A tajvani diplomaták megpróbálták eladományozni az épületeket, de a közép-amerikai ország kormánya szerint azok Kínához tartoznak.
Az egykori tajvani nagykövetséget és más diplomáciai ingatlanokat foglalt le a nicaraguai kormány, mondván, azok Kínához tartoznak. A tajvani diplomaták el akarták adományozni az ingatlanokat, mielőtt elhagyják az országot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mivel Nicaragua megszakította a diplomáciai kapcsolatot Tajvannal, a tajvani diplomaták úgy döntöttek, eladományozzák a diplomáciai ingatlanokat, és odaadják a managuai római katolikus érsekségnek. A nicaraguai kormány azonban semmisnek tekinti az ajándékozást, és lefoglalta az épületeket.
A közép-amerikai ország kormánya december elején szakította meg diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, Kínának kedvezve döntésével. Mindez nem sokkal azután történt, hogy a közép-amerikai ország viszonya megromlott az Egyesült Államokkal.
Kínának tetszik, az USA-nak a legkevésbé sem
Washington el is ítélte a Tajvan elleni fellépést. Az amerikai külügyminisztérium úgy reagált: Daniel Ortega kormánya nem képviseli a nicaraguai népet, mert nem választották meg tisztességes választásokon és döntése ezért nem is tükrözi a nép akaratát.
Az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetre Kína saját területe részeként tekint. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Nicaragua kiválásával Tajvannal már csak 14 állam ápol hivatalos diplomáciai kapcsolatot, legtöbbjük latin-amerikai, illetve karibi ország.
A nemzetközi közösség Ortega ellen
A diplomáciai kapcsolatok felbontása csapást jelent az Egyesült Államok Tajvant érintő külpolitikájára is. A történtek hátterében Washington és Managua közti feszültségek elmérgesedése húzódik meg. A nicaraguai bejelentés napján Washington egyébként szankciókkal sújtotta Nestor Moncada Laut, Ortega elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, akit azzal vádol az amerikai kormány, hogy egy vámcsalási sémát működtet a nicaraguai rezsim tagjainak meggazdagodására.
Ortega a november 7-én tartott voksoláson több mint 75 százalékos támogatottsággal nyerte el megszakítás nélkül immár a negyedik, ötéves államfői megbízatását, miután a nicaraguai hatóságok a választásokat megelőző időszakban bebörtönöztek 39 ellenzéki politikust, köztük hét lehetséges ellenzéki elnökjelöltet.
A nemzetközi közösség élesen elítélte a nicaraguai választást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada összehangolt, célzott szankciókat vezetett be Ortega kormányával szemben.