Amani Al-Ali, karikatúraművész a szíriai nép szenvedését és történetét igyekszik közvetíteni nemzetközi kiállításain keresztül
Amani Al-Ali hét évvel ezelőtt fedezte fel a karikatúra művészetét. Ekkor döntött úgy, hogy autodidakta módon fejleszti magát. Ebben az időben Idlibben nem voltak szatirikus rajzokat oktató tanárok, sőt női művészek sem.
“ Kezdetben, amikor a Facebookra posztolgattam, rettegtem, hogy kigúnyolnak, hogy kigúnyolják a munkámat, hogy milyen kritikákat kapok majd. Néha publikáltam, néha erősebb volt a félelem. Később rájöttem, hogy szembe kell néznem a félelmeimmel. Nem szabad törődnöm azzal, mit mondanak mások. Ragaszkodnom kell az úthoz, amin elindultam, és mennem kell tovább"
Több akadályt is le kellett küzdenie a 37 éves művésznek, ezek közül az volt a legnehezebb, hogy elfogadja őt a társadalom. Annak ellenére, hogy sok szíriai lázad, követeli a szabadságát, vérét ontja érte, elviseli az elnyomást és az emberiesség elleni bűncselekményeket. Az utolsó felkelők uralta terület lakói még nem szoktak hozzá a véleménynyilvánítás szabadságághoz, így a szatirikus kritikát sem fogadják el könnyen.
Amani a szíriai nép történtét és szenvedését igyekszik megmutatni nemzetközi kiállításain is, melyek közül a legfontosabb Olaszországban volt.
“ Több mint 50 írtak nekem. Azt mondták, hogy a képeim elgondolkodtatták őket, megragadta őket, és örültek, hogy láthatták azokat.”
Amanit nem érdekli a hírnév. Más hajtja, többek között az, hogy felhívja a figyelmet a nők problémáira. Rajzai rendre visszatükrözik a nők szenvedéseit.
A karikatúra művészetének nincsenek határai. Nagyszerű terület, és én nagy szenvedéllyel képzem magam tovább egy magasabb szintre. Tele vagyok nagy tervekkel. Szeretnék karikatúra iskolát nyitni, tanítani, hogy ne én legyek az egyetlen, hanem sok nő lehessen karikatúraművész. Boldoggá tesz, amit idáig elértem, de él bennem a remény, hogy egy nap megkapom az esélyt és az elismerést a hazámban is.