Európában csak az Egyesült Királyságban folyik gyorsabban az oltási kampány.
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli tévéinterjújában Magyarország vakcinatesztelőjének nevezte Szerbiát. Déli szomszédunk ugyanis nagy számban rendelt a rettegett kínai és orosz hatóanyagokból, oltókampánya pedig úgy lőtt ki egyik napról a másikra, hogy nemsokára Európa mintaképévé válhat. De vajon ez egyértelmű siker? És mennyire jó kísérleti nyúlnak lenni? Többek közt ezekre a kérdésekre adott választ Aleksandar Vučić elnök a szerb köztévében.
Szerbia nem bízza a véletlenre
Miközben Európa-szerte akadozik a tömeges oltások beadása és a nyugat-európai gyógyszergyártók képtelenek tartani a határidőket, Szerbiában szinte egy perc se telik el anélkül, hogy valakit védetté tennének. Eddig mintegy 380 ezer ember kaphatott valamilyen vakcinát, többségük pedig már az ismétlőoltáson is túl van. Ezzel Szerbia nem csak a Balkánon vezet az átoltottság terén, de az egész kontinensen egyetlen olyan ország van, ahol népességarányosan több lakoshoz jutott el a hatóanyag, az Egyesült Királyság. Persze nem szabad elfelejteni, hogy a két legnagyobb gyártónak az AstraZenecának és a Pfizer/BioNTechnek is működik gyára a szigetországban, míg Belgrád kizárólag jó diplomáciával oldotta meg a beszerzést.
A gazdagok hagyhatják el először a süllyedő Titanicot
Aleksandar Vučić szerint szükség is volt a kreativitásra, ha ugyanis a fejlett országokon múlott volna, akkor egyetlen ampulla sem maradt volna a szegényebb nemzeteknek. Az elnök igen kemény párhuzamot húzott és a süllyedő Titanichoz hasonlította Európát, ahol a gazdagok előbb juthatnak mentőcsónakokhoz, miközben a kevésbé vagyonosok a hajótestben fulladnak meg.
Vucic úgy folytatta a hasonlatot, hogy Szerbia annak ellenére, hogy a hajó alján volt, önerőből megszervezte a védelmét és így több ezer emberéletet mentett meg.
Az elnök szerint a balkáni állam abban is úttörő, hogy az állampolgárok maguk választhatnak az amerikai Pfizer, az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm hatóanyagai közül.
Az államfő szerint a járvány rámutatott arra, hogy a világ vezetői csak magukkal foglalkoznak. Az EU nem ajánlott fel segítséget az Egészségügyi Világszervezet pedig ez idáig nem szállította le a beígért 6 és félmillió oltóanyagot. Ezekben a vészterhes időkben az eddig megbízhatónak ítélt partnerek sem teljesítik időben vállalásaikat és az elkövetkezendő években perek sokasága döntheti majd el, hogy a gyártók vagy a megrendelők hibáztak. Bármi is legyen a végeredmény, belátható időn belül csak azok fogják tudni felszabadítani az embereket és újraindítani a gazdaságot, akik minden létező szálat megmozgatnak.
Belgrád viszont nem szeretne önző lenni.
Oltókampány bármi áron
Szerbiába eddig egymillió kínai és negyed millió orosz hatóanyag érkezett. Ezekhez képest elenyésző az a mintegy 20 ezer Pfizer/BioNTech vakcina, amit már beadtak. Pedig Aleksandar Vucic elnök elvileg ennél sokkal többet rendelt belőle. Az elnököt egyre több balkáni médium nevezi az oltások Robin Hoodjának, mivel a gazdag nyugati országok elől elhappolva, a szegényeknek adja az életmentő ampullákat.
Persze a különutas politikának vannak hátulütői is. Egyrészt Belgrád az utóbbi években rendkívül eladósodott Kína felé. A szoros viszony is ennek tudható be. Peking hatalmas beruházásokat tervez a régióba, például a Budapest-Belgrád vasútvonalat, hogy a szerb főváros az új selyemútként ismert Egy Övezet Egy Út kezdeményezés koronaékszere lehessen.
Másrészt az Európai Gyógyszerügynökség még nem hagyta jóvá a Sinopharm hatóanyagát, így nem lehet tudni, hogy az valóban teljes védettséget biztosít-e. Korábbi kutatások szerint csak 60%-os a hatásossága, Müller Cecília országos tisztifőorvos pénteken mégis bejelentette, hogy a magyar hatóságok is zöld utat adtak a készítménynek.
Mi okoz aggodalmat a kínai és az orosz oltásokkal szemben?
A kínai és az orosz vakcináknál is az a szakértők egyik fő aggálya, hogy a harmadik fázisú klinikai tesztek előtt kezdték meg a tömeges alkalmazásukat, vagyis azelőtt, hogy kizárták volna a súlyos mellékhatások kockázatát. (Oroszország szerint 40 000 emberen tesztelték a Szputnyik V-t, és 91%-ban volt hatásos.) Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezek ne lennének feltétlenül működőképes vagy jó vakcinák - a brit AstraZeneca például a Szputnyik V fejlesztőjével állapodott meg együttműködésről. Ugyanakkor a működőképességük és a biztonságos voltuk sincsen olyan eljárási garanciákkal körülbástyázva, mint a nyugati vakcináké.
A harmadik fázisú - több tízezer emberen végzett és átlátható – tesztelést nem tudja pótolni semmilyen állami gyógyszerhatóság vizsgálata, éppen ezért az orosz és a kínai vakcinák természetes piaca elsősorban a világnak az a része, ahol logisztikai vagy anyagi okokból kevésbé jöhetnek szóba a nyugati oltóanyagok.