Olyan értelemben, amilyenben a múlt évtized közepén, az Iszlám Állam terrorszervezet mára nem létezik, de a milíciák, amelyekbe az ISIS parancsnokai átmentették a hadsereget, egyre vakmerőbbek - magyarázza az Euronews kérdésére a szakértő, Alain Rodier
HIRDETÉSAz AFP szerint több mint 350 ember halt meg azóta, hogy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet január 20-án megrohamozta az északkelet-szíriai Ghwayran börtönt. Ez volt az ISIS legkomolyabb akciója az elmúlt három évben, és miután a börtönben folyó vizsgálat még tart, további következtetések váratnak magukra.
Az Euronews Alain Rodier-t, a Francia Hírszerzési Kutatóközpont egyik alapítóját és kutatási igazgatóját kérdezte erről a támadásról, illetve ezzel összefüggésben arról, mivé vált mostanra az Iszlám Állam terrorszervezet, mennyit tudott megőrizni korábbi térségi és globális befolyásából azóta, hogy az Egyesült Államok vezette nyugati katonai koalíció a kurd és arab milíciákkal együtt véget vetett 2014-ben indított hadjáratának.
Az ISIS milyen formában és módszerekkel tartja fenn jelenlétét a Közel-Keleten és Ázsiában?
Ez alapvető kérdés azért is, mert ezekben a térségekben az ISIS formális bukása óta új dinamikát nyertek amúgy évszázados ellentétek, amelyek beszippanthatják, vagyis értelmet és célt adhatnak a szélsőséges milíciáknak. Nem beszélve arról, hogy vannak aktív tűzfészkek is, mint például Szíria északnyugati része, ahol a lassan 12 éve kitört polgárháború még mindig nem ért véget, és ahol az Iszlám Állam szóbanforgó monstre terrortámadása is történt.
Alain Rodier arra emlékeztet, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet és a hozzá csatlakozott, tehát az ő nevében fellépő helyi fegyveres csoportok a Ghwayran börtön ellen intézett támadás előtt is hajtottak végre kisebb-nagyobb akciókat elsősorban Irakban és Szíriában. De ezek a terrorcselekmények nem mérhetően ahhoz a pusztításhoz, amelyet az ISIS véghez vitt az előző évtized közepén.
A szakértő szerint ezek az összességében jelentéktelen akciók ahhoz elegendőek, hogy fenntartsák a lakosságban a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság érzését, továbbá aláássák az újjáépítésen, újrakezdésen dolgozó hatóságok törekvését a mindennapokban.
Mit akartak elérni a szíriai börtön ostromával?
Alain Rodier szerint ennek elsősorban a hatáskeltés volt a célja. A világ felé jelzése annak, hogy az ISIS még jelen van, és komolyan kell venni. De még ennél is fontosabb üzenete volt saját - és nem csak a bebörtönzött - embereinek, akik közül sokat kiszabadított, vagyis megmutatta, hogy a harcosai számíthatnak a szervezetre.
Hogy áll az ISIS finanszírozása?
A múlt évtized közepén több arab állam is beszállt ennek a terrorhadseregnek a fenntartásába, illetve maga a terrorszervezet jelentős szereplője volt a szervezett bűnözésnek, leginkább a kábítószer- és az emberkereskedelemnek.
Alain Rodier szerint erre a kérdésre manapság nehezebb választ adni. Az egyik lehetséges forrás a helyi lakosság zsarolása. Rodier ezt tartja a legfőbb bevételforrásnak most. Persze ezt nem védelmi pénznek hívják, hanem forradalmi adónak. Miután per pillanat gerillaharcot folytatnak, ez nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint fenntartani és mozgatni egy több tízezres hadsereget.
Mire számíthatunk az Iszlám Állam terrorszervezettől a közeljövőben?
A Francia Hírszerzési Kutatóközpont kutatási igazgatója szerint ez a helyzet sokáig már nem tartható fenn.
Egyrészt azért nem, mert a térségben jelentős szerepet játszó kurdok nem kapják meg azt a mértékű támogatást, amely szükséges az ISIS újraszerveződésének megakadályozásához. Ezt jól példázza a Ghwayran elleni támadás. Nem tudják megvédeni azokat a börtönöket, ahol fogva tartják az ISIS terroristáit.
Azt a problémát pedig végképp nem képesek megoldani, ami a menekülttáborokban jelentkezik, például az Al-Hol és a Roj táborokban is, ahol az UNICEF közel 10 000 ISIS-gyermeket és - anyát tart számon. Azok a pokoli körülmények, amelyek között ők élnek, megteremtik a melegágyát a terrorszervezet utánpótlásának.
Ugyanakkor az Iszlám Állam egyelőre messze nem rendelkezik olyan veszélyes hatalommal, mint korábban. "Újraegyesített egy parancsnokságot, de nincs elég embere és fegyvere ahhoz, hogy felvegye a harcot a reguláris erőkkel. Ez az elkövetkező években megváltozhat, mert az idő nekik dolgozik" - mondta Rodier.