A becslések szerint a csökkentések akár 1,800 járatot és 268,000 ülőhelyet is érinthetnek. Eközben a Legfelsőbb Bíróság megkezdte a meghallgatásokat Trump vámjairól, amelyek összefüggenek az általános gazdasági helyzettel.
Az amerikai légiközlekedési hatóságok szerdán közölték, hogy rendkívüli lépést tesznek: péntek reggeltől 10%-kal csökkentik a légi forgalmat 40 nagy forgalmú járaton és reptéren, hogy fenntartsák az utazás biztonságát. Ennek oka, hogy a légiforgalmi irányítók a kormányzat leállása miatt a feszültség és a fáradtság jeleit mutatják.
A Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) szerint a csökkentés országszerte több ezer járatot fog érinteni, köztük a kereskedelmi személyszállítókat, a teherszállító gépeket és magángépeket. A korlátozások addig maradnak érvényben, "amíg csak szükséges".
"A légi közlekedési piacon eltöltött 35 éves történelmem során nem tudok olyan helyzetről, amikor ilyen jellegű intézkedéseket hoztunk volna" - mondta Bryan Bedford, az FAA igazgatója egy sajtótájékoztatón.
A bejelentésre azért került sor, mert a légiforgalmi irányítók a leállás október 1-jei kezdete óta fizetés nélkül dolgoznak, és a legtöbbjük heti hat napot teljesített szolgálatban, miközben kötelező túlórákat teljesítettek. Egyesek a növekvő stressz és frusztráció miatt kiírták magukat a beosztásból, vagy nem volt pénzük gyermekgondozásra vagy benzinre. A létszámhiány egyes műszakokban járatkésésekhez vezetett több amerikai repülőtéren.
"Nem fogjuk megvárni, hogy a biztonsági probléma valóban megnyilvánuljon, amikor a korai jelek azt mutatják, hogy már ma lépéseket tehetünk a helyzet romlásának megakadályozására" - mondta Bedford. A rendszer ma még biztonságos, és holnap is az lesz. De ha a nyomás az intézkedések megtétele után is tovább fokozódik, akkor visszatérünk és további intézkedéseket hozunk, tette hozzá.
A légitársaságok és az utasok tűkön ülnek
Több légitársaság, köztük a United, a Southwest és az American is közölte, hogy megpróbálják minimalizálni a fogyasztókra gyakorolt hatást, mivel a rendeletnek miatt szűkítik menetrendjüket. A chicagói O'Hare nemzetközi repülőtéren például a jelenleg péntekre tervezett 1212 járatból 121-et törölhetnek, ha az FAA a csökkentéseket egyenlően osztja el az érintett repülőterek között.
Az FAA rendszeresen lelassítja vagy leállítja a repülőgépek felszállását egy-egy repülőtér felé számos okból, többek között az időjárási körülmények, a berendezések meghibásodása és műszaki problémák miatt. A létszámhiány is vezethet lassított vagy leállított indulásokhoz, ha nincs elég légiirányító, és egy másik létesítmény nem tudja átvenni a munkaterhelés egy részét.
A múlt hétvégén volt az egyik legsúlyosabb létszámhiány a leállás során, amely szerdán kora reggel a leghosszabb lett a történelemben.
Péntektől vasárnap estig legalább 39 különböző légiforgalmi irányító létesítmény jelentette be, hogy a személyzet létszáma korlátozott lesz. Ez a szám, amely valószínűleg alulbecslés, jóval meghaladja a leállás előtti hétvégék átlagát.
A nagy légitársaságok, a légiközlekedési szakszervezetek és az utazási ágazat szélesebb köre sürgette a kongresszust, hogy vessen véget a leállásnak, amely kedd este az USA történetének leghosszabb szünetelése lett.
Eközben a Legfelsőbb Bíróság Trump vámjairól nyitott vitát
A SCOTUS szerdán kezdte el a meghallgatásokat a Donald Trump elnök ellen indított perekben, amelyek célja az elnöki hatáskör korlátozása a nemzetközi vámtarifák kivetésében.
A kongresszusi és kormányzati ügyekre szakosodott The Hill értesülései szerint a főbírók által feltett kérdések nem arra mutattak, hogy a 6 republikánus bíró feltétlenül az elnök korlátlan jogköre mellett áll. A Trump első ciklusában kinevezett Neil Gorsach főbíró például többször is visszatért arra kérdésre, hogy az USA történetében játszottak-e valaha is jelentős szerepet a magas vámok, amire a kormány ügyésze nem tudott válaszolni.
Amy Coney Barrett hiperkonzervatív bíró felvetette, hogy történt-e valaha olyan eset, hogy az elnök a nemzetbiztonságra hivatkozva alkalmazta a vámkivetési jogkört, de erre sem érkezett válasz. Ezek a kérdések arra mutatnak, hogy a főbírók precedenseket követelnek, mivel ez a kérdés korábban sosem került a testület elé.
Több bíró is felvetette a „főbb kérdések” doktrínáját, amely kimondja, hogy az elnökök nem fogadhatnak el átfogó gazdasági vagy politikai következményekkel járó kezdeményezéseket, ha a Kongresszus szándékai nem tisztázottak. Ezt a szempontot maga a testületi elnök, John Robert főbíró is több kérdésben feszegette, de nem kapott rájuk választ a kormányzat képviselőjétől.