rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Már 4 millióan lehetnek védettek, de csak 1,5 millióan az oltás miatt

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
euronews_icons_loading
Szputnyik V vakcinát tart a kezében egy miskolci ápolónő
Szputnyik V vakcinát tart a kezében egy miskolci ápolónő   -   Szerzői jogok  Vajda János/MTI
Betűméret Aa Aa

Jelentősen javulhat a járványhelyzet a következő időszakban Magyarországon az oltási program eredményei miatt, és a trendet csak egy új, a vakcinákkal szemben ellenállóbb mutáció fordíthatja meg. A Sinopharm oltóanyagát viszont itthon is tesztelni kellene, mert nagyon keveset lehet tudni róla. Rusvai Miklós virológussal és Ferenci Tamás biostatisztikussal beszélgettünk a koronavírus-járvány hazai alakulásáról és a kilátásainkról.

Hetekig kell várni a védettségre az oltás után

Négymillió magyar ember lehet védett a koronavírussal szemben, mondta Rusvai Miklós virológus az Euronewsnak. A szakember úgy véli, hogy az elmúlt fél évben két és fél millióan estek át a fertőzésen, a vakcinák pedig további másfél millió emberben alakítottak ki biztonságos védelmet.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy az első dózist megkapó körülbelül hárommillió embernek csak nagyjából fele lehet védett. Méghozzá azért, mert az oltás nem jelent azonnali immunizációt, a tűszúrás után az ember még hetekig nem érezheti magát védettnek. A kínai vakcina esetében pedig még sokkal tovább kell várnia erre Rusvai szerint:

A Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Szputnyik első adagjának beadása után három héttel már részleges védelmünk van. Sajnos ez sokkal alacsonyabb az inaktivált vakcina esetében. Az inaktivált vakcina esetében csak a második dózis beadása után körülbelül három héttel lesz olyan immunitás, amiben meg lehet bízni.

Ennek oka az oltóanyag technológiájában keresendő, a modern vektorvakcinák (AstraZeneca, Szputnyik V) és a még modernebb, hírvivő RNS-t alkalmazó oltóanyagok (Pfizer-BioNTech, Moderna) ilyen szempontból jobban teljesítenek a Sinopharmnál.

Vasvári Tamás/MTI
Oltás a veszprémi kórházbanVasvári Tamás/MTI

Az is tartsa be az óvintézkedéseket, akit már beoltottak

A szakemberek és az operatív törzs szerint fontos, hogy az is betartsa az óvintézkedéseket, aki már megkapta a vakcinát, mert az még nem egyértelmű, hogy az oltottak fertőzhetnek-e. Ferenci Tamás biostatisztikus elmondta, hogy ahogy újabb és újabb vizsgálatokat végeznek a vakcinákon, egyre többet tudunk meg erről is.

„A törzskönyvezés idején nem tudtuk, hogy a terjesztés ellen is védenek-e ezek a szerek. Csak azt, hogy a tünetes megbetegedés ellen igen. Az nagy baj lenne, ha az oltottak elkezdenének úgy viselkedni, mintha golyóállók lennének, és közben ez nem lenne igaz. Ezért mindenki nagyon óvatosan fogalmaz.

A Pfizer esetében mindazonáltal azt látjuk, hogy nagyon biztatóak a jelek. Vannak valóélet-beli adatok arra vonatkozólag, hogy véd a tünetmentes fertőződés ellen is, nem is rosszul, 60-80 százalékos hatásossággal. Az angoloktól arra is van adat, hogy a kontaktusszemélyeknél is csökkenti a kockázatot. Ez is arra utal, hogy a vakcina a terjesztés ellen is védhet, de kijelenteni ezt még nem lehet.

Miért kellene itthon is vizsgálni a kínai vakcinát? Ferenci Tamás biostatisztikus válaszol

Amikor a vakcinákat törzskönyvezik, akkor végrehajtanak egy nagymintás kísérletet, ahol az alanyok egy véletlenszerűen kiválasztott része vakcinát kap, a többiek pedig hatóanyagot nem tartalmazó placebót. Később összehasonlítják őket, hogy hányan betegedtek meg. Ez információt ad a hatásosságról, ha pedig a mellékhatásokat hasonlítják össze, az információt ad a biztonságról.

Az, hogy véletlenszerűen dől el, hogy ki kap oltást, és ki nem, azért fontos, mert a két csoport biztosan csak az oltás tényében fog eltérni. Így tudjuk, hogy ha különbséget találunk akár a megbetegedésben, akár a mellékhatásokban, az biztosan az oltásnak tudható be, meg esetleg a véletlen ingadozásnak, de ezt tudjuk kezelni statisztikai eszközökkel. Ez a vizsgálat megtörtént, az összes Magyarországon jelenleg elérhető védőoltásnál végrehajtottak ilyet. Egy kivétellel - ez a kínai vakcina - nyilvánossá tették, tudományos publikációban közölték az eredményeket.

A következő lépés az, hogy miután törzskönyvezik a vakcinát, és elkezdik használni, valóélet-beli adatokat gyűjtünk arról, hogy hogyan hat. Ez egy kicsit bonyolultabb, de az alapgondolat ugyanaz. Ha megbetegszik valaki, akkor egy halom dolgot felírunk róla: mi a neme, az életkora, hol lakik, mik a társbetegségei, és így tovább. A húsz dolog mellé huszonegyedikként felírjuk azt is, hogy kapott-e oltást, és ha igen, milyet, és mikor. Ebből az információból meg tudjuk nézni, hogy az oltatlanok kockázata hogyan tér el az oltottak kockázatától. A való életben végzett vizsgálatok egy kicsit zűrösebbek, mert nem véletlenszerű az, hogy ki kap oltást, így ha el is tér a megbetegedők aránya, akkor az nem biztos, hogy az oltás miatt van, de ennek kezelésére vannak bevált módszerek.

Az is nagyon fontos, hogy milyen információnk van más országokból. Ha azt tapasztaljuk, hogy mondjuk az angoloknál rendben volt minden, akkor valószínűleg hatalmas különbség nálunk sem lesz. Szerintem rettenetesen fontos, hogy mérjük folyamatosan, és mindegyik vakcinánál a hatásosságot. De azért azt látni kell, hogy a Pfizernél ez nem annyira éles kérdés, a valóélet-beli hatásosságot ugyanis megmérték az izraeliek, az angolok, az amerikaiak is. Nagyjából ugyanazt találták, tehát nagy izgalmak nem várhatók.

A másik véglet a kínai vakcina. Nemcsak arról van szó, hogy nincsenek nyilvánosan publikálva a klinikai kísérleti eredmények, de arra sem nagyon számíthatunk, hogy más országokból legyen valóélet-beli adat. Harmincvalahány országban használják a kínai oltóanyagot, végignéztem őket, de teljesen esélytelen, hogy mondjuk Egyenlítői-Guineából vagy Kirgizisztánból származó tudományos publikációkat olvashassunk oltáshatásosságról. Úgyhogy azt gondolom, hogy a Sinopharm esetében kimondottan égető kérdés, hogy lemérjük Magyarországon, a hazai adatokkal a hatásosságot, mert amíg ezt nem tesszük meg, teljes homályban vagyunk vele kapcsolatban. Ez nem azt jelenti, hogy nem működik - lehet, hogy fantasztikusan működik, de azt sem tudhatjuk, mert nincs erre vonatkozó adat.

Rosta Tibor/MTI
Oltás a Szputnyik V-vel OrosházánRosta Tibor/MTI

Javulni fog a helyzet a következő időszakban

Mindkét általunk megszólaltatott szakértő azt mondja, hogy a koronavírus-járványról naponta közölt adatokban már most látszik az oltási program hatása. „A járvány harmadik hullámának csúcsán nagy valószínűséggel túl vagyunk. Csökken a lélegeztetőgépen lévők száma, a kórházban lévők száma és a friss fertőzöttek száma. Egyedül az elhunytak száma mutat még oldalazást, vagy, ahogy mondani szokták, platózik" - mondta Rusvai Miklós.

Az Ferenci Tamás szerint is egyértelműnek tűnik, hogy a következő hónapokban jelentősen javulhat a helyzet:

„A kínai vakcináét nem, de a többinek jól tudjuk a hatásosságát nyilvános szakirodalmi adatok alapján is, és jól tudjuk valóélet-beli adatok alapján is. És ráadásul most már azt is látjuk - erre talán Izrael a legjobb példa - hogy az országos statisztikán is gyönyörűen kezd meglátszódni a széleskörű oltási program" - fogalmazott a kutató.

Rövid távon még az sem jelent komoly veszélyt, hogy a vakcinák hatékonysága idővel csökken. Abban viszont mindkét szakértő egyetért, hogy egy új variáns megállíthatja a javuló trendet. Rusvai Miklós így fogalmazott:

Sajnos annak van esélye, hogy egy olyan mutáns képződik, ami ellen a jelenleg forgalomban lévő vakcinák hatékonysága korlátozott vagy alacsony, egy ilyen mutáció bármikor felléphet. Ezért kell minél több embert minél rövidebb idő alatt beoltani, hiszen minél több a fogékony személy, annál több esélye van a vírusnak a szaporodásra. És minden vírusszaporodási ciklus egy új mutáció lehetőségét hordozza magában.

A vírus sokkal gyakrabban okoz vérrögöt, mint az oltás

Az AstraZeneca és a vérrögösödés kapcsolatáról már hónapok óta jelennek meg hírek, szerdán Dánia teljesen le is állította az oltóanyag használatát. A szakértők szerint azonban a kockázat nagyon kicsi.

„Minden jel arra mutat, hogy igen, itt találtunk egy valódi mellékhatást, de az borzalmasan ritka. A gyógyszerbiztonsági rendszer kitűnően vizsgázott, észlelte a gyanút, és kivizsgálta. Az európai hatóság majdnem százoldalas jelentése a vizsgálatról példaértékű. Az, hogy egy oltásnak van mellékhatása, nem újdonság. Annyi derült ki, hogy ez pontosan micsoda, és közelítőleg milyen gyakorisággal fordul elő" - mondta Ferenci, majd hozzátette:

„Kockázat-haszon mérlegben érdemes csak gondolkozni. Ha beadatok magamnak egy ilyen oltást, akkor kiteszem magam 1/100000 valószínűséggel egy vérrögképződéses esetnek, ha viszont nem, akkor a járvány kockázatának teszem ki magam. Az, hogy bekerült a mérleg egyik serpenyőjébe 1/100000 valószínűséggel egy mellékhatás, szerintem nem változtatja meg érdemben a mérlegelést. De erről nyíltan kell beszélni, azt sem mondhatjuk, hogy nincs itt semmi, vagy ez nem fontos. De, van oki kapcsolat és ez igenis fontos, ám felnőttnek kell tekinteni az embereket, és elmondani, hogy mit találtunk."

Rusvai Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy a covidos betegek nagyjából 1 százalékánál alakul ki vérrögösödés, ami sokkal-sokkal rosszabb arány, mint az AstraZeneca esetében. A szakértő szerint egyébként annak a Németország által tervezett módszernek, hogy az AstraZeneca első dózisa után mRNS-alapú vakcinát kap valaki második oltásnak, virológiai, immunológiai szempontból nincsen ellenjavallata. Magyarországon is kénytelenek ezt a módszert alkalmazni akkor, ha valaki egy vakcina első dózisára allergiás tüneteket, vagy túl erős mellékhatásokat mutat.