EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Olajfúrótornyokkal mentik a tengeri ökoszisztémát

fúrótorony a Mexikói-öbölben
fúrótorony a Mexikói-öbölben Szerzői jogok AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: BBC, Pásztor Máté
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

1984-ben az amerikai kongresszus törvényben ismerte el a mesterséges zátonyok jelentőségét.

Mesterséges zátonyként hasznosítják újra a kiöregedett tengeri olajfúrótornyokat az Egyesült Államokban.

HIRDETÉS

Világszerte több mint 12 000 tengeri olaj- és gázkitermelő platform működik. Amikor kiürülnek az óceáni talapzat lelőhelyei, vagy már csak gazdaságtalanul lehet kitermelni a nyersanyagot, akkor ezek a szerkezetek feleslegessé válnak az ember számára, jelentőségük viszont felértékelődik a tengeri ökoszisztéma szempontjából.

Ezek a tornyok általában a partoktól néhány kilométerre állnak. 60-70 méter magasan emelkednek a víz fölé, a felszín alatt 100-120 méteres mélységig azonban gazdag élővilágnak adnak otthont. Hosszabb távon a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorulása várható, így ezek az építmények lassan elveszítik jelentőségüket. Szétszerelésük és eltávolításuk hihetetlenül költséges és munkaigényes folyamat, viszont ha elrozsdásodnak és tönkremennek, az súlyosan károsíthatja a tengeri életet.

Az eddigi legjobb megoldás a platform felszín feletti elemeinek eltávolítása és a vízalatti rész megtartása zátonyként. Az üzlet mindenkinek jó, hiszen az olajtársaságok bontási költségei feleződnek, a zátonyok élővilága pedig virágzik.

Ez a gyakorlat az Egyesült Államokban csaknem 40 éves múltra tekint vissza. 1984-ben a Kongresszus törvényben ismerte el a mesterséges zátonyok jelentőségét, egyben ösztönözte az államokat, hogy dolgozzanak ki átalakítási terveket. Ma a Mexikói-öböl öt partmenti államának mindegyikében működnek ilyen programok, amelyekben eddig több mint 500 olaj- és gázplatformot alakítottak át.

Némelyik építmény magasabb, mint az Eiffel-torony. Akad olyan, amelyik 365 méteres mélységben csatlakozik a talapzathoz.

A mesterséges zátonyok a világ leggazdagabb tengeri élőhelyei közé tartoznak, ahol sok a táplálék, könnyű menedéket találni a ragadozók elől és szaporodási szempontból is biztonságos területek. Az ilyen területeket 20 éve tanulmányozó Milton Love tengerbiológus szerint egyes fajok számára a fúrótornyok még a természetes zátonyoknál is jobbak.

Az egyik nagy nyertes a sziklahal, amelynek állománya erősen lecsökkent a túlhalászás miatt az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Ezek a halak nagy mennyiségben találhatók meg az olajfúró platformok környékén. Olyan sűrűségben élnek ezeken a zátonyokon, ahogyan az a természetben sehol máshutt nem tapasztalható.

Love szerint a kaliforniai platformokon élő hatalmas halpopuláció méretének oka részben az, hogy az államban tilos a halászat az olajfúrótornyok közelében. Sok állat pedig azért választja ezeket a szerkezeteket, mert ahogy öregszenek és egyre mélyebb vizekbe költöznek, egyszerűen csak lejjebb kell úszniuk a platform mentén, hogy ott új élőhelyet találjanak.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

EU: cél az európai ökoszisztémák helyreállítása

A tengeri olajkitermelésről szavaznak vasárnap az olaszok

Olajfúrótoronyra másztak fel Greenpeace aktivisták