Milánói ügyészek nyomozást indítottak azok ellen az olaszok ellen, akik állítólag fizettek a boszniai szerb hadsereg tagjainak, hogy Szarajevóban ők is orvlövészként ölhessenek civileket a város ostroma alatt az 1990-es években.
1992 és 1996 között, a modern történelem leghosszabb ostroma alatt több mint 10 ezer ember halt meg Szarajevóban a folyamatos tüzérségi és orvlövész-támadások következtében, miután Bosznia-Hercegovina kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától.
A mesterlövészek voltak talán a legfélelmetesebb elemei a szarajevói ostromnak, mert találomra lelőtték az utcán sétáló, menekülő embereket, köztük gyerekeket is, mintha videojátékot vagy szafarit játszottak volna - emlékeztet a The Guardian.
Mint kiderült, olaszok és más nemzetiségűek csoportjai, úgynevezett "orvlövész turisták" 1993-94-ben nagy összegeket fizettek Radovan Karadžić, a boszniai szerbek korábbi vezetőjének hadseregéhez tartozó katonáknak, hogy hétvégeken elszállítsák őket a Szarajevót körülvevő dombokra, ahol szórakozásból lőhettek a lakosságra (Karadžićot 2016-ban népirtás és más emberiesség elleni bűnök miatt elítélték).
Az "ember-szafárin" részt vevő turisták állítólag plusz pénzt fizettek azért, hogy gyerekekre is lőhessenek.
Az Alessandro Gobbi vezette milánói ügyészek most nyomozást indítottak annak érdekében, hogy azonosítsák a kegyetlenség és aljas indítékok által motivált, szándékos gyilkossággal vádolt olaszokat.
A nyomozás Ezio Gavazzeni, egy milánói író által benyújtott jogi panaszból indult, aki bizonyítékokat gyűjtött az állítások alátámasztására, valamint egy jelentésből, amelyet Benjamina Karić, Szarajevó volt polgármestere küldött az ügyészeknek - írja a brit lap.
Gavazzeni elmondta, hogy először az 1990-es években olvasott az olasz sajtóban a feltételezett mesterlövész turistákról, de csak miután megnézte a szlovén rendező, Miran Zupanič 2022-es dokumentumfilmjét, a Sarajevo Safari-t, kezdett el tovább nyomozni.
A dokumentumfilmben egy volt szerb katona és egy vállalkozó azt állítja, hogy nyugati csoportok lövöldöztek a civil lakosságra a Szarajevó környéki dombokról. Ezeket az állításokat a szerb háborús veteránok hevesen cáfolták.
- mondja Gavazzeni.
Az író szerint az olasz gyanúsítottak az észak-olaszországi Triesztben találkoztak, majd Belgrádba utaztak, ahonnan boszniai szerb katonák kísérték őket Szarajevó dombjaira. "Volt egy háborús turistákból álló csoport, akik oda utaztak, hogy embereket lőjenek" – mondta. "Én ezt a gonosz iránti közönynek nevezem."
1992 tavaszán boszniai szerb csapatok és a Jugoszláv Néphadsereg egységei ostromgyűrűbe zárták Szarajevót. Ezután évekig tartó kegyetlen megpróbáltatások következtek a város lakói számára, egészen 1996-ig. Nem volt áram, fűtés és elegendő élelem, minden utcára lépés életveszélyes volt. A város körüli dombokon és a magas épületeken mesterlövészek helyezkedtek el, akik a város lakóira lőttek. Kétmillió embert kényszerítettek menekülésre.
A Szerbia által indított boszniai háborúban közel 100 ezer ember halt meg, vagy a mai napig eltűntnek számít.