NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

New York nem felejti Jean-Jacques Sempét

A New Yorker magazin egyik korábbi címlap-részlete
A New Yorker magazin egyik korábbi címlap-részlete Szerzői jogok AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Anna Matrai
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Jean-Jacques Sempé, bár nem tudott angolul, mégis pontosan érezte a New York-i hangulatot. Képeiből azonban nem a felhőkarcolók, hanem az emberi történetek maradtak meg.

HIRDETÉS

New Yorkban még eleven a nemrég elhunyt francia karikaturista, Jean-Jacques Sempé emléke.

Manhattanben egy tűzfalra festett graffiti is megjeleníti a francia alkotót, aki a város legrégebbi, 1925-ben alapított magazinjának, a New Yorkernek több mint 100 címlapját rajzolta meg.

Francoise Mouly, aki 1993 óta az újság művészeti igazgatója, jól ismerte Jean-Jacques Sempét.

"Mikor New Yorkba jött, tudta, hogy fogja meg a város emberi oldalát. Természetesen, lerajzolta a város jelképeit és épületeit, de a címlapjaiból leginkább az emberi történetekre emlékszünk" - mondta a magazin művészeti igazgatója.

Sempé karrierje során sokszor foglalkozott azzal, hogyan álljuk meg helyünket a hétköznapok sodrásában. Ezen a címlapon egy ember aktatáskával a kezében a felhőkarcolók között sétál a vörösszőnyegen.

"Nem Amerikában vagyunk, hanem New Yorkban, ami sokkal inkább egy sziget, ahol emberek találkoznak egymással. Jean-Jacques pedig, annak ellenére, hogy nem beszélt angolul, mindig otthon érezte magát itt, és ezt érezzük a rajzaiban is" - folytatta Francoise Mouly.

Sempé 1978-tól egészen 2019-ig volt a New Yorker magazin munkatársa. Halála után az újság egyik korábbi címlapját belső borítóként újra kiadta. A szeptember 5-i lapszám borítójának Sempé egy korábbi, eddig nem látott rajzát választották.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Back Up Ukraine: fiatalok digitalizálják az ukrán kulturális kincseket

Karikatúrákkal harcol egy ukrán művész

Karikatúrákon keresztül mutatja be a szíriai nép szenvedéseit