rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nyérctenyésztés Görögországban: COVID sújtotta övezet

euronews_icons_loading
Nyérctenyésztés Görögországban: COVID sújtotta övezet
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Hogyan lehet garantálni a nyércfarmok egészségügyi szempontból biztonságos működését a világjárvány idején? Az Unreported Europe Görögországban kereste a választ.

Tavaly novemberben Dánia tizenhét millió nyérc leölését rendelte el, hogy megakadályozza az új koronavírus esetleges átterjedését az állatokról emberekre. Hollandia és Spanyolország is nagy állományokat vágatott ki.

De Görögország északi részén másként állnak a dolgok.Az országnak ebben az egyik legszegényebb régiójában a gazdaság legfontosabb pillére a szőrmeipar. Nyolcvan farmon több mint másfél millió állatot tartanak. A tenyésztők csak szigorú feltételekkel – és negatív PCR-teszttel - engedték be az Euronews stábját.

- Nagyon meglepett minket, hogy ezek az állatok ennyire érzékenyek a Covid19-et okozó vírusra - mondta az Euronewsnak a farm tulajdonosa, Nicole Bauduin. - Az emberek azonnal maszkot kezdtek hordani, alaposan kezet mosni, nem dolgoztak tovább ketten ugyanabban a légtérben. Amit tehettünk, megtettük, hogy a vírust távol tartsuk a régiótól. Ma már az összes nyérctenyésztő be van oltva koronavírus ellen.

Szőrmeipar, a fő foglalkoztató

A farmok az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlásai alapján magas kockázatú területnek minősülnek, a nyérceket rendszeresen tesztelik. Ezt a farmot idáig elkerülte a fertőzés.

De a görög farmok tizenöt százalékát nem. Ez kevesebb, mint Hollandiában, de nagyjából megfelel a dán és svéd arányoknak. Más országokkal ellentétben a beteg állatokat itt nem ölik le, hanem állatorvosi megfigyelés alatt elkülönítik.

- Azon a farmon, ahol pozitív mintát találnak, karanténprotokoll lép életbe- magyarázza Zoi M. Thomou állatorvos. - Nem öljük le az állatokat, megpróbáljuk támogatni őket a gyógyulásban. A beteg állat adott esetben immunitást szerez, egy idő után a vírust már nem lehet kimutatni. Ezen a téren még további kutatásokra van szükség.

A szőrmeipar az energetika után a második legnagyobb foglalkoztató a régióban. Kastoria kisváros 35 000 fős lakosságának 60 százaléka a szőrmeiparban dolgozik. Az iparág története a régióban egészen a bizánci birodalomig nyúlik vissza.

- Az ágazat több ezer embernek ad munkát, ez magéban foglalja a tenyésztést és a feldolgozást is - magyarázza a szőrmeipari egyesület vezetője, Akisz Cukasz. - Az utóbbi kész ruhákat, kabátokat állít elő. Több mint kétezer ilyen cég van a térségben, a családi kisvállalkozástól az egészen nagy vállalatokig.

A járvány miatt a hatóságok nehéz egyensúlyozásra kényszerültek a járványvédelmi szempontok és a gazdasági érdekek között, hogy ne sodorják veszélybe a térség munkahelyeit.

- Itt a szőrme a jövedelem legfőbb forrása, mondhatjuk, hogy ez egy monokultúrás gazdaság, az összes többi szektor is a szőrméből él, az a növekedés forrása - magyarázza a regionális önkorányzat tisztviselője, Georgiosz Vavliarasz. - Nagyon nehéz helyzetet eredményezne számunkra, ha ezt elveszítenénk, komoly problémákat okozna. Ugyanakkor bátorítjuk a helyieket, hogy más szektorokban is keressék a lehetőségeket. Az a célunk, hogy a fiatalok ne menjenek el a térségből, sőt azok is jöjjenek vissza, akik elmentek.

Környezetvédők: az állatkínzás felett eljárt az idő

Nem mindenki gondolja úgy, hogy a szőrmeipar megmentésre szorulna. A környezetvédő szervezetek etikai okokból régóta kritizálják az ágazatot

Egy sérült vadállatok ápolására szakosodott menedékhely vezetőjével, Sztavrosz Karageorgakisszal találkozunk Thesszaloniki mellett. Szerinte a világjárvány állatjóléti szempontból tovább rontott a korábban is katasztrofális helyzeten.

- Az állatok elhelyezési körülményei a világjárvány alatt tovább romlottak nem tudják elkerülni, hogy elkapják a vírust, hiszen apró ketrecekbe vannak bezárva. Jobb körülmények között más úton kialakulhatott volna bennük az immunitás, de a ketrecekben sajnos ez lehetetlen - magyarázta Karageorgakisz.

A környezetvédők szerint az idő eljárt az iparág felett.Több EU-tagországban a szőrmecélú állattenyésztést – a jövedelmezősége ellenére – betiltják vagy fokozatosan kivezetik. Görögországnak egyelőre nincsenek ilyen tervei. Sztavrosz Karageorgakisz szerint az ágazat helyét a foglalkoztatásban hamar átvenné a turizmus és a mezőgazdaság.

- Szerintem az Európai Uniónak döntő szerepe lehet ebben vészjósló helyzetben, amit Görögországban látunk - folytatja Sztavrosz. - Egyszerűen be kellene tiltani a szőrmeipart az összes tagállamban. Persze a helyieknek motiváció és támogatás kell, mert ez komoly pénzügyi veszteséggel járna számukra. Megfelelő programokkal megfelelő alternatívákat kell nekik felmutatni, hogy ez a kegyetlen gyakorlat megszűnjön.

- Vannak emberek, akik minden alkalmat megragadnak, hogy a szőrmeipar ellen beszéljenek mondta az euronewsnak Nicole Bauduin. - Nem csak a vírus a baj, a ketrec, az állatokkal való bánásmód, minden lehetőséget kihasználnak, hogy rossz színben tüntessenek fel minket.

Az értékesítők és a tenyésztők a jövedelmükért aggódnak.

A bundakészítők fenn szeretnék tartani az évezredes hagyományt. A hatóságok a helyi gazdaságot, a munkahelyeket féltik. A környezetvédők az állatkínzás ellen emelnek szót.

A bonyolult vitát a koronavírus-járvány még inkább elmérgesítette.