150 millió ember létét fenyegeti az etiópiai víztározó feltöltése a Nílusból

Egyiptom és Szudán csütörtökön arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT), hogy tegyen megelőző diplomáciai lépéseket az etióp tározó ügyében: a Nílus alsó szakaszán 150 millió ember létét veszélyezteti egy hatalmas tározó feltöltése.
Egyiptom és Szudán jogilag kötelező érvényű megállapodást követel az Etiópiával folytatott vita feloldására, ami a kötelező vízhozam biztosításáról rendelkezne az etiópiai gát utáni folyószakaszokra.
Etiópia szerint felesleges az ENSZ BT-hez fordulni
Etiópia kitart amellett, hogy a kérdést az Afrikai Unió (AU) keretein belül is meg lehet oldani, és ezzel több BT-tagország egyetértett.
Kairó és Khartúm az ENSZ BT ülésének összehívását kérte, külügyminisztereik pedig New Yorkba repültek, hogy előmozdítsák a tanács intézkedését, mert érvelésük szerint az Addisz-Abebával folytatott tízéves tárgyalássorozat kudarcba fulladt.
Afrika legnagyobb vízerőművét tervezi Etiópia
Egyiptom és Szudán állítása szerint az etióp gátnál (GERD) már másodszor töltik fel a víztározót, amely nemcsak egy 2015-ös megállapodásnak mond ellent, hanem "egzisztenciális fenyegetést" jelent 150 millió ember számára, aki Afrika legnagyobb folyójának alsóbb szakaszán él.
A Kék-Níluson épült GERD 80 százalékban elkészült, és 2023-ban már teljes termelőkapacitással működhet, amellyel Afrika legnagyobb vízerőműve lehet, a világon pedig a hetedik legnagyobb az etióp állami média szerint.
Addisz-Abeba szerint az 5 milliárd dolláros gát alapvető fontosságú az etióp gazdasági fejlődés előmozdításához, és a lakosság túlnyomó részének áramellátásához.
Etiópia: ez az ügy távol áll az ENSZ eredeti céljaitól
Szelesi Bekele Avulacsev etióp vízügyi miniszter azt mondta a tanácsnak, hogy a víztározó feltöltése része a gát építésének, és az ENSZ BT-nek nem kellene foglalkoznia a Nílus vizének ügyeivel, mivel semmi sem áll távolabb az ENSZ eredeti célkitűzéseitől: a nemzetközi béke és biztonság szavatolásától.
Avulacsev úgy vélte, a BT-nek arra kellene biztatnia Egyiptomot és Szudánt, hogy érdemi tárgyalásokat folytasson a GERD feltöltésével és működésével kapcsolatos megállapodásról.
Számeh Sukri egyiptomi és Mariam al-Mahdi szudáni külügyminiszter Etiópiát okolta a megállapodáshoz szükséges politikai akarat hiánya miatt.
A két diplomata arra biztatta a tanácsot, hogy fogadja el azt a Tunézia által szövegezett határozattervezetet, amely felszólítaná Egyiptomot, Szudánt és Etiópiát, hogy az AU égisze alatt hat hónapon belül olyan, jogilag kötelező megállapodást hozzanak tető alá, amely "biztosítja Etiópia jogát a vízierőművel előállított elektromos áramhoz (...), miközben megakadályozza a folyó alsó szakaszán fekvő államok vízbiztonságának jelentős sérülését".
Washington és Moszkva valamennyi felet egyeztetésre szólít fel
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet kifejtette, hogy az Egyesült Államok álláspontja szerint a Nílus vize megosztásának ügyét "meg lehet oldani (...), feltéve, ha valamennyi fél részéről megvan a politikai akarat, és az AU vezetésével sürgősen folytatják a tárgyalásokat".
Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ nagykövet aggodalmának adott hangot az "eszkalálódó konfrontatív hangvétel" miatt, és leszögezte, hogy "a katonai erő esetleges alkalmazásának bármilyen felvetése elfogadhatatlan".