A csökkentéseket fokozatosan és az aktuális helyszíni körülményeknek megfelelően hajtják végre – közölte az atlanti parancsnokság.
A NATO bejelentette, hogy a javuló biztonsági helyzetre hivatkozva a következő évben csökkenti a Koszovóban állomásozó katonáinak számát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Jelenleg mintegy 4600 NATO-katona alkotja a szövetség koszovói békefenntartó misszióját, amely 1999 júniusában indult, miután a NATO légicsapásai véget vetettek Slobodan Milošević jugoszláv elnök rezsimjének és a koszovói háborúnak.
A Koszovói Erő (KFOR) néven ismert misszió kezdeti célja az volt, hogy megakadályozza a harcok kiújulását, fenntartsa a közbiztonságot és a rendet, miközben lefegyverzi a Koszovói Felszabadítási Hadsereget.
„A jelenlegi körülmények lehetőséget kínálnak a KFOR létszámának és felállásának további optimalizálására” – közölte Alexus G. Grynkewich amerikai légierős tábornok, a NATO európai főparancsnoka pénteki sajtóközleményében.
Hozzátette, hogy a NATO és a KFOR „teljes mértékben elkötelezett Koszovó biztonsága és védelme mellett”, és hogy ez az elkötelezettség nagyobb stabilitást eredményezett, mivel a helyi biztonsági szervezetek egyre felkészültebbé váltak.
Az év folyamán úgy nevezett kalibrált csökkentésekre számítanak a csapatlétszámban; a NATO közlése szerint ezeket fokozatosan, és a helyszíni körülményekhez igazodva hajtják végre.
A szövetség szerint a biztonsági helyzet megváltozása esetén a csökkentéseket akár vissza is fordíthatják
A NATO 2023-ban ezer további katonát vezényelt Koszovóba, miután fokozódtak a feszültségek a térségben. Ez volt a békefenntartó misszió legnagyobb megerősítése az elmúlt tíz évben, amire azt követően került sor, hogy szerb fegyveresek és a helyi rendőrség összecsapott Észak-Koszovóban.
A koszovói háborút követően a NATO-békefenntartók feladatai közé tartozott többek között a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a menekültek támogatása, az aknamentesítés, a határvédelem és a fegyverek megsemmisítése. Részt vettek a Koszovói Biztonsági Erők létrehozásában is.