Az orosz gazdaság továbbra is ingadozik, a háború okozta költségvetési kiadások tolóereje lankadni kezdett. Vannak recesszióra utaló jelek, a pénzügyi hatóságok a túlfűtöttség csillapítására kényszerültek. A háború így is finanszírozható, még ha nem is olyan bőkezűen, mint korábban.
HIRDETÉS
Az Ukrajna elleni támadás éve valóságos robbanást hozott az orosz gazdaságban, amely 2022 végére nem csak elérte, de meg is haladta a Csodaévnek tartott 2012-es állapotot. Az invázió második évében viszont hullámvasútra ült a gazdaság, amely jelenleg a visszaesés elleni védekezésben van.
Ennek tudható be, hogy az elmúlt három évben a rózsaszíntől az éjfeketéig teljesen eltérő prognózisok láttak napvilágot arról, hogy Vlagyimir Putyin képes lesz-e tovább finanszírozni az egyre drágább hadviselést Ukrajna ellen.
A jelek most nem mutatnak olyan gazdasági kényszert, ami sürgető békekötésre szorítaná az orosz elnököt gazdasági okok miatt, de a költekezési struktúrában fájó módosításokat kell végrehajtani.
Ennek a felismerésnek volt az eredménye tavaly, hogy Putyin nem egy generálist, hanem gazdasági szakembert ültetett a betonbiztosnak tartott Szergej Sojgu védelmi miniszter székébe, Andrej Belouszov személyében.
A közgazdász azt a feladatot kapta, hogy oldja meg a háború menedzselését, és jelenleg úgy fest, hogy a miniszter teljesíti is az elvárásokat, de ennek ára lesz a társadalom és a gazdaság felé.
Ha ezt az árat Oroszország megfizeti, akkor 2030-ra újra a Csodaév felett teljesíthet, már ami a megtermelt jövedelmet illeti. De ha a háborús terhek növekednek, akkor a visszaesés veszélye fenyegető marad.
Bár a hivatalos második negyedéves GDP-adatok még nem állnak rendelkezésre, a legtöbb elemző 0% körüli növekedést becsül, ami azt jelenti, hogy Oroszország szűken elkerülte a technikai recessziót, ami két egymást követő negyedév GDP-csökkenését jelentené.
Dmitrij Polevoj közgazdász a második negyedévi növekedést - szezonális kiigazítás után - nullához közelinek becsüli, míg a Bloomberg szerint az orosz gazdaság enyhén nőtt az előző negyedévhez képest.
Liam Peach, a Capital Economics elemzője és Stanislav Murashov, a moszkvai Raiffeisenbank közgazdásza is egyaránt 0,3%-ra tippeli a második negyedéves teljesítményt.
Vannak azonban derűlátóbb vélemények is, mint az IMF-é, ahol 0,9%-os növekedést jósolnak, a Világbank pedig egyenesen 1–1,6%-ot számolnak. Bárhogy is van, a legjobb eredmény is alul fogja múlni a 2024-es 4 százalékot.
Az orosz gazdasági miniszter szerint az ország a recesszió küszöbére érkezett, és a Központi Bank továbbra is magasan tartja az irányadó kamatszintet, amiből csak az infláció csökkenése esetén hajlandó engedni.
Miért lassult a növekedés?
Oroszország lassulását főként az infláció megfékezésére irányuló erőfeszítések okozzák, amely azután emelkedett, hogy a kormány megnyitotta a kasszáját a háború finanszírozása és a szankciók hatásának enyhítése érdekében.
Ez a kiadás fellendítette a keresletet, de a kínálat elmaradt a munkaerőhiány és a szankciók okozta magasabb logisztikai költségek miatt, ami az árak emelkedését okozta.
Az instabil magas infláció megnehezíti a tervezést, ezért a Központi Bank megemelte a kamatlábakat a gazdaság lehűtése érdekében, ösztönözve a megtakarításokat és növelve a vállalkozások hitelfelvételi költségeit.
A pénzügyi bőséget szorítás váltotta fel, és emiatt 2024/25 nagyon rossz év lett a kis- és középvállalkozásoknak. Hacsak nem tudtak gyorsan profilt váltani és belépni a katonai beszállítók körébe, olyan kiegészítő termékekkel, mint az egyenruhák, kötszerek vagy akár a páncélmellények.
Emiatt igen sok pénz áramlott a külső megbízottak fel, ami vaskos korrupciós ügyek melegágya lett és tábornokokat buktatott meg a legmagasabb szinten is. De ez a csap már kevésbé fogja ontani a pénzt, mint 2022-24 között.
Ennél többet költeni a védelemre szinte lehetetlen, de nem is kizárt - ám ehhez több jövedelem kellene
A háborús kiadások 2025-ben a elérték a költségvetés 40 %-át, jóval meghaladva az oktatásra és egészségügyre fordított összegeket. A civil szektor (feldolgozóipar, kereskedelem, szolgáltatások) zsugorodott, és a hadiipar torzítja a GDP-t
A nemzetközi elemzések szerint a jelenlegi háborús modell hosszú távon nem fenntartható. A Nest Centre szakértői szerint még egy 3 százalékos kamatcsökkentés sem fordítja meg a stagnálást. Egy év szigorú monetáris politika után most a lehűlés jelei látszanak.
Ennek egyik mutatója az ipari termelés, amely a feldolgozóipar, a bányászat és a közművek által előállított áruk mennyiségét méri – az autóktól és az acéltól kezdve az elektromosságon és a ruházaton át mindent lefedve.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium statisztikái szerint az ipari növekedés 2025 első felében (2025 első féléve) éves szinten 1,4%-ra lassult, szemben a 2024 második felében mért 3,9%-os növekedéssel.
Az ipari növekedést a háborúhoz kapcsolódó iparágak támogatták, ahol a vállalatokat állami szerződések és támogatások erősítették. Ide tartozik a közlekedési eszközök gyártása, ami harmadával nőtt 2025 első felében. Jelentősen bővül a a számítógépek vagy elektronikai és optikai termékek gyártása, valamint a fémfeldolgozás. Más ágazatok azonban küzdenek.
Az orosz energiaszektor, a bankrendszer és a high-tech import különösen sérülékeny. Az orosz olajexport jórészt Ázsiába terelődött át, de ott jelentős árengedményekkel, diszkontokkal kell számolni, így a korábbi bevételek mérséklődtek.
Emellett most már komolyan figyelembe kell venni Ukrajna katonai kapacitásait az olajművek elleni támadásokkal, amelyek súlyosan károsították az orosz olajinfrastruktúrát, 13 %-os termelési kiesést és 45 %-os belföldi üzemanyagár-emelkedést okozva.
A rubel gyengülése az importdrágulás folytatódik és fokozza inflációt. A magas kamatszint fékezi a beruházásokat és a hitelezést. Ehhez párosul, hogy Oroszország népessége csökken és elöregszik. A medián életkor közel duplájára, azaz 40,3 évre emelkedett, vagyis a 65 év felettiek aránya növekszik.
Ez a fontos mutatószám 1960-ban még csak 26,3 volt, és a folyamat munkaerőhiányhoz és termelékenységi problémákhoz vezet. A munkaerőpiaci képet tovább rontja, hogy a háború és a politikai nyomás miatt több százezer képzett fiatal szakember hagyta el az országot, ami az IT, a tudományos és a kreatív szektorokban hosszú távú veszteséget jelent.
Vlagyimir Szalnyikov, a Makrogazdasági Elemzések és Rövid Távú Előrejelzések Központjának közgazdásza szerint a nem katonai jellegű ágazatok ipari termelése valójában 0,9%-kal csökkent február és június között az előző év azonos időszakához képest. A korábbi fogyasztási fellendülés is hűl, mivel a hitelfelvételi költségek továbbra is rendkívül magasak, és a bérek növekedése is lassul.
Vlagyiszlav Inozemcev közgazdász szerint az orosz gazdaság fellendítésére fordított többletforrások kiapadhatnak. A hadiipar jövőbeni fenntartásához a hatóságoknak adókat kell emelniük, vagy erőforrásokat kell elterelniük a polgári gazdaságtól, korlátozva a növekedést.
„Ennek eredményeként arra számítok, hogy az orosz gazdaság valószínűleg stagnálni fog, vegyesen a hanyatlás és a fellendülés elemeivel” – tette hozzá az elemző, aki a helyzetet a 2014-2020-as szeparatizmushoz hasonlította. Akkor a nyugati szankciók első hulláma ugyan erősen megterhelte az orosz gazdaságot, de nem váltott ki társadalmi vagy politikai válságot, és a szakasz végére csúcsponthoz érkezett.
Az ismert adatok alapján Oroszország rövid távon (2-3 évig) finanszírozható szinten tarthatja a háborút, de utána már csak súlyos társadalmi és gazdasági kompromisszumok árán - a civil szektor további visszavágásával, az infláció megugrásával és a rubel gyengülésével. A háború „gazdasági kifulladását” tehát nem hónapokban, hanem években kell mérni — ám a fenntarthatatlanság jelei már mutatkoznak.
Biztos forgatókönyvet senki nem készít a várható folyamatokról, amiket a világgazdaság, a nyugati szankciós politika és több más globális tényező is befolyásolhat.