Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A klímaváltozás nagyobb veszélyt jelent a fogyatékkal élőkre

Access to the comments Kommentek
Írta: Nóra Shenouda
Karine Elharrar
Karine Elharrar   -   Szerzői jogok  Alberto Pezzali/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

Világszerte a hírek címoldalán szerepelt, hogy Izrael kerekesszékes energiaügyi minisztere, Karine Elharrar nem tudott részt venni a glasgow-i COP26 klímacsúcs nyitónapján hétfőn, mert a konferencia épülete nem akadálymentesített. A BBC cikkében kiemeli: sok mozgássérült ember számára ez az eset újabb példája volt annak, hogy őket általában egyébként is kihagyják a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi és globális párbeszédből, pedig rájuk jelenti a klímaváltozás az egyik legnagyobb veszélyt.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tanulmánya szerint a fogyatékossággal élő emberek a legsérülékenyebbek vészhelyzetben. Márpedig a klímaváltozás számos vészhelyzetet idézett elő az utóbbi években, elég csak a nyári nyugat-európai áradásokra vagy a dél-európai tűzvészekre gondolni.

A BBC arról azt hozza fel példaként, hogy amikor 2019-ben Kaliforniában kiterjedt bozóttüzek tomboltak, több vállalat is úgy próbálta megfékezni a lángokat, hogy lekapcsolták az elektromos hálózatot. De nem gondoltak azokra, akik számára létfontosságú lett volna az áramszolgáltatás: az észak-kaliforniai Santa Rosában élő Gerald Niimi már évek óta krónikus tüdőbetegségtől szenvedett, és oxigénes lélegeztetést kellett igénybe vennie ahhoz, hogy életben maradjon. Az áramszolgáltatás azonban megszűnt, amiről nem tudtak előre, és neki feleségével együtt menekülnie kellett, miközben hiába kerestek másik működő oxigénpalackot. Gerald két nappal később meghalt.

A Pacific Gas & Electric vállalat később beismerte, hogy nem értesítette a leállásról több ezer ügyfelét, akik között több száz különböző egészségügyi problémával küszködő ember is volt.

A bozóttüzek alatti evakuálások idején a mozgáskorlátozott emberek eleve jóval nehezebben tudtak otthonaikból távozni, és amikor eljutottak a menedékhelyekre, azzal szembesültek, hogy sok vészhelyzeti központ alvóhelyei, mosdói és vízcsapjai elérhetetlen helyen vannak számukra.

Egy fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó civil szervezet, a COP26 színhelyéül is szolgáló Skóciában működő Inclusion Scotland igazgatója, Moira Tasker a sajtónak összegezte: “A klímaváltozás ártalmai nagyon is valóságosak a fogyatékossággal élő skótok számára. A szélsőséges időjárás, áradások és hőhullámok katasztrofálissá válhatnak számukra. Ezek az emberek már egyébként is valószínűbb, hogy kiszorulnak a társadalomból, elszegényednek, jobban ki vannak téve az egészségügyi kockázatoknak és kevésbé valószínű, hogy biztonságosan lehet őket evakuálni vészhelyzet esetén, valamint biztosítást is nehezebben kötnek az ő otthonaikra."

Akkor vetődött fel először bennem, hogy a mozgássérültek mennyivel sérülékenyebbek vészhelyzetben, mint ép társaik, amikor tavalyelőtt télen hónapokig mankóval, egy lábtörésből lábadozva jártam be az Euronews irodájába, és még a konyháig is nehéz volt eljutnom. Ez időszak alatt volt egy tűzriadó-próba az épületben, ami azt jelentette, hogy egy jókora irodaházban dolgozó összes emberrel együtt a lépcsőn kellett (volna) lemennünk a földszintre, ki az épület elé. Én a helyemen maradtam, meg sem próbáltam. Esélyem sem lett volna lejutni ötemeletnyi lépcsőn mankóval anélkül, hogy másokat fel ne tartsak és a saját testi épségemet ne veszélyeztessem - képzeljük el ugyanezt a jelenetet valódi vészhelyzetben, amikor esetleg kialszanak a fények, füst van, az emberek pánikolnak , és egymást tapossák, lökdösik. Ilyen helyzetben egy mozgássérült, egy kerekesszékes, esetleg látás-vagy hallássérült ember esélyei ép társainál jóval alacsonyabbak.

A menedékhelyekre nem vagy nehezen jutnak el a mozgás-látás-és hallássérültek

Miután a Katrina-hurrikán 2005-ben lecsapott New Orleansra és környékére, egy amerikai szervezet, a Fogyatékossággal élőkkel Foglalkozó Nemzeti Tanács készített egy tanulmányt, amely megállapította, hogy a legtöbb evakuálást végző busznak nem volt olyan liftje, amely alkalmas lett volna arra, hogy kerekesszéket emeljen fel, sok menedékhely megközelíthetetlen helyen volt a mozgáskorlátozottak számára, és a látás-vagy halássérültekre nem gondoltak akkor, amikor az információkat terjesztették arról, mikor és hová kell menni, mely területek forognak veszélyben.

A BBC megszólaltatta egy mozgássérültek jogaival foglalkozó szervezet, a Disabled People Against Cuts (DPAC) munkatársát, Andy Greene-t, aki úgy vélte, hogy a fogyatékossággal élőket jobban be kéne vonni a klímaváltozás körüli párbeszédbe, különösképpen akkor, amikor új törvénykezésről döntenek. Rámutatott, hogy a kormányok sokszor nem foglalkoznak azzal, hogy egyes új törvényeknek milyen hatása lesz rájuk, kiemelve például a műanyag szívószálak betiltását. Habár azoknak az embereknek a csoportját kivonták a törvény hatálya alól, akiknek elengedhetetlen a szívószál használata ahhoz, hogy önállóan inni tudjanak, de mivel betiltották az eszközt, mégis nagyon nehezen hozzáférhető csak számukra, miközben a fémből vagy tésztából készült szívószálak nem feltétlenül jelentenek megfelelő alternatívát a fogyatékossággal élőknek, ha a személy, aki használja azokat, például görcsöt kap ivás közben. De az is előfordul, hogy bicikliút miatt számolnak fel parkolókat, amelyekben külön kialakítottak helyet mozgássérültek számára.

A Nemzetközi Fogyatékosokkal Foglalkozó Szövetség munkatársa, Elham Youssefian azt nyilatkozta a skóciai sajtónak: nagyon fontos lépés, hogy végre teret kaptak a COP26-on.

"Ez történelmi lépés a mozgalmunknak. Ideje, hogy a globális vezetők és a klímaváltozással kapcsolatban döntéshozó pozícióban lévők felismerjék: a Föld lakosságának 15 százalékát, a fogyatékossággal élőket sújtja a leginkább a klímaváltozás. Ezért tehát nem kéne legitimnek vagy hatékonynak tekinteni az olyan klímaügyben végzett tevékenységeket, amelyek nincsenek összhangban a fogyatékossággal élők jogaival és nem az őket képviselő szervezetekkel való egyeztetés révén születtek."

Előrelépésnek tekinthető, hogy a COP26 egyes eseményei kifejezetten a klímaváltozás fogyatékossággal élőkre való hatását vizsgálják. Az egyik ilyen előadáson pénteken a zöld városok "inkluzív", vagyis mindenki számára jól használható dizájnjait vitatják meg, egy másikon pedig a klímaváltozás fogyatékossággal élők egészségére gyakorolt hatását vizsgálják.