Összefogott a radikális baloldal a radikális jobboldallal és két konzervatív párttal a bérlakás piaci liberalizáció és a miniszterelnök ellen.
HIRDETÉSNem volt még arra példa a modern, demokratikus Svédország történelmében, mint ami a hétfői bizalmatlansági szavazáson történt, illetve annak eredményére : a parlament megbuktatta a kormányt.
Volt már ilyen szempontból hasonló helyzet 1990-ben, de akkor a kormány megelőző lépésként lemondott.
A koalíció, ami robbantotta a blokkpolitikát
Svédországban legutóbb 2018. szeptemberében tartottak választásokat, és több hónapig tartott, mire meg tudott állapodni a választásokon győztes Stefan Löfven vezette Szociáldemokrata párt és koalíciós partnere a Zöldek a Centrumpárttal (C) és a Liberálisokkal (L) arról, hogy kívülről támogassák a koalíciót. A januárig tartó tárgyalássorozatra azért volt szükség, mert a választáson a szélsőjobboldali Svéd Demokraták (SD) jó eredménye nem tette lehetővé sem egy tisztán jobboldali, sem egy tisztán baloldali koalíció létrehozását. A Jimmie Akesson vezette párt szerezte meg a voksok 17,53 százalékát, ezzel a harmadik helyen végzett a szociáldemokraták és a konzervatív Mérsékeltek mögött.
Svédországban már önmagában ez a széles körű összefogás példátlan volt, ugyanis a politikai élet minden területén, a parlamenttől az önkormányzatokig jellemző volt a jobboldali és a baloldali blokk elkülönülése, és a két liberális párt (a C és az L) kifejezetten jobboldali gazdasági politikát folytat - magyarázta Labanino Rafael politológus, a Konstanzi Egyetem tudományos munkatársa. A konzervatív Mérsékeltekből, Kereszténydemokratákból és a két liberális pártból álló polgári blokk azonban csak úgy tudott volna kormányt alakítani, ha elfogadják a Svéd Demokraták támogatását. Ezt az árat azonban a C és az L nem volt hajlandó elfogadni, így végül a szociáldemokrata-zöld koalíció támogatása mellett döntöttek.
A svéd parlamentben egyedül a miniszterelnök személyéről szóló szavazásnál szükséges 50 százalékos többség. Utána elég a nagyobb támogatottság, azaz a relatív többség, még az olyan kérdésekben is, mint például a költségvetés elfogadása - emelte ki Labanino. A négy pártnak a kormányfő megválasztásához azonban szüksége volt még a radikális baloldali Balpárt (V) támogatására is.
A további döntéshozásban azonban már "boldogultak" nélkülük. Így a kulcspozícióban lévő nagyobb liberális párt, a Centrumpárt ügyesen el tudta szigetelni az utóbbi két és fél évben a Balpártot és Svéd Demokratákat is.
A két liberális párt tehát nem kötött koalíciót, hanem az elmúlt két és fél évben kívülről támogatta Löfven szociáldemokrata-zöld koalíciós kormányát. A támogatásuknak azonban a liberálisok megkérték az árát: egy 73 pontos megállapodásban rögzítették a négypárti megállapodást, amelyben a szociáldemokraták komoly gazdasági és szociálpolitikai engedményeket tettek.
Ezek közül a 44. szólt a bérlakás helyzetről, ami a hétfői bizalmatlansági szavazáshoz vezetett.
Min veszett össze a két baloldali párt, miért olyan fontos a bérleti díjak kérdése?
Svédországban mind magán, mind önkormányzati cégek adnak ki bérlakásokat. A bérbeadóknak és a bérlőknek is vannak érdekképviseleti szervezeteik. Ezek állapodnak meg szabályozott körülmények közt arról, hogy mennyi lehet a lakbér.
Emiatt Svédországban más nyugati európai országokkal ellentétben nem szálltak el a bérleti díjak még az olyan nagyvárosokban sem, mint például Stockholm, Göteborg vagy Malmö - mondta Labanino. Ennek viszont az a hátránya, hogy nincs elég bérlakás, mert nem éri meg annyira ebbe pénzt fektetni. Így a már fent említett nagyvárosokban hiába olcsóbb lakást bérelni, szinte lehetetlen bérelhető lakáshoz jutni, akár 7-8 éves sorbaállás is várhat az emberre.
Erre a lehetetlen helyzetre találták ki az az öszvér megoldást, hogy az újonnan épített bérlakásokra legyen szabad ármeghatározás. Ehhez elindították a folyamatot, ami még nem benyújtott törvényjavaslatot jelent, hanem a tárgyalások megkezdését a bérbeadókkal és a bérlőkkel.
A Balpárt azonban nem hajlandó belemenni abba, hogy a kormány elfogadjon akár egy részleges bérlakáspiaci liberalizációt is. A Svéd Demokraták pedig kihasználták a kínálkozó alkalmat és bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a miniszterelnökkel szemben. Ezt meg is nyerték.
Azonban - ahogy erre rá is mutattak a szociáldemokraták - ez a négyes (Svéd Demokraták, Balpárt, Mérsékeltek és a Kereszténydemokraták) egyetlen kérdésben értenek egyet, a kormánybuktatásban, de még a bérlakások kérdésében sem képviselnek többségi álláspontot. Ugyanis a két mérsékelt jobboldali párt sokkal drasztikusabb változást szeretne, mint ami most kiverte a biztosítékot a Balpártnál, míg a Svéd Demokraták ebben a kérdésben történetesen a Balpárttal vannak azonos állásponton (még ha ez is az egyetlen ilyen).
A Balpárt a szavazás előtt azt mondta, hogy a szociáldemokraták elárulták a szociáldemokráciát és a svéd modellt, és ők védelmezik azt.
De az is lehet a mostani lépésük mögött, hogy így szeretnének a mérleg nyelve lenni, a mostani elszigetelt állapotból kitörni. A párt népszerűsége most 9-10 százalékos. Jobb kilátásaik lennének egy esetleges előrehozott választásokon, mint a Zöldeknek, akik a 4 százalékos parlamenti küszöbön egyensúlyoznak. A Liberálisok támogatottsága pedig 2 százalékra csökkent, azután, hogy új elnökük álláspontját követve tavasszal stratégiát váltottak és egy jövőbeni polgári kormány létrehozásáért cserébe már nem zárkóznának el a Svéd Demokraták külső támogatásától. A Mérsékeltek és a Kereszténydemokraták már 2018 szeptemberében is ezt képviselték.
Előrehozott választások lesznek?
Stefan Löfven a szavazás eredménye után azt mondta, hogy egy hét gondolkodási időt kér (ennyire van lehetősége az alkotmány szerint). Ezalatt megpróbálhat egy új többséget összehozni, de elképzelhető, hogy új választásokat kell kiírni.
HIRDETÉSSvédországban hiába tartanak előrehozott választásokat, az nem zavarja meg a választási naptárt. Azaz ha most szeptemberben (körülbelül akkorra írhatják ki) választanak a svédek, attól függetlenül 2022. szeptemberében is lesz választás.
A mostani válságból világosan látszik, hogy nem oldódott meg a 2018-as választások utáni nehéz politikai helyzet, azonban egy új választás se hozna tiszta megoldást - összegezte Labanino, hozzátéve, hogy a Liberálisok valószínűleg nem jutnának be a parlamentbe, a Zöldeknél pedig nagyon inogna a léc.
A Svéd Demokraták egyébként, akiknek vezetője boldogan fogadta az eredményt, újfent emlékeztetették a jobboldali pártokat, hogy kemény feltételei lennének annak, hogy támogassák őket a kormányra kerülésre, például a bevándorláspolitikában. A válságot kirobbantó kérdésben egyébként egyetért egymással a Balpárt és az SD.
A szociáldemokraták jelenleg 26-27 százalékos támogatottsággal vezetnek a 22-23 százalékos támogatottságú Mérsékeltek és a 20-21 százalékot maguk mögött tudható Svéd Demokraták előtt. A liberális Centrumpártnak sincs oka változtatni azonban a Svéd Demokraták elszigetelésére épülő stratégiáján, hiszen egy most megtartott választáson 10-11 százalék körüli eredményre számíthatnának, ami magasabb a 2018 szeptemberi 8,6 százalékos eredményüknél. A kereszténydemokraták 5-6 százalékon állnak, amivel megismételhetnék legutóbbi eredményüket. A svéd politikában tehát nem látszik megoldás a 2018 óta fennálló patthelyzetre.