rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az összes lehetőség az asztalon - mondja a WHO európai igazgatója

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
euronews_icons_loading
Az összes lehetőség az asztalon - mondja a WHO európai igazgatója
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Európában és szerte a világon emberek milliói küzdenek a Covid-19 hatásaival. Több mint négymillió ember vesztette életét, sok vállalkozás ment csődbe, sokak mentális egészségében okozott súlyos károkat. Ezek az ügyek voltak az Egészségügyi Világszervezet és a görög egészségügyi minisztérium által Athénban szervezett csúcstalálkozó témái is. Ezekről és általában és a pandémia hatásairól beszélgetünk a WHO európai regionális igazgatójával, Hans Klugéval.

Fay Doulgkeri: A Dr. Kluge, köszönöm, hogy csatlakozik hozzánk az Euronews-on. Kezdjük a beszélgetést egy közelmúltbeli fejleménnyel. Kínába látogató delegációjuk a vírus eredetével kapcsolatos vizsgálatokat végzett. Egyrészről a szervezet vezetője nemrég azt mondta, hogy talán túl korai volt kizárni azt, hogy a vírus laboratóriumból származhat. Másrészt Kína elutasította a WHO tervét a vizsgálat folytatásáraára. Van olyan információja, amely laboratóriumi változat gyanúját erősíti? Ha igen, mi a következő lépés?

Hans Kluge: Azt hiszem, ezt inkább Dr. Tedrosz tudja megválaszolni. Én a WHO európai regionális igazgatója vagyok, amely 53 európai tagállamot foglal magába, Kína pedig nem tartozik közéjük. Nem jártam titkos küldetésen, tehát a rendelkezésemre álló információk megegyeznek a főigazgatónk által meghallgatott információkkal. Eszerint az összes lehetőség ott az asztalon, és mindegyiket meg kell vizsgálni. De emlékeznünk kell arra az időszakra is, amikor a MERS vagy a SARS eredetét vizsgáltuk. Akár két és fél évig is eltarthat, mire kapcsolatot találunk a vírus és a közvetítő gazdaszervezet között, tehát normális, hogy egy ilyen vizsgálat időt vesz igénybe.

Fay Doulgkeri: A WHO tisztviselőjeként hogyan látja, nehéz lesz?

Hans Kluge: Nos, őszintén úgy gondolom, hogy ez a kérdés inkább Dr. Tedros-nak szól Genfben, mert én a WHO 53 európai tagállamáért vagyok felelős és Kína nem tartozik közéjük. Tehát úgy gondolom, hogy nem lenne őszinte, ha kommentálnám a témát, mivel nem Kínával foglalkozom. Ezzel együtt azt is látom, hogy Dr. Tedros felhívást intézett szakértőkhöz, hogy hozzanak létre egy csoportot a vizsgálatok második szakaszának elvégzésére és azt hiszem, időt kell adnunk erre.

Fay Doulgkeri: Folytassuk tehát azzal, ami a jelek szerint kiutat jelent a világjárványból, az oltásokkal. Megfelelőek az európai számok?

Hans Kluge: A járvány leküzdésének három útját látom, amit VIP megközelítésnek nevezek. A V a variánsokat jelöli. Nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk ezeket. Elsősorban a delta variánst, amely olyan embereket támad meg, akik nem, vagy elégtelenül vannak beoltva.

Az I az immunizálást jelenti, amit növelnünk kell. Tehát a válasz a kérdésére: nem, még nem megfelelőek a számok, hiszen 26 százalékos az átoltottság az európai régióban.

A P a People, vagyis az Emberek. További párbeszédet kell folytatnunk az emberekkel, ösztönöznünk kell őket az oltás elfogadására, ugyanakkor továbbra is be kell tartanunk a közegészségügyi intézkedéseket, ideértve a maszkviselést, amikor nem tudjuk tartani másfél méteres távolságot.

Fay Doulgkeri: Mit gondol az oltás kötelezővé tételéről? Erről heves vita zajlik Európában.

Hans Kluge: Ez valóban heves vita. A WHO minden intézkedést ösztönöz a beoltottak számának növelésére, amennyiben ez jogilag és társadalmilag elfogadható. De ez nem lehet az egyetlen megoldás, először meg kell próbálnunk megérteni, mi jár az emberek fejében, mi a véleményük, majd kapcsolatba kell lépnünk azokkal a közösségekkel, amelyek haboznak beoltatni magukat. Sok tapasztalattal rendelkezünk a csoportok viselkedésével kapcsolatban. A véleményvezérek bevonásával meggyőzhetjük az embereket. Csak nézzük meg, ki tétovázik és ki tudja párbeszéd útján befolyásolni őket.

Fay Doulgkeri: Mi történik a világ többi részén, például Afrikában vagy Ázsiában? Vannak-e olyan országok, amelyek lemaradtak, mert nem engedhetik meg maguknak az oltást?

Hans Kluge: Óriási egyenlőtlenséget látunk. Még az európai régióban is tíz olyan ország van, ahol az oltottság 10 százalék körül jár. És valóban, ha megnézünk néhány afrikai országot, a szolidaritás az egyetlen kiút. Senki sincs biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban, mert az agresszív delta variáns átlépi a határokat. De ma már nagyobb szolidaritást látok például Görögország esetében, amely oltásokat adományoz más országoknak.

Fay Doulgkeri: Mennyire aggódik az új variánsok miatt? Gondolja, hogy jöhetnek újabbak, fertőzőbbek vagy veszélyesebbek?

Hans Kluge: Biztos, hogy lesznek újak. Már eddig is száz és száz változat létezett, és ezeket a kezdetektől fogva figyelemmel kísérjük. Szerencsére többségük nem annyira veszélyes, de a delta és delta plusz variánsokat nagyon szorosan figyelemmel kell kísérnünk. Mi a megoldás? Minél több az átvitel, annál több a variáns. Más szavakkal: növelnünk kell az oltások számát.

Fay Doulgkeri: És most térjünk rá az okra, amiért Athénban tartózkodik., A mentális egészséggel foglalkozó tanácskozáson bemutatta a Covid-19 lelki állapotra gyakorolt ​hatásának európai eredményeit, Mik a legfontosabb megállapítások?

Hans Kluge: A legfontosabb az, hogy a mentális egészség kihívást jelentett már a világjárvány előtt is. Ez az egyik legsúlyosabb probléma. Már a Covid előtti időkben is minden hatodik embernek volt valamilyen mentális problémája.

A felmérés most azt mutatta meg számunkra, hogy mindannyian kiszolgáltatottak vagyunk. Még akkor is, ha erősnek és stabilnak látszik valaki, könnyen kialakulhat nála szorongás, depresszió. Erről szól a mostani találkozó. Nagyon hálás vagyok Görögországnak, a görög miniszterelnöknek és egészségügyi miniszternek, amiért a mentális egészséget kiemelt témává tették. Ez társadalmunk, életmódunk sarokköve kell, hogy legyen. A mentális egészség közös ügyünk.

Fay Doulgkeri: Említene néhány részletet a felmérés eredményei közül?

Hans Kluge: Elsősorban arra kell összpontosítanunk, amit magas kockázatú csoportoknak nevezünk, például a gyerekekre, a serdülőkre, akik sokat szenvedtek az iskolák bezárása miatt. Az iskolák nemcsak az oktatás színterei, hanem szociális védelmet is nyújtanak, például a családon belüli erőszakkal szemben, ami nagy aggodalomra ad okot.

A felmérés azt is megmutatta, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk egészségügyi és szociális gondozóinkra. És nagyon szeretném kifejezni köszönetemet mindazoknak a görög és európai egészségügyi dolgozóknak, akik ennek a járványnak a hősei.

Fay Doulgkeri: Azt mondta, hogy a mentális egészség fejlesztésének és gondozásának új útjait kell megtalálnunk. Gondolja, hogy ez a pandémia miatti korlátozások közepette is lehetséges?

Hans Kluge: Nincs más választásunk. A rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek. A WHO európai irányító testületének szeptemberi ülésén pedig reméljük, hogy jóváhagyják az európai cselekvési tervet.

Fay Doulgkeri: Dr. Kluge, nagyon köszönöm ezt a beszélgetést.

Hans Kluge: Örömömre szolgált. Én köszönöm.