Olaszország gyanakodva nézi a Földközi-tenger túlpartján folyó politikai csatározásokat és attól tart, hogy megismétlődnek a 10 évvel ezelőtti események.
Hatalmas tunéziai menekülthullámtól tart az olasz kormány. Az észak-afrikai országban két hete ragadta magához a hatalmat az elnök. Kais Saied felfüggesztette a parlament működését és menesztette a kormányfőt, miután több városban erőszakos tüntetések törtek ki a koronavírus-járvány és a gazdasági válság félrekezelése miatt.
A hatalomátvétel csak olaj volt a tűzre. Tunéziában attól félnek, hogy 10 év után megismétlődik az arab tavasz. Már ezrek menekültek el a zavargásoktól és politikai leszámolásoktól tartva. Többségük a Földközi-tenger partvidékén várja, hogy egy embercsempésszel áthajózzon Lampedusa szigetére.
A környék legfontosabb segélyszervezete, a Mediterranean Hope szerint idén még közel sem indultak útnak annyian, mint 2011-ben.
- A két helyzetet össze sem lehet hasonlítani. Ez teljesen más, mint az arab tavasz során, amikor egy forradalom rázta meg az országot és tízezreknek kellett elmenekülniük - mondta a szervezet vezetője, Francesco Piobicchi, aki szerint a tunéziai menekültek száma már évek óta nő. Olyannyira, hogy az olasz táborokban már ők vannak többségben. A legnagyobb változás, hogy egyre több család és kísérő nélküli fiatal vállalja a veszélyes átkelést.
Olaszország és az Európai Unió nemrég vállalta, hogy egy komolyabb gazdaságélénkítő csomaggal segíti Tunéziát, ezzel forrásánál kezelve a menekültkérdést. A római vezetés legutóbb tavaly költött 11 millió eurót a tunéziai partiőrség fejlesztésére.
Egy közös uniós akciótervet azonban évek óta nem sikerül elfogadni.
- Az egyértelmű, hogy nincsen egy központi akarat és a tagállamok nem értenek egyet abban, hogy mikor és miként mutassanak szolidaritást az érintett országokkal. Egyelőre csak áttelepítési kvótákról és közös határellenőrzésről van szó - panaszkodott Sara Prestianni, a menedékkérőket segítő EuroMed Rights munkatársa.
Madzsdi Karabi, tuniszi képviselő szerint az európai országok túl későn jöttek rá arra, hogy a problémát csak a gyökerénél lehet elfojtani, és eddig nem költöttek elég pénzt Észak-Afrikára. Most az a tét, hogy Tunézia diktatúrába fullad vagy az EU-val közösen keres-e megoldást a menekültválságra. Ugyanakkor azt ő is belátta, hogy a támogatások gyakran korrupt politikusok zsebeibe vándoroltak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a krízis egy évtized alatt sem oldódott meg.