A Memorial megemlékezett és folyamatosan emlékeztetett a sztálini terror sok milliónyi áldozatára.
HIRDETÉSOroszországban a legfelsőbb bíróság betiltotta az ország egyik legjelentősebb civil szervezetének, a sztálini terror áldozataira 1989 óta emlékező Memorial működését. De mit is kell tudni erről a szervezetről?
- A Memorialt 1989-ban hozták létre szovjet disszidensek, elsősorban a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov fizikus és felesége, Jelena Bonner. Szaharov 1979-ben ellenezte az afganisztáni szovjet inváziót, ezért a hatalom száműzte, és csak 1986-ban, a reformista Gorbacsov engedte visszaköltözni Moszkvába. Az Európai Parlament által évente odaítélt Szaharov-díjat a neves tudósról és jogvédőről nevezték el. Érdekesség, hogy maga a Memorial is a díjazottak közt szerepel, 2009-ben ítélték oda az elismerést a szervezetnek.
- A Memorialt azért hozták létre, hogy megőrizzék a szovjet rezsim által a sztálini terror idején, főként a büntető- és munkatáborokban (Gulágon) elkövetett bűnök emlékét. A szervezet a jelenkori Oroszországban is dokumentálta az emberi jogok megsértését, a csecsenföldi háborúk során elkövetett jogsértésektől kezdve a politikai ellenfelek elnyomásáig az elmúlt években.
- A Memorial archívumában több mint 60 ezer ügyirat található, amelyek a politikai elnyomás történeteit mesélik el. Ez a személyi iratok legnagyobb független gyűjteménye Oroszországban.
- A Memorialnak köszönhetően állították fel 2006-ban a moszkvai titkosszolgálat, az FSZB (a volt KGB) épületének közelében az oroszországi politikai elnyomás áldozatainak legnagyobb emlékművét, a Szoloveckij-követ. Minden évben október 29-én, a politikai foglyok napjának előestéjén oroszok százai jönnek a Szoloveckij-kőhöz, hogy felolvassák a sztálini tisztogatások során megölt több millió ember nevét. A "Visszaadni a neveket" elnevezésű rendezvényt a Memorial szervezi, és 10 órától 22 óráig tart.
5. A Memorialt 2016-ban "külföldi ügynöknek" nyilvánították - ez a címke szigorú kormányzati ellenőrzést von maga után, és erős pejoratív konnotációkat hordoz, amelyek lejárathatják a célszervezetet.
A szervezetet most a Nyugat által régóta bírált orosz NGO-törvény alapján vádolták meg, amely előírja, hogy a külföldről finanszírozott csoportoknak minden adományuknál fel kell tüntetniük, hogy azok "külföldi ügynököktől" származnak. Az ügyészek azt állították, hogy a szervezet titkolja "külföldi ügynöki szerepét", ráadásul megpróbálja befolyásolni a kormány politikáját és a közvéleményt is.