Az Európai Bizottság magyarországi képviselete közleményben írta meg: a magyar miniszterelnök nem mondott igazat.
HIRDETÉSOrbán Viktor miniszterelnök múlt heti, szerbiai útja során nyilatkozott úgy újságíróknak, hogy Brüsszel az óvodákba és iskolákba akarja küldeni az LMBTQ-aktivistákat. Mint mondta:
"Az Európai Parlament tegnapi vitája hasznos vita volt, az álláspontok teljesen letisztultak. Minden világos és érthető: az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt akarja, hogy az LMBTQ-aktivistákat és szervezeteket beengedjük az iskolákba és az óvodákba - fogalmazott.
Magyarország ezt nem akarja - szögezte le. "Itt a brüsszeli bürokratáknak nincs semmi keresnivalója" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: "akármit is csinálnak, nem fogjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat a gyerekeink közé az óvodákba és az iskolákba".
Az Európai Parlament plenáris ülésén tartott vitában ötvennél is több európai képviselő szólalt fel a magyar törvénnyel kapcsolatosan - ám egyikük sem ejtett ki a miniszterelnök által említettekhez még csak hasonlót sem a száján. Az EP egyébként csütörtökön nagy többséggel megszavazta a magyar törvényt elítélő közös nyilatkozatot. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament szankciókat kér Magyarország ellen, ha nem vonják vissza a törvényt.
Bár név nélkül, de egyértelműen a kormányfő szavaira reagálva adták ki a közleményt
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az események után egy héttel kiadott közleményében pedig a miniszterelnök említése nélkül, de végképp tisztába teszi a dolgokat.
A "Tények és tévhitek: az Európai Bizottság célja tényleg az, hogy Magyarország engedje be az LMBTQ-aktivistákat és -szervezeteket az óvodákba és az iskolákba?" című közleményükben azt írják: még június 23-án - vagyis a parlamenti vita és Orbán kijelentése előtt majdnem két héttel - Varga Judit igazságügyi miniszternek küldött levelükben világosan megfogalmazták, hogy a magyar törvényt mely pontokban találta az európai uniós joggal és alapértékekkel ellentétesnek.
A levelet teljes egészében itt olvashatja.
"A fent említett állítást a levél nem tartalmazza és ilyen értelmű nyilatkozatot a Bizottság nem tett. Az Európai Bizottság a levélben kifejtett álláspontja szerint a törvény több ponton sérti viszont az uniós jogszabályokat" - írják, majd hozzáteszik: "A gyereknevelés vitathatatlanul a szülők joga és felelőssége. Az egyenlő bánásmód, az emberi méltóság tiszteletben tartása ugyanakkor minden európai uniós polgár alapjoga, ahogy az is, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés és megbélyegzés vallási, politikai vagy nemi hovatartozás és szexuális irányultság alapján."
Varga Judit: Nincs magyar vita, ez összeurópai vita
Nem sokkal a Bizottság közleményének nyilvánosságra hozatala után az igazságügyi miniszter a facebook-on írt bejegyzésében reagált, elismételve a fenti közleményben cáfolt "engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a magyar iskolákba és óvodákba" tételt.
Szerinte Ursula Von der Leyen még júniusban informálisan időpontot kért, hogy júliusban Magyarországra látogathasson az RRF-megállapodást aláírni a kormánnyal, hiszen konstruktívan haladtak előre a szakmai egyeztetéseink a helyreállítási csomagról. Már az időpont is megvolt, de közben az Országgyűlés döntött gyermekvédelmi törvényről. Szerinte most ezért húzódik a csomag elfogadása, a magyar helyreállítási csomaggal semmilyen gazdasági, szakmai problémájuk nem volt.
"Mi egyáltalán nem kerestük ezt a konfliktust. Egészen egyszerűen csak önazonosak, következetesek vagyunk, az igazat mondjuk, hiszen a jó ügy mellett állunk ebben a kérdésben is: a gyermekek és a szülők jogait védjük. Litvánia is hasonlóképpen cselekedett korábban" - írja Varga Judit.
Mint fogalmaz, nincsen magyar vita, egy európai vitáról van szó, ez egy összeurópai konfliktus. Ugyanakkor a magyar törvény nem európai dimenzió, nemzeti hatáskörbe tartozik. "Az Alapjogi Charta is kimondja, hogy nemzeti hatáskörben van a gyermekek nevelése. Az Unió ne akarjon beleszólni abba, hogyan nevelik a magyar szülők a gyermekeiket Magyarországon" - teszi hozzá.