A nőknek nagy küzdelem volt a pandémia alatt a terhesség, a szülés, a home office mellett a gyerekek tanítása, és növekedett a családon belüli erőszak mértéke is.
HIRDETÉS**A koronavírus-járványnak a legsérülékenyebb társadalmi rétegekre, köztük a nőkre és gyerekekre gyakorolt hatását vizsgálja az ENSZ Fenntartható Fejlődésért meghirdetett politikai fóruma a héten.
**
Nemrégiben az ENSZ főtitkára Észtország köztársasági elnökét, Kersti Kaljulaidot nevezte ki a nők és gyerekek globális nagykövetévé. Az államfőt arról kérdeztük, milyen hatással volt a járvány a sérülékeny rétegekre.
"Nyilvánvaló, hogy azok szenvednek a leginkább egy járvány idején, akik a leggyengébbek. Ebben mind együtt vagyunk. A leginkább fejlett országok társadalmaiban is elvesztettek a nők lehetőségeket" - mondta az észt köztársasági elnök. "Azok a gyerekek, aki fejlett országokban élnek, és segítségre van szükségük például iskolai étkeztetés révén, elvesztették ehhez a hozzáférésüket, és küzdenünk kellett azért, hogy ezeket a lehetőségeket valahogyan pótoljuk nekik. Azok a nők és gyerekek, akik már a járvány előtt is bizonytalan helyzetben voltak, ők velünk együtt csúsztak vissza. De számukra ez a visszaesés élet és halál kérdésévé válhat."
Felmérések szerint a világjárvány idején a nők elleni erőszak mértéke jelentősen növekedett még a fejlett országokban is. Magyarországon arról számoltak be női jogvédő szervezetek, hogy a hozzájuk beérkező hívások és segélykérések száma megsokszorozódott a karantén idején.
A járvány idején gyermeket váró nők helyzete is nehéz volt, tartaniuk kellett a koronavírus-fertőzéstől mind terhességük, mind szülésük idején.
Rengeteg stressz hárult azokra a nőkre is, akiknek úgy kellett otthonról dolgozniuk, hogy egyúttal gyermekeiket is tanítaniuk kellett. Egyes felmérések szerint a nők foglalkoztatása körében elért eredményeket a pandémia évekkel vetette vissza.