NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

A védettségi igazolvány a neve ellenére épp a védettséget nem igazolja

A Magyarországon használt védettségi igazolvány
A Magyarországon használt védettségi igazolvány Szerzői jogok Róka László/Róka László
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Mivel az első dózis után rögtön postázzák, sokan már akkor a birtokában vannak, amikor még egyáltalán nem tekinthetők védettnek.

HIRDETÉS

A koronavírus elleni védőoltás felvétele ma Magyarországon nemcsak azzal jár, hogy valaki várhatóan nem betegszik meg, ha elkapja a fertőzést, hanem azzal is, hogy több mint félévnyi kényszerszünet után újra kinyílik számára a világ. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A korlátozások alóli mentességet az élvezheti, akinek védettségi igazolványa van. Az pedig a neve ellenére nem a védettséget igazolja.

„A problémát az jelenti, hogy Magyarországon olyan ember is megkapja a védettségi igazolványt, aki még nem rendelkezik védettséggel. Hiszen az első oltás után közvetlenül kipostázzák, amikor még nem alakul ki megfelelő védettség. Magyarul a társadalmat nem védettekre és nem védettekre osztja szét a szabályozás, hanem olyanokra, akik rendelkeznek kártyával, és olyanokra, akik még nem" - magyarázta Asbóth Márton, a Társaság a szabadságjogokért magánszféraprojekt-vezetője az Euronewsnak.

A civil szervezet szerint jogellenes diszkriminációnak számít, hogy az igazolvánnyal a nem védettek között is különbséget tesz az állam. Az viszont indokolható lenne, ha a szabályok valóban a védettség szerint különböztetnék meg a társadalom tagjait. Legalábbis átmenetileg.

„Nem extra juttatásként lehet tekinteni arra, ha valaki ismét mehet közösségbe, étterembe, strandra, moziba, hanem a korábbi korlátozó intézkedések alóli felszabadulásként. Azt kell megvizsgálni, hogy aki rendelkezik védettséggel, azzal szemben van-e indoka még a korlátozások fenntartásának. A mi álláspontunk szerint nincsen" - folytatta Asbóth, és azt is hozzátette, hogy ez a különbségtétel az oltottak és nem oltottak között addig maradhat fenn jogszerűen, amíg nem érjük el a nyájimmunitást. Utána már nincs értelme.

Augusztusig biztosan kelleni fog az igazolvány

Az most biztosnak tűnik, hogy a vakcinaigazolvány még jó pár hónapig meghatározza az életünket. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy augusztusig még biztosan szükség lesz rá, ha valaki koncertre, fesztiválra, szórakozóhelyre, szállodába, étterem belső terébe, sporteseményre, vagy éppen könyvtárba szeretne menni. A TASZ úgy véli, hogy az oltás ilyenfajta jutalmazása indokolható:

„Legitim nyomásgyakorlás a jogalkotó részéről az, hogy a felszabadító rendelkezésekkel, a nyitásnak a lehetőségével csábítja az oltásra az állampolgárokat. Ez még mindig sokkal jobb, mintha kötelezővé tenné a védőoltást, ami egy sokkal nagyobb beavatkozás az ember szabadságjogaiba, önrendelkezési jogába" - mondta Asbóth Márton.

„Aki nem akarja beoltatni magát, arra nézve is indokolt a korlátozások fenntartása, hiszen ők sem rendelkeznek olyan védettséggel, ami garantálná nekik, hogy közösségbe mehessenek" - tette hozzá.

Varga György/MTI
Igazolványellenőrzés a keszthelyi Festetics-kastély bejáratánálVarga György/MTI

A külföldön oltottak nagyon rosszul járnak

Asbóth szerint a kormány nem volt túl körültekintő a szabályalkotáskor, a keletkezett lyukakat pedig utólag próbálja meg betömködni. Az egyik ilyen lyukat, úgy néz ki, már sikerült: Gulyás Gergely csütörtökön azt mondta, hogy az itt élő külföldiek is kaphatnak védettségi igazolványt, ha beoltják őket.

Viszont azok a magyarok, akik külföldön élnek, és ott is kapják meg a vakcinát, nem kaphatnak magyar védettségi igazolványt. Ezt a miniszter csütörtökön ismét megerősítette, arra hivatkozva, hogy az igazolványok nemzetközi rendszere még nagyon kiforratlan (ami egyébként igaz is). Asbóth Márton szerint ez a szabály teljesen értelmezhetetlen és indokolatlan.

Jelenleg az a helyzet, hogy hiába oltanak be valakit Révkomáromban egy Magyarországon is elfogadott vakcinával, ha az illető átjön a Duna túloldalára meglátogatni magyarországi rokonait, nem ülhet be velük együtt egy étterembe.

Sőt, a karanténkötelezettséget is csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek (és kiskorú hozzátartozóiknak) törölték el, ami további bonyodalmakat jelent. Kivéve, ha valaki olyan országból érkezik, amellyel már van kétoldalú megállapodása Magyarországnak a vakcinaigazolványokról, például Romániából vagy Horvátországból.

Aki nem kaphat oltást, annak maradnak a teraszok

Azok, akik valamilyen egészségügyi okból, vagy például azért, mert 16 év alattiak, nem kaphatnak vakcinát, szintén rosszul járnak. A terasznyitáson kívül gyakorlatilag az összes enyhítés a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek szól, ők pedig csak akkor kaphatnak ilyet, ha átestek a betegségen. Ez azonban a szakértő szerint nem jogellenes:

„Ilyen szempontból nincs nagy különbség közöttük, és azok között, akik nem akarják felvenni az oltást. De ha arról van szó, hogy kire nézve lehet méltányosabb szabályokat alkotni, akkor elképzelhetőnek tartjuk például azt, hogy azok mehessenek könyvtárba, vagy más zárt, de nem tömeges helyekre védőfelszerelésben, akik az egészségi állapotuk miatt nem részesülhetnek oltásban" - magyarázta Asbóth Márton.

Ausztria és Németország is azt tervezi, hogy az újranyíló szolgáltatások azok számára is elérhetők lesznek, akik negatív teszttel tudják igazolni azt, hogy nem fertőznek. Magyarországon erről egyelőre nincs szó.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyarország megint blokkolt egy Kínával szembeni EU-s kritikát

Eurobarometer: a magyarok jobban bíznak az Európai Parlamentben, mint a magyarban

Költő, forradalmár, „stílusikon”: Petőfi Sándor viaszmásának titkai