Pavel Palazscsenko 1985-től a bukásig a pártvezető tolmácsaként dolgozott. Jelenleg is Gorbacsov tanácsadója, valamint alapítványának nemzetközi kapcsolatait felügyeli. Az Euronews interjút készített vele a Szovjetunió összeomlásának okairól.
1991. december 25-én Mihail Gorbacsov lemondott, a vörös lobogót levonták a Kreml tornyáról, és ezzel megszűnt a Szovjetunió.
"Ezennel beszüntetem a tevékenységemet a Szovjetunió elnökeként" - jelentette be televíziós beszédében a vezető.
Pavel Palazscsenko 1985-től a bukásig a pártvezető tolmácsaként dolgozott. Jelenleg is Gorbacsov tanácsadója, valamint alapítványának nemzetközi kapcsolatait felügyeli. Az Euronews interjút készített vele a Szovjetunió összeomlásának okairól.
"Mihail Gorbacsov szerkesztésében kiadtunk egy könyvet, az volt a címe, hogy: Az Uniót meg lehetett volna menteni. A könyv alapgondolata az volt, hogy a Szovjetuniót a régi formájában nem lehetett fenntartani, és amikor ezt a vezetők felismerték, egy új megállapodást akartak tető alá hozni a tagköztársaságok között. Ebben a köztársaságok eldönthették volna, milyen jogköröket tartanának meg a maguk számára, és melyekkel ruháznák fel az unió központját. Szerintem ez egy jó irány volt. Konfliktusok, háborúk dúltak ezt követően a tagállamok között - ez mind elkerülhető lett volna, ha lett volna egy ilyen egyezség" - magyarázta Palazscsenko.
"Mik voltak a főbb okai a Szovjetunió szétesésének?" - tette fel a kérdést Galina Polonszkaja, az Euronews oroszországi tudósítója.
"Két fő oka volt: az egyik a keményvonalas kommunisták augusztusi államcsínye, a másik a Független Államok Közösségének megalapítása. Természetesen ebben közrejátszott még, hogy a tagok saját nemzetállamukat akarták megerősíteni, és hogy a Szovjetunió sok, különböző jellemzőjű államból állt, mint például Észtország és Türkmenisztán, és ezt a heterogén szövetséget nehéz volt egyben tartani. Mégis úgy vélem, hogy valamilyen formában meg lehetett volna menteni az államszövetséget" - válaszolta Gorbacsov tanácsadója.
"Kritikusok szerint az is lényegi ok volt, hogy a gazdasági reformokat túl későn indította el Gorbacsov. Erről mi a véleménye?" - hangzott a tudósítói kérdés.
"Azt gondolom, hogy az elmúlt 30 évben mindannyian tapasztalhattuk, milyen bonyolultak és nehezen kivitelezhetőek a gazdasági reformok, és mennyire lassan hoznak látható eredményeket. Így azok, akik akkor azért bírálták Gorbacsovot, hogy 3-4-5 év alatt nem tudta ezt véghezvinni, nagyot tévedtek. A kritikában azonban van némi igazság: a gazdasági nehézségek valóban nagy szerepet játszottak Gorbacsov népszerűségvesztésében, illetve abban, hogy a tagköztársaságok végül önálló életet akartak kezdeni" - vélekedett az egykori tolmács, a Szovjetunió végnapjainak szemtanúja.