát növelte, hogy tavaly visszabocsátást nyert az Arab Ligába, amitől további politikai megerősödést remélt. Ha viszont a jelen katonai válság kiszélesedik, akkor Libanon és Gáza elvesztése után ez lenne Irán évtizedek óta épített regionális hatalmi hálózatának legsúlyosabb vesztesége, ami egyáltalán nem lenne a mérsékeltebb arab rezsimek ellenére.