rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mi az EU polgári védelmi mechanizmusa és hogyan vesznek részt benne a tagállamok?

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita
Az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ Brüsszelben
Az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ Brüsszelben   -   Szerzői jogok  EU Civil Protection & Humanitarian Aid - ECHO/Facebook
Betűméret Aa Aa

Miközben a görögországi és a Földközi-tenger medencéjében fekvő országokban dúló erdőtüzeket aggódva nézik az emberek, jó látni, hogy a többi ország nem hagyja magára a bajban lévőket: csak Görögországba 11 uniós tagállamból érkezett segítség.

De honnan tudják, hogy mire van szüksége a görög hatóságoknak, és milyen segítség van már úton, vagy akár már meg is érkezett?

Ebben segít az uniós polgári védelmi mechanizmus, amit augusztus elején aktiváltak a görögök. Két alkalommal, augusztus 3-án és 5-én jelezték, hogy segítségre van szükségük. Erre reagáltak az uniós tagállamok, többen is, mint ahánytól elfogadták a felajánlásokat, így fordulhat elő az is, hogy bár kiállított egy kontingenst a magyar katasztrófavédelem is, nem kellett útnak indulniuk. Jelenleg úgy tűnik, nem is lesz rá szükség, mert sikerült a görög hatóságoknak a nemzetközi segítséggel megfékezniük a tüzeket.

Mi az a polgári védelmi mechanizmus?

A polgári védelmi mechanizmust 2001-ben hozták létre és azóta több mint 420 alkalommal hozták működésbe, világszerte 77 ország kapott ennek köszönhetően támogatást, különböző veszélyhelyzetekben.

Az EU tagállamai mellett 6 további ország vesz benne részt: Észak-Macedónia, Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország.

Az EU ezen a mechanizmuson keresztül koordinálja a természeti és az ember által okozott katasztrófákra adott válaszintézkedéseket. Három fő céllal hozták létre és működtetik: hogy

  • gyors, hatékony és koordinált segítséget biztosítsanak az érintett lakosság számára
  • megerősítsék az együttműködést a nemzeti polgári védelmi hatóságok között
  • fokozzák a katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos tájékozottságot és a katasztrófákra való felkészültséget a lakosság körében.

Milyen veszélyhelyzetekben aktiválják a mechanizmust?

Nyolcféle veszélykategóriában kérhet segítséget a világ bármely országa, vagy nemzetközi szervezet.

  • Biológiai/egészségügyi veszély
  • Polgári zavargások, konfliktusok, belső menekültek, menedékkérők
  • Konzuli segítségnyújtás
  • Földrengések
  • Rendkívüli időjárási viszonyok vagy viharok
  • Árvizek
  • Erdőtüzek
  • Egyéb

A polgári védelmi mechanizmust eddigi történelme során a legnagyobb arányban erdőtüzek miatt léptették életbe (85 esetben), a második leggyakoribb a biológiai egészségügyi veszély. Ez okból a legtöbbet tavaly volt szükség segítségre világszerte a koronavírusjárvány miatt.

Míg az utóbbi 15 évben átlagosan körülbelül 20-szor hozták működésbe a mechanizmust, tavaly több mint 100 esetben. Túlnyomórészt a járványhoz kapcsolódó okokból. Egészségügyi veszély miatt 58 alkalommal, míg konzuli segítségnyújtásra 27 alkalommal volt szükség. Ide tartozik például egy ország állampolgárának a hazaszállítása, erre magyar állampolgár esetében is volt szükség tavaly.

Hogyan működik a mechanizmus?

A műveleti központ az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ (ERCC), ami a nap 24 órájában működik és az EU katasztrófaelhárítási erőfeszítéseit koordinálja.

Ez azt jelenti, hogy ha egy ország vagy nemzetközi szervezet, ebben az esetben Görögország segítséget kér, az hozzájuk fut be. Ők közvetítik tovább a tagállamok felé, és nekik jelzik a tagállamok a felajánlásokat. A központ értesíti a görögöket, akik jelzik, hogy mely felajánlásokra van szükségük. Ekkor indulhat útnak a segítség.

Európai Bizottság
A polgári védelmi mechanizmus működésének ábrája angolulEurópai Bizottság

Ez azért nagyon fontos, mert a koordináció nélkül érkező segítség nem feltétlenül segítség, hiszen a helyi polgári védelem és a hatóságok vannak azzal tisztában, hogy mire van szükségük, további 100 tűzoltóra, vagy inkább egy repülőre, tűzoltó autókra vagy más eszközökre.

Csak Görögországba 9 repülő, 200 jármű és csaknem ezer tűzoltó érkezett, hogy csatlakozzon a helyiekhez a tűz megfékezéséért vívott küzdelemben az augusztus elején leadott két segélykérésre reagálva.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök köszöni meg az összes segítséget küldő országnak a szolidaritást, a bejegyzésében részletezi, hogy melyik országtól milyen segítséget kaptak Európán belül és kivül egyaránt:

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos szerint Európa egyik legnagyobb közös tűzoltási műveletét szervezi az unió a térségben, mivel több országot egyszerre több tűzvész is érint. "Ez azt mutatja, hogy a válságkezelésnek európai szinten is prioritást kell élveznie" - hangsúlyozta a biztos.

Miután a görögországi helyzet elkezdett javulni, egyre több segítséget kezdtek el átcsoportosítani más érintett országokba, például Algériába vagy Olaszországba.

Egyre több pénz, eszköz áll rendelkezésre

A 20 éves történelme folyamán több átalakításon és fejlesztésen ment keresztül az EU-s polgári védelem. 2013-ban annak érdekében alakították át a működését, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a katasztrófák megelőzése és a katasztrófahelyzetekre való megfelelő felkészülés.

Ebben az évben hozták létre az Európai Polgári Védelmi Eszköztárat, aminek továbbfejlesztéséből létrejött 2019-ben a rescEU. Egy olyan eszközökből álló tartalékról van szó, ami akkor használható fel, ha maguk a tagállamok nem képesek megbirkózni egy katasztrófa- vagy vészhelyzettel.

Az EU 2021. évi költségvetésében 619 millió eurót szánnak a rescEU-ra, a 2020-as büdzsében 156,2 millió euró volt erre a célra elkülönítve.

Korábban a mechanizmusnak a 2014–2020 közötti időszakban történő megvalósítására valamivel több mint 574,02 millió eurót irányoztak elő. Egy idén májusban elfogadott rendelet szerint a 2021–2027-es időszakra különböző alapok keretében összesen 1263 millió eurót szánnak a mechanizmus megerősítésére.

RescEU

Az idei erdőtűzszezont a rescEU készenléti tűzoltóflottája már 11 tűzoltó repülőgéppel és 6 helikopterrel várta. Ezeket Franciaország, Görögország, Horvátország, Olaszország, Spanyolország és Svédország bocsátotta rendelkezésre, hogy beavatkozhassanak más EU tagállamokban vészhelyzet esetén, cserébe az EU anyagilag hozzájárul ezeknek a kapacitásoknak a készenléti költségeihez.

Az eszköztárban más természeti katasztrófa miatt szükséges berendezések is vannak, például nagy teljesítményű szivattyú berendezések (áradások esetén), városi kutató-mentő kapacitások.

Nemcsak természeti katasztrófáknál vehető igénybe a közös eszköztár. A 2020-as koronavírus-járvány alatt stratégiai készletet alakítottak ki lélegeztető-gépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből is. A költségek kilencven százalékát az EU vállalta magára.

Milyen szerepet játszik az Európai Bizottság ebben?

Az Európai Bizottságnak kulcsszerepe van a védelmi mechanizmus működtetésében: ez két fő területet jelent a koordinálást és a finanszírozást.

A mechanizmus riasztására válaszként küldött segítség szállításának és/vagy a működési költségeinek legfeljebb a 75 százalékát finanszírozza a Bizottság. Ezen felül az uniós testület dönt a rescEU eszköztárának felhasználásáról. Ahogy a fenti tweetből is kiderül a görögországi helyzet annyira súlyos volt, hogy be kellett vetni több repülőgépet is a készenléti tűzoltóflottából.

A polgári mechanizmus működés közben: európai tűzoltó repülőgépek, tűzoltók küzdenek a Földközi-tenger medencéjében pusztító erdőtüzekkel

A rescEU-ba felajánlott eszközöknél az átalakítási, javítási és működési költségek finanszírozását is segíti.

Tájékoztatás és közös tudástár

Kevésbé látványos az azonnali segítségnyújtásnál, de legalább ennyire fontos a tagállamok közti együttműködés erősítése a megelőzésben, a tapasztalatok megosztásában és a lakosság katasztrófára való felkészítésében.

Működik egy több lépcsős képzési program, amibe meghatározott kvóta alapján delegálhatnak résztvevőket a tagállamok.

2019-ben született az ötlet ennek tovább mélyítéséről, az uniós polgári védelmi tudáshálózat létrehozásáról, melyben a polgári védelem és a katasztrófakezelés releváns szereplői, kutatók, egyetemek, tudásközpontok és nemzetközi szervezetek vesznek részt. Ez lehetővé teszi, hogy valamennyi katasztrófareagálási szereplő naprakész legyen és „ugyanazt a műszaki nyelvet” beszélje, és javítja az együttműködést a képzésben, valamint a tudás és a tapasztalatok megosztásában.

A mechanizmus része a Közös Veszélyhelyzeti Kommunikációs és Tájékoztatási Rendszer is, ezen keresztül tájékoztathatják egymást a tagállamok nemzeti kapcsolati pontjai és az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ.