NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Járóképessé tették bénult betegek egy csoportját svájci kutatók

Járóképessé tették bénult betegek egy csoportját svájci kutatók
Szerzői jogok AFP
Szerzői jogok AFP
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A cél, hogy implantátumokkal és beültetett elektródákkal olyanokat is lábra állítsanak, akik eddig nem éreztek és mozogtak deréktól lefelé.

HIRDETÉS

Rövid időre járóképessé tették bénult betegek egy csoportját a Svájci Egyetemi Kórház (CHUV) kutatói. A kezelés alapja a gerincvelőt stimuláló technológia. Azoknál a bénultaknál hozott áttörést a módszer, kiknél a járásnak nincs anatómiai gátja, csak neurológiai oka. A paraplégia kifejezést használja a szakma.

Jocelyne Bloch idegsebész magyarázza, hogy ez azt jelenti, hogy a gerincvelő károsodása, illetve a környéki idegek sérülése miatt bénult le a kutatás célcsoportjába tartozók lába.

A paraplégiában szenvedő emberek állapota különböző mértékben súlyos. A cél, hogy implantátumokkal és beültetett elektródákkal olyanokat is lábra állítsanak, akik eddig nem éreztek és mozogtak deréktól lefelé.

A kezelés lényege, hogy a gerincvelő épen maradt részébe ültetett elektródákkal felerősítik a mozgási impulzusokat, és így stimulálják az izmokat.

Grégoire Courtine neurológus professzor mondja, hogy korábban hasonló elektródákat használtak fájdalomcsillapításra. Most hosszabb és szélesebb eszközöket fejlesztettek, hogy elérjék a láb és a medenceizmok mozgató idegeit.

Ha sikerül az összes motorikus ideget elérni az elektródákkal, akkor jobb és bal irányban is pontossá váló mozgásokra képes a stimulált izom. Ha a gerincvelőben megfelelő mértékben akad épen maradt rész, akár sportolhat is az implantátumokkal kezelt személy.

A stimulálás jellegét egy tablet segítségével lehet szabályozni, így a páciens állapotától függően a járás mellett esetenként a futás és az úszás is lehetségessé válhat.

A Lausanne-ban fejlesztett technológia 2-3 év múlva válhat elérhetővé szélesebb körben.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Max és Lizzy: két kutyazseni egy izgalmas magyar kutatásban

Mézből mondja meg a magyar kutató, mennyire szennyezett a környezet

Tüntetés kellett ahhoz, hogy célba érjen az állami egyetemek dolgozóinak levele